KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint a szocialista képviselõcsoport részletes vitában elsõként megszólaló képviselõje, szeretném néhány mondatban értékelni azt, hogy az általunk benyújtott módosító indítványok hogyan befolyásolják a törvényjavaslat általános indoklásában megfogalmazott gazdaságpolitikai célok megvalósításának eszközrendszerét, valamint hogyan befolyásolják a költségvetési politika célkitûzéseit.
Az elmúlt héten a költségvetést megalapozó adó, adózás rendje, illeték, társadalombiztosítási járulékkal összefüggõ egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényeket elfogadtuk. A különbözõ módosító indítványok kapcsán ma már látható, hogy ezen törvények az eredeti elgondolásokhoz képest körülbelül 10 milliárd forint bevételkiesést jelentenek az államháztartás alrendszereiben. Nyilván eddig nem volt mód arra, hogy a korrekciókat a központi költségvetési törvényjavaslatban megjelenítsük, de erre hamarosan elkerülhetetlenül sort kell kerítenünk.
Megítélésem szerint a Szocialista Párt képviselõcsoportjának tagjai nem nyújtottak be olyan módosító javaslatokat, amelyek alapvetõen lazítanák a meglehetõsen feszes elõirányzatokat, és az eddig lefolytatott vitákat nézve, úgy látom, hogy a frakció tovább fogja szûkíteni az egyensúlyi követelményeket gyengítõ javaslatok körét.
(10.30)
A képviselõcsoport nagyjából tíz, jól körülhatárolható témában nyújtott be javaslatot, esetenként koalíciós képviselõkkel együtt. Az önkormányzatok számára jelentõs bevételi többletet jelentene, ha a személyi jövedelemadó számítási alapját a koalíciós képviselõk javaslatának megfelelõen határoznák meg, ahogy erre már Szentkuti Károly képviselõtársam is utalt a vitában.
(A jegyzõi széket dr.dr. Kávássy Sándor foglalja el.)
Talán ennek a javaslatnak az elfogadása idézné elõ a legmarkánsabban a költségvetési irányelvekben elfogadott 3,7 százaléknyi elsõdleges egyenleg sérülését, de ehhez, úgy tûnik, hogy elégséges képviselõ indítványi támogatásra nem lelnek a benyújtott képviselõk.
A médiafinanszírozással kapcsolatos módosító javaslataim, amelyeket azért nyújtottam be, hogy megnyíljanak az ezzel kapcsolatos szakaszok, nem nyerték el a bizottságok támogatását, ennek ellenére késõbb még szeretnék érveket felsorakoztatni annak érdekében, hogy a megoldáskeresést elõsegítsem.
Szintén a koalíciós képviselõk javaslatával válik lehetõvé - bár hasonló tartalmú javaslatok ellenzéki képviselõktõl is szép számban érkeztek - a személyi jövedelemadó törvénynél megtakarított adókedvezmény családi pótlék javára történõ átcsoportosítása.
A költségvetési vitával párhuzamosan folyik két képviselõtársunk - Toller és Hack képviselõk - önálló indítványának tárgyalása, amely jelentõsen enyhítheti a jövõben a bíróságokon, ügyészségeken kialakult torz jövedelmi arányokból fakadó feszültségeket. Természetesen a javaslat következményeit a költségvetésen is át kell vezetni, amelynek támogatása ma már valószínûsíthetõnek tûnik.
Immár visszatérõen számos módosító indítvány foglalkozik a sport-, ifjúsági, gyermekvédelmi célok növelésének szándékával, illetve az ilyen elõirányzatok célszerû átrendezésével. A részletes vitával párhuzamosan nem nélkülözhetõ a valós többletforrások pontosítása, és a tervezett átcsoportosítások további finom hangolása.
Szintén koalíciós képviselõk módosító indítványa kívánja jelentõsen elõsegíteni forrásmegjelöléssel a területi, államháztartási és közigazgatási információs szolgálatok információ-technológiájának fejlesztését.
A költségvetési politika kiemelten kezeli a rendvédelmi szerveket. A kiemelt kezelést egy területen érzik kevésnek képviselõtársaim, nevezetesen a lakásépítés, -vásárlás támogatásának terén. A szándékuk találkozik a képviselõcsoport többségének álláspontjával, így bár az eddig benyújtott módosító javaslatok még nem teljesen kimunkáltak, de jó reményt adnak arra, hogy rövid idõn belül sikerül a végleges módosító csomagot összeállítani.
(Az elnöki széket dr.dr. Gál Zoltán,
az Országgyûlés elnöke foglalja el.)
