Demeter Ervin Tartalom Elõzõ Következõ

DEMETER ERVIN (MDF): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! A Magyar Demokrata Fórum országgyûlési képviselõcsoportja egy jelentõs, összegszerûségében nagy összegû módosítójavaslat-csomagot nyújtott be az 1997. évi költségvetéshez, talán jelezve, hogy a változatlanság költségvetéséhez képest milyen változásokat javasol a Magyar Demokrata Fórum.

Az egyik része és a forrása az MDF által javasolt módosításoknak a Magyar Nemzeti Banktól átvállalt úgynevezett nullás adósságállománynak a rendezése, a kiadási oldal, tehát a preferált célok között pedig szerepel a 70 éven felüli nyugdíjasok egyszeri támogatása, egy család-, gyerekpolitikai támogatás, a mezõgazdaság támogatása és helyzetbe hozása, egy oktatás-, tudománypolitikai rész, és a rendõrség-tûzoltósághoz kapcsolódó módosító javaslatok csomagja.

A költségvetési viták tárgyalásakor általában mindig az elsõ kérdések között szerepel, hogyha valamilyen egyetértésre sikerül jutni abban, hogy egy cél támogatandó, hogy jó, jó, de milyen forrásból, hisz nincsen rá pénz, olyan sok mindenre kellene, és nincs rá megfelelõ forrás.

Ez az érvelés azért már ott sántít egy kicsit, nyilván az ellenzéki képviselõk olyan módosító javaslatokat hoznak, amelyek a kormánypárti rangsorban nem érték el azt a szintet, ahol van forrás, tehát tulajdonképpen ez szimbolikusan mutatja, hogy az értékrendjükben nem szerepel azon a támogatottsági szinten, amihez forrást is tudnának biztosítani. De az ilyen viták elkerülése érdekében mi tettünk egy olyan módosító javaslatot, ami jelentõs összegû forrást biztosít a módosító javaslatokhoz, talán még másnak is jut ez forrásként.

A költségvetési törvény 5. §-a foglalkozik ennek a technikai részével, illetve a felhatalmazással, amely felhatalmazza a pénzügyminisztert és a Nemzeti Bank elnökét ennek a konstrukciónak a kidolgozására, hogy 1997. január 1-jétõl ne rendelkezzék ilyen nettó adósságállománnyal a Nemzeti Bank, és az 1. számú mellékletben a XLI. fejezet 4-es címén szerepel tulajdonképpen az 1996-ban átvállalt devizakötvények kamata címen ez a sor.

Már maga a cím is egy kicsit megtévesztõ, mert múlt idõt használ: "1996-ban átvállalt devizakötvények kamata". Itt egy szándékról van szó. Hogyha ez a szándék bekövetkezik, és így dönt az Országgyûlés, csak akkor lehet errõl az átvállaltról múlt idõben beszélni. És mi ezt a szándékot vitatjuk.

És tulajdonképpen nemcsak a parlamentben, itt az Országgyûlésben is nagyon sokan több oldalról vitatták ezt a szándékot, hanem a szakmában is kialakultak viták. Ezzel nem mindenki ért teljes mértékben egyet. Van, aki magát a konstrukciót veti el, és van, aki a konstrukció megvalósításának ütemezésére tesz javaslatot. Tehát elfogadja magát a konstrukciót, de úgy ítéli meg, hogy ez az egy ütemben történõ átvállalás egy olyan terhet jelent a magyar költségvetésnek, ami jelen körülmények között nem elfogadható.

Az Állami Számvevõszék jelentése is foglalkozik, elég részletesen, az úgynevezett nullás adósságcserével, a 46-tól a 49. oldalig a helyszíni ellenõrzés füzet, és bizony azt mondja a képviselõknek az Állami Számvevõszék, hogy itt még fontos kérdések várnak tisztázásra, és a törvényjavaslatnak, tehát a költségvetési törvényjavaslatnak a normaszövege és annak az indoklása nem ad kellõ eligazítást a felelõs döntés meghozatalához, és nem ad kellõ információt.

Kifogásolja a Számvevõszék, hogy ez a konstrukció, amit nem teljesen világosan látunk még, valószínûleg újabb nagy állami és adófizetõi terhelés mellett sem biztos, hogy a probléma végleges megoldását jelenti. Tehát aggályát fejezi ki, hogy ezzel a lépéssel véglegesen megoldásra kerül ez a kérdés.

És végezetül felveti az Állami Számvevõszék is, hogy olyan korlátlan felhatalmazást kap ezzel az 5. §-sal a pénzügyminiszter és a Nemzeti Bank elnöke, amelynek fontos és lényeges elemei nem ismertek, és ide valók lennének a Ház elé.

A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint három súlyos hibája van ennek a konstrukciónak, már önmagában mindegyik egyenként is indokolttá tenné, hogy ez ne kerüljön bevezetésre. Az egyik, hogy közgazdaságilag megalapozatlan a mi szakértõink szerint, nem világos, nem egyértelmû, és ennek alapján nem valósítható meg a mi meglátásunk szerint ez az adósságcsere.

A másik ilyen hibája, hogy óriási terhet jelent a költségvetés számára, ez a GDP-nek majdnem a 3 százalékát jelenti, és különösen problémának tartjuk, hogy az amúgy is jelentõsen növekvõ adósság- és kamatfizetési kötelezettséget tovább növeli ez a megoldás. Ezt már nem lehet majd semmilyen megszigorító költségvetési akcióval kellõképpen ellensúlyozni.

Végül a harmadik hibájának tartjuk mi is, amit az Állami Számvevõszék is megállapított, hogy nem biztos, hogy rendezi ezt a problémát, ami valóban nemkívánatos kapcsolat a két fél, tehát az MNB és a Pénzügyminisztérium számára, de számítani kell rá, hogy késõbb ez a probléma újból felvetõdik.

(11.30)

A Magyar Demokrata Fórum szakértõinek a véleménye szerint a jelenleg érvényes törvényi szabályozást kellene megtartani, és ennek értelmében a külsõ devizaadósság-állomány csökkenésének arányában kellene csak csökkenteni ezt a nullás adósságállományt.

Nézzük a felhasználási oldalt. