FEKETE GYÖRGY (KDNP): Tisztelt Képviselõtársaim! Két konkrét kérdésben szeretnék nagyon rövid lenni, hogy mások számára idõt spóroljak.
Az egyik a Nemzeti Kulturális Alap, s azért röviden, mert az általános vitában ezt a témát meglehetõsen körüljártuk, csak van a kulturális bizottságon keresztül olyan módosító indítvány, amelyik a kérdés élét valamilyenféleképpen tompítani képes, és ehhez kérem a képviselõk hozzájárulását majd a szavazáskor.
Nem kívánnám a Nemzeti Kulturális Alap történetét újra elmondani, de azt igen, hogy az átmeneti stratégia eszközeként találódott ki, mint ahogy az Egyesült Államok, Anglia és mások a II. világháború után hasonló konstrukciókkal operáltak anélkül, hogy a nemzeti kultúrájuk védelme szempontjából lett volna hasonló jelentõségû, komolyságú, fontosságú és életkérdésként és létkérdésként is tekinthetõ mellékes céljuk vele.
A Nemzeti Kulturális Alap egy járulékoltatási rendszeren alapszik, sajnos ez a járulékoltatási rendszer a tavalyi új területek kiterjesztése után az idén - illetve a költségvetés fejezeti indoklásában - nem tervez újabb járulékoltatási növekedést. Holott minden évben szisztematikusan a járulékoltatandó magyar termékeknek a sorát ki kellene bõvíteni egészen addig, míg többé-kevésbé arra a 30-40 ezer magyar termékfajtára kellene kiterjednie egy iszonyú kicsi ezrelékes mértékig, amely ma már nem az állami iparnak, az állami gazdaságnak és kereskedelemnek a produkciója, hanem ma már egy 60-70 százalékban magánosított civil iparnak a hozzájárulását jelentené a magyar kultúra védelméhez, ápolásához és jövõje megtervezéséhez.
(10.20)
Az 1997-es költségvetési törvény nullán szerepelteti a Nemzeti Kulturális Alap pénzét. Meglehetõsen ismerem ezt a témát, tehát nem akarok olyat mondani, hogy a Nemzeti Kulturális Alap pénze abszolút értelemben nem lesz meg december 31-én '97- ben, de ha az állami költségvetés nullán szerepelteti, akkor mire a járulékoltatások pénzei befolynak, egy negyedév telik el, és itt 14 kuratóriumnak kellene azokat a területeket egészen minimális mértékig legalább megfinanszírozni, amelyek vagy máshonnan nem kapnak pénzt, vagy olyan pénzeket kapnak, amelyek ilyen célra nem fordíthatók, hiszen ebbõl a pénzbõl fenntartást nem lehet finanszírozni.
Itt van egy Mozgókép Kuratórium, egy irodalmi és könyv-, egy folyóirat-kiadási, egy színházi, egy zenei, egy táncmûvészeti, egy képzõmûvészeti, egy iparmûvészeti, egy fotómûvészeti, egy népmûvészeti, közmûvelõdési, könyvtári, levéltári és múzeumi kollégium, tehát az egész magyar kultúrának, hagyományos kultúrának és mûvészetnek a területét átfedi. Ezek a területek a maguk nemzeti kulturális kezdeményezéseikkel az elsõ hónapokban finanszírozatlanok maradnak, ha ez a pénz nincs meg.
Örömmel mondom el itt a képviselõtársaknak és talán egy kicsit a televíziónézõknek is, hogy mint ahogy az utolsó hónapokban ez rendre van, hétpárti megegyezések vannak a kulturális bizottságban, sõt az utolsó üléseken jóindulatú affinitást tapasztaltunk a Pénzügyminisztérium megjelent politikai államtitkára részérõl is ebben a kérdésben.
Nagyon reméljük, hogy a képviselõk szavazása nem fogja megakadályozni, hogy a korábbi éveknek a háromszáz-egynehány milliós támogatásával szemben a költségvetési törvény módosításával, illetve a módosító indítvány elfogadásával körülbelül 150 millió forint azért rendelkezésére álljon a Nemzeti Kulturális Alapnak az elsõ negyedévben, hiszen szakkuratóriumait nem fogja tudni különben mûködtetni. Különösen azok a szakkuratóriumok lesznek nehéz helyzetben, amelyeknek a produkciói nem oszthatók el az egész évre arányosan, hanem bizonyos negyedévekhez - színházi produkciók, folyóirat-kiadás és egyebek -, bizonyos negyedévekhez kötõdnek, tehát a pénzek nem csoportosíthatók át.
A másik kérdés a mûvészeti akadémia problémája. A Magyar Mûvészeti Akadémia tagjai mély megdöbbenéssel fogadták, hogy míg az elsõ kormány az akadémiai törvény létrehozásakor egyben a mûvészeti akadémia számára is - külön soron - a Mûvelõdési Minisztérium költségvetésében költségvetést biztosított, tehát a legitimitását elismerte, továbbá az új szociálliberális kormány két éven keresztül jogfolytonos volt ennek a legitimitásnak az elismerésében, az idei költségvetésbõl kivette a Magyar Mûvészeti Akadémia költségvetését a költségvetésbõl, míg a Pénzügyminisztérium önálló költségvetési fejezetként a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi Mûvészeti Akadémiáját benne hagyta a költségvetésben, és fix pénzt biztosított a számára. Sõt, ma reggel, ahogy átnéztem a költségvetést, 1990-ig - ha az inflációval nem is arányos, de - egy nagyon tisztességes növekedést is biztosít a Tudományos Akadémia Széchenyi Mûvészeti Akadémiájának.