A koalíciós pártok képviselõi tettek kísérletet arra, hogy a nagymúltú szabadtéri színházak kissé eltorzult támogatását - szinkronban a turisztika, idegenforgalom kiemelt kezelésével - megkíséreljék javítani. Nagyon bízunk benne, hogy a részletes vitában a kormány is meggyõzhetõ a módosító javaslat támogatásának fontosságáról.
Több módosító indítvány irányul arra, hogy a költségvetésben elõirányzottan támogatott célokat közvetlenül az ÁPV Rt.-hez beérkezõ privatizációs bevételekbõl fedezzük, és ily módon nyílna újabb célok finanszírozására lehetõség a központi költségvetésbõl.
Tulajdonképpen ezzel elérkeztünk a tizedik nagy témakörhöz, az ÁPV Rt. bevételeit, illetve kiadásait körülíró melléklethez. Sajnos, az 1996. évi költségvetés módosítását magában foglaló törvényjavaslat vitája kissé elhúzódott, és az átfedés miatt nem volt mód arra, hogy az országgyûlési döntés átvezetésre kerüljön a jövõ évi költségvetési javaslaton is.
Ezért szükségszerû volt javaslatot tenni arra, hogy vegyük figyelembe a már elfogadott ez évi privatizációs bevételekkel szembeni kiadási elõirányzatokat az 1997-es privatizációs kiadások jóváhagyásakor. Összességében, azt hiszem, megállapíthatjuk, hogy az általunk benyújtott módosító indítványok - különösen, ha csak azokat tekintjük, amelyek az eddigi bizottsági és frakción belüli vitákban számottevõ támogatottságot szereztek - nem sértik a meghirdetett gazdaságpolitikai célokat, nem rendezik át a kormány által felállított prioritási listát, sõt, inkább elõsegítik annak határozottabb érvényesítését.
Kedves Képviselõtársak! Ezek után az általános megjegyzéseim után szeretnék - amennyire idõm engedi - néhány konkrét kérdéssel is foglalkozni. Az ajánlás 9. és ezzel összefüggõ 39. pontjában javaslatot teszek a kormány által beterjesztett médiafinanszírozás megváltoztatására.
Elõször arról, hogy hogyan néz ki jövõre a médiatámogatás, vagyis milyen támogatási csatornákat tesz lehetõvé a törvényjavaslat. Elöljáróban el kell mondani, hogy a költségvetési támogatás lényegesen bonyolultabb, mint eddig volt bármikor. Ami közvetlenül a kiadások között jelenik meg: az elsõ fejezet tartalmaz összesen 3,5 milliárd értékben a mûsorterjesztési költségekre elõirányzott támogatást. A Népjóléti Minisztérium fejezetében szerepel 3,8 milliárd összegben a szociális okokból felmentettek utáni átalány céljára szolgáló támogatás.
A következõ támogatási elõirányzat az 58. §-ban fogalmazódik meg, amely egyrészt beszámítás útján privatizációs bevételbõl kiegyenlíteni javasolja a média Antenna Hungária Rt.-vel szemben az átalakulást megelõzõen felhalmozott adósságának ÁPV Rt.-re engedményezett és ezen felül a mára már ÁPV Rt.-t terhelõ adósság mindösszesen 3,8 milliárd forint összegét.
Végül a költségvetés elengedni javasol 1,4 milliárd forint - MTV által vitatott - adótartozást. És legvégül a költségvetés lehetõséget biztosít arra, hogy a létszámleépítésekhez a médiák költségvetési támogatást igényelhessenek. Ha tehát mindent összeadunk, akkor ez körülbelül 12,5-15 milliárd forint közötti közvetett és közvetlen támogatást jelent.
Szeretném elmondani, hogy a módosító javaslatom nem arra irányul, hogy az így kiszámított állami támogatást - csendesen szeretném megjegyezni, hogy ez lényegesen több, mint amivel a médiatörvény tárgyalása során a kormánypárti képviselõk számoltak -, tehát a 12,5-15 milliárd forintos támogatást a módosító javaslatom nem szûkíti, hanem meggyõzõdésem szerint tisztább, átláthatóbb módon javasol megoldani bizonyos feszültségeket, nem csorbítva ezzel a részvénytársaságok önállóságát.
A módosító javaslatom arról szól, hogy ha már a költségvetés - nagyon helyesen - nem engedi el az átalakulásig felhalmozott sugárzásidíj-tartozást, akkor ne kötelezzük a részvénytársaságokat arra, hogy a következõ évi mûsorterjesztési fizetési kötelezettségük terhére a teljes felhalmozott adósságot fizessék ki, gyakorlatilag a törvényjavaslatban körülírt technikával.
Tisztelt Képviselõtársak! Még számos módosító javaslatomhoz szeretnék észrevételeket fûzni, de erre az idõkorlát miatt most nem nyílik lehetõség. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)