DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Én a költségvetés kulturális és médiatételeit illetõ részeihez szeretnék hozzászólni.
És ebben a témakörben hadd kezdjem akkor az 1 százalékra vonatkozó kérdéssel, ugyanis nagyon fontosnak tartom - az SZDSZ nagyon fontosnak tartja - azt, hogy már jövõre a polgárok valóban dönthessenek arról, hogy milyen civil szervezeteket akarnak támogatni a személyi jövedelemadójuk 1 százalékából, és azt hiszem, hogy az az elmúlt hetekben is kiderülhetett, hogy ha az SZDSZ-en múlik ez a dolog, hogy ez a lehetõség a polgárok számára megteremtõdik-e, akkor meg fog teremtõdni.
Az SZDSZ minden lehetséges úton-módon szorgalmazza azt, hogy alkossuk meg ezt a törvényt, és nagyon bízunk abban - most függetlenül attól, hogy a kormány az SZDSZ ellenvéleményével szemben hogyan döntött, függetlenül attól, hogy két héttel ezelõtt az ellenzéki pártok többségükben a halasztásra szavaztak -, mi nagyon bízunk abban, és üdvözöljük azt, hogyha a koalíciós partnerünk továbbra is teljesen támogatni fogja azt, hogy már jövõre be legyen vezetve ez a technika, és az ellenzéki pártok is mégiscsak támogatni fogják.
Mi szeretnénk ezt a lehetõséget megteremteni, annál is inkább, mert - túl azon, hogy mi fontosnak gondoljuk - a közvélemény-kutatások mutatják, hogy a polgárok többsége szeretné ezt a lehetõséget, gyakorolni kívánja a választási szabadságát abban a tekintetben, hogy milyen civil célokat támogasson, és ajánlanám a halasztásra szavazó ellenzéki pártok figyelmébe - és természetesen a kormány figyelmébe is - azt, hogy akkor ne csak az ellenzéki nem szavazatokról beszéljek, hogy a közvélemény-kutatások szerint valamennyi párt szimpatizánsainak a többsége, a pártok nagy részénél a szimpatizánsok több mint 60 százaléka szeretné ezt a lehetõséget. Szeretné a választási szabadságot, szeretné eldönteni azt, hogy milyen civil, közhasznú, kulturális, oktatási, környezetvédelmi, szociális és egyéb célokat támogat.
Úgyhogy azt hiszem, hogy ezt minden pártnak érdemes mérlegelni, és én nagyon remélem, hogy végül is a sok vita után egyetértésre fogunk tudni jutni abban, hogy ez a technika bevezetendõ, és azt hiszem, hogy erre azért is van mód, mert a törvényjavaslat igenis kidolgozott, többek között az adatvédelmi biztos irodájával is hosszas egyeztetések folytak, többek között éppen annak érdekében, illetve elsõsorban annak érdekében, hogy azoknak az adatvédelmi joga, akik úgy döntenek, hogy valamilyen egyházi közhasznú szolgáltatásra adják az 1 százalékukat, ne sérüljön.
Hiszen tudjuk, hogy az adatvédelmi törvény szerint a vallásos meggyõzõdésre vonatkozó adat különlegesen érzékeny adatnak minõsül, és ezért különösen figyelni kell arra, hogy az ilyen adat kezelése során ne történjen semmiféle jogtalanság.
A kidolgozott törvényjavaslat biztosítja azt, hogy mindenki a személyes adataival kapcsolatban az információs önrendelkezési jogát gyakorolhassa. Tehát ebbõl a szempontból is a szabadság megvalósulna, a választópolgárok, a polgárok szabadsága ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával, és én nagyon bízom benne, hogy végül nemcsak a parlamenti pártok nagy többsége fogja akarni megadni a polgároknak ezt a választási lehetõséget jövõre, hanem az egyházakat, a történelmi egyházak vezetõit is meg fogjuk tudni gyõzni arról, hogy nem hátrányos számukra ez a javaslat.
(11.10)
Nem hátrányos az a javaslat, ami éppen azt teszi lehetõvé, hogy a különféle egyházi közcélú szervezetek is támogatást kapjanak.
Arra szeretnék választ kapni, hogy nem az volna-e hátrányos valójában, hogyha az 1 százalékos törvényjavaslat szerint - ha ezt elfogadjuk az idén, mint ahogy azt az SZDSZ szorgalmazza - a különbözõ közhasznú, például szociális szervezetek kaphatnak majd ilyen módon támogatást a polgároktól, és az egyházi karitatív szervezetek pedig nem kaphatnának, abban az esetben, hogyha az egyházak kimaradnának ebbõl a javaslatból azért, mert a történelmi egyházak vezetõi ezzel nem értenek egyet.
Én azt hiszem, hogy éppen ez lenne hátrányos megkülönböztetés, hogyha az egyházak kimaradnának ebbõl a lehetõségbõl, és azt hiszem, hogy a történelmi egyházak vezetõi részérõl egészen egyszerûen a változástól, bármiféle változástól való aggodalom az, ami a történelmi egyházak vezetõi részérõl fölmerül. Hiába erõsítené ez a technika az egyházak finanszírozásának az államtól való függetlenedését, ugyanúgy, ahogy ez a civil szervezetek esetében is nagyon fontos - ahogy arról Rózsa Edit beszélt -; ennek ellenére változást jelentene, a megszokott finanszírozási formákhoz képest változást, új elemet jelentene ez az 1 százalékos technika.
Arról kellene, azt gondolom, közösen meggyõznünk a történelmi egyházak vezetõit, hogy nem hátrányos ez a változás, éppen az volna hátrányos számukra, hogyha más karitatív szervezetekkel, szociális és egyéb közhasznú szervezetekkel szemben õk ki lennének rekesztve ebbõl a lehetõségbõl, hogy a polgárok õket válasszák, és nem hiszem, hogy ne lenne majd sok polgár, aki az egyházi közhasznú szolgáltatásokat akarja támogatni.
A hátralévõ idõben még néhány kérdésrõl szeretnék beszélni. Szeretném hangsúlyozni azt - és erre elsõsorban Akar László államtitkár úr figyelmét szeretném felhívni -, hogy nem lehet ugyanakkor az 1 százalék ügyét összekapcsolni olyan kérdésekkel, mint a Nemzeti Kulturális Alap költségvetési támogatásának a kérdése.
A Nemzeti Kulturális Alap egy nagyon fontos intézménye a kultúra olyan módon történõ támogatásának, ami megint csak nem teszi viszont lehetõvé azt, hogy az állam politikailag, ideológiailag beleszóljon abba, hogy milyen mûvek, milyen produkciók, milyen mûvészeti tevékenységek kapnak támogatást.
Ez egy nagyon fontos intézmény, és a kormánynak nagyon fontos eredménye az, hogy bõvíteni tudta ennek az intézménynek a bevételi körét a Nemzeti Kulturális Alap járulékalapjának a kiszélesítésével, de nem tudjuk még megítélni azt, hogy mennyi pluszbevétel, mennyi többletbevétel fog ebbõl befolyni, és ezért nem szüntethetõ meg egy csapásra a Nemzeti Kulturális Alap költségvetési támogatása.
Az a véleményem, hogy mértéktartó az a javaslat, ami a kormánykoalíció mindkét pártja részérõl fölmerült, vagyis hogy a Nemzeti Kulturális Alap költségvetési támogatásának mintegy a fele maradjon meg, és majd a késõbbiekben csökkenjen tovább, abban az esetben, hogyha már látjuk azt, hogy a járulékbevételek megnövekedése folytán esetleg valóban nem lesz szükség, vagy még kevesebb költségvetési támogatásra lesz csak szükség.
Még egy kulturális tétel: már az általános vitában is kiemeltem azt, hogy keresnünk kell azokat a finanszírozási techikákat természetesen, amik minél hatékonyabban teszik felhasználhatóvá a szûkös forrásokat a kulturális területen is, nagyon fontosnak tartom azt, hogy a kulturális területrõl is - részben, ahogy az elõbb mondtam - a Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatban mértéktartó, és másrészrõl a hatékonyságot növelõ javaslatok merüljenek föl.
Ilyen javaslat az önkormányzati zenekarok önkormányzati szerepvállalást, tehervállalást ösztönzõ technikájú költségvetési támogatása. Az erre fordított összeg megtérülne az ország számára a hatékonyabb kultúrafinanszírozás felé, és megint csak az állami, politikai beleszólást egyúttal háttérbe szorító finanszírozási módszerek felé vinné a kultúra támogatását, úgyhogy az a véleményem, hogy ezeket a tételeket pénzügyi szempontból is, gazdasági szempontból is megéri támogatni az országnak - nem csak a kultúra támogatásának a nemes célja érdekében hozott áldozatról van szó.
Nagyon kevés idõ maradt, úgyhogy arra szeretném még csak fölhívni a figyelmet, hogy a közszolgálati mûsorszolgáltatók támogatásával kapcsolatban az Alkotmánybíróságnak az idevonatkozó döntéseivel összhangban áll az a lehetõség, hogy a közalapítványok kuratóriumai az automatizmusokon felüli támogatást igényeljenek, pontosan azért, mert a rádió- televíziótörvény egy olyan garanciarendszert (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) tartalmaz, ami az automatizmusokon túli támogatás esetében nem ad módot olyan befolyásra, ami ezt a támogatást alkotmányellenessé tenné.
Erre is államtitkár úr és képviselõtársaim figyelmét szerettem volna felhívni, (Az elnök pohara megkocogtatásával ismét jelzi a felszólalási idõ leteltét.) és remélem, hogy megtaláljuk a megfelelõ megoldásokat ezen a területen is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)