Elsõ megdöbbenésem után, mint ennek az akadémiának tagja, felkerestem az illetékes helyettes államtitkárt a Mûvelõdési Minisztériumban múlt hét péntekén, és szemrehányást tettem neki: hogy történhetett? Ügyetlenség-e a dolog, vagy megpöckölése, orron pöckölése-e ennek a másik mûvészeti akadémiának, vagy egyszerûen politikai diszkrimináció ez a dolog? Hiszen mind a három lehetõség fölmerülhet. A Magyar Mûvészeti Akadémia alakult meg elõször az új Magyar Köztársaságban. Ezt csak követte a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi Mûvészeti Akadémiájának a megalakulása. Akkor ügyetlen emberi és politikai kísérlet történt az akkori akadémia elnöke részérõl a két akadémia egyesítésére. Nem is lett volna ez a dolog szerencsés akkor, hiszen egy polgári demokratikus országban a civil szervezõdések annyiféleképpen alakulhatnak és rétegzõdhetnek, ahány érdek van. Ugye, annyi érdek, annyi artikuláció természetesen, és akkor az a kormány is, és úgy hiszem, a mostani kormány is egy ideig, egypár évig természetesnek tartotta a két mûvészeti akadémia párhuzamos egymás mellett élését.
A költségvetési diszkrimináció azonban minõsíthetetlen politikai lépésnek tekinthetõ. Ezt a kérdést még akkor is korrigálni kell majd a '98-as költségvetésben - mondom én, hiszen nincs értelme az idén már ezt módosítani -, ha Magyar Bálint miniszter úrnak egy pénteki levele, aminek másolatát magam is megkaptam a Minisztériumból, biztosítja a Magyar Mûvészeti Akadémiát, hogy a társadalmi szervezetek költségvetésébõl a számára szükséges pénzt miniszteri garanciával megadja. A levél itt van a kezemben, nem szûkítem az idõt azzal, hogy passzusokat fölolvassak, bár van benne egy óriási ellentmondás, mert a miniszter levele ezzel kezdõdik, hogy a Magyar Mûvészeti Akadémia az elmúlt években, így az idén is kormányzati támogatásban részesült a központi költségvetés MKM fejezeti kereteibõl. Szándékaink szerint ez így fog történni a jövõben is. Azután leírja a levél összes többi passzusa, hogy nem így fog történni. Tehát az elsõ mondat és maga a levél között hatalmas, kibékíthetetlen ellentét van.
Mégis abban reménykedem, hogy a miniszter úrnak az ígérete foganatosítható. Nem mintha az eltelt két és féléves kormánymûködés a miniszterek vagy a kormány szavatarthatósága szempontjából, szavahihetõsége szempontjából engem elkényeztetett volna, mégis hiszünk ennek az ígéretnek, elhisszük és reménykedünk abban, hogy a Magyar Mûvészeti Akadémia ugyanúgy megkapja a maga 9,5-10 millióját, mint a Széchenyi Mûvészeti Akadémia, hiszen egészen nevetségesen kicsi összegrõl van szó.
De tiltakozunk a politikai diszkrimináció ellen, és elvárjuk a kormánytól, hogy a '98-as költségvetésben ne teremtsen politikai és értékkülönbségeket a két akadémia között. Semmiféleképpen ne növelje egy ilyen politikai diszkriminációval annak a szekértábornak, harcnak az intenzitását és azt a lövészárokharcot, amelyet éppen kiküszöbölni kellene bölcs kormányzati intézkedéssel.
Nem érve a miniszter úr levelének az a passzusa, tehát érv arra vonatkozólag, hogy ezt miért így oldja meg, hiszen a pénzügyminiszter és a mûvelõdési miniszter egy kormány tagja. Tessék egyeztetni, hogy a két akadémia költségvetése, vagy mind a kettõ külön soron, vagy mind a kettõ valamilyen másfajta támogatás fejezetén belül történjék meg. Ezt a különbségtevést nem érdemlik meg sem a mûvészeti akadémia kiváló mûvészei, és nem érdemlik meg a Magyar Mûvészeti Akadémia kiváló mûvészei sem. Nem kell õket összeugrasztani egy ilyen költségvetési kérdésben.
Evvel kapcsolatban nincs módosító indítványunk bent, mert feltehetõen a pénzt meg fogja kapni a Magyar Mûvészeti Akadémia, de kérem a minisztérium jelen lévõ politikai államtitkárát és kérem a Pénzügyminisztérium jelen lévõ politikai államtitkárát, hogy ha megérik a következõ évi költségvetés készítését, legyenek arra figyelemmel, hogy a nyugat-európai polgári demokráciában két egyenrangú mûvészeti akadémia között nincs joga a politikának semmiféle különbségtevést tenni.
Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)