DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Képviselõtársaim! Soha nem látott méretû és szervezettségû autólopás, kábítószer- kereskedelem, maffia elszámolás és robbantásos üzengetés miatt fél évvel ezelõtt kérdést tettem fel az igazságügy-miniszter úrnak, "Idõszerûnek tartja-e a szervezett bûnözés fogalmának megalkotását?".
A kérdésemre az államtitkár asszony válaszolt, és azt mondta, hogy a közeli jövõben várható a fogalom meghatározása, mert az Igazságügyi Minisztérium is nagyon idõszerûnek tartja ezt a kérdést.
Közel fél év telt el azóta, és a jogalkotás területén semmi nem történt. A vagyon elleni bûncselekmények esetében a büntetõ törvénykönyv két hasonló minõsítõ körülményt ismer, az egyik a bûnszövetség, a másik az üzletszerûség.
Bûnszövetség esetén két vagy több személy bûncselekményt szervezetten követ el, vagy bûncselekmény elkövetésében megállapodik. Ez azt jelenti, hogy három bûnözõ megállapodik abban, hogy ellopnak egy személygépkocsit, ezzel a személygépkocsival egy betörést végrehajtanak, a feladatokat felosztják - egy figyel, egy autót vezet, egy a zárat fogja feltörni -, ez már kísérleti stádiumban megvalósítja a bûnszövetséget.
Az üzletszerûség a másik ilyen körülmény, amelynek lényege az, hogy hasonló bûncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekednek az elkövetõk. A példánál maradva: a három bûnelkövetõ heteken keresztül folyamatosan, hetente egy- két autót ellop, hogy ezt értékesítse. Ismét felosztják a feladatokat, az egyik kulcsot gyárt, a másik átüti az alvázszámot, a harmadik vevõt keres. Ez már üzletszerûen és bûnszövetségben is elkövetettnek minõsül, viszonylag egyszerû egyébként - lebukás esetén - a tényállás felderítése.
Nem így a szervezett bûnözés esetén, ahol a háttérbõl valaki szervezi, irányítja a bûncselekmény-sorozatot, de nem tudni, hogy ki szervez, ki irányít, legtöbb esetben csak telefonon jön az üzenet, idõben és személyben igen elhatárolódnak egymástól a folyamatok. A titkosság és a konspirációs elemek miatt mindenki csak a saját részfeladatát ismeri. Szintén megindul egy lánc, a kulcsgyártástól a hamis okirat készítéséig, a külföldi értékesítésig.
És ez az a formáció, amire nem ad választ a büntetõ törvénykönyv. Hiszen itt a lebukás és a tényállás felderítése között fényévnyi távolság van. A társadalomra veszélyesség a két alakzat között körülbelül akkora különbséggel bír, mint ami a verekedõ kisiskolás és a profi ökölvívó között kimutatható.
A társadalomra veszélyességre való hivatkozással követeljük, hogy az Igazságügyi Minisztérium járuljon hozzá törvényalkotásával a szervezett bûnözés elleni harchoz. A kormány egy határozatában elõbb teremti meg az igen költséges szervezeti formákat, a KBI, az APEH, a nyomozásfelügyelet és az egyéb területen, mint az egyébként pénzbe nem kerülõ - hangsúlyozom, pénzbe nem kerülõ - törvényi feltételeket.
Ez a kormányhatározat 1997. március 31-ig csak a jogalkotási folyamat áttekintését tûzi ki célul, nem a törvény megalkotását. Tudathasadásos a helyzet. A közbiztonságért felelõs belügyminiszter sajtótájékoztatón keresztül üzen saját kormányának és az igazságügy-miniszternek, hogy törvényt kellene alkotni. Kacziba Antal helyettes államtitkár sajtótájékoztatón keresztül üzen a kormánynak, hogy hatékony jogi eszközök kellenek a bûnüldözéshez. A belügyminiszter úr egy másik sajtótájékoztatón panaszkodik, hogy tavaly egy tárcaközi bizottságon elbukott a javaslata.
Ha hinni lehet - és hinnünk kell - a júniusi igazságügyi minisztériumi válasznak, hogy az Igazságügyi Minisztérium akarja a törvény megalkotását, a Belügyminisztérium akarja a törvény megalkotását, akkor már csak zárójelben merem megkérdezni, hogy ki buktatta meg egy tárcaközi bizottságon ezt a javaslatot? Csak nem a Munkaügyi vagy a Környezetvédelmi Minisztérium?
És ezt követõen jött a hab a tortán. Az igazságügy-miniszter úr november 6-án így nyilatkozik - szintén a sajtóban, szintén egy másik kormánytagnak üzen -; nem érti a Belügyminisztérium kezdeményezését, és nem osztja - hangsúlyozom, nem osztja - a szervezett bûnözéssel kapcsolatos jogalkotási kritikákat.
Akkor, amikor virágzik a feketegazdaság, amikor az elmúlt évben 16 robbantás, 5 maffialeszámolás és több tízezer gépkocsilopás után vagyunk, nem tudom mi kell még az igazságügy- miniszter úrnak, hogy végre törvényt kezdeményezzen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.)
(09.40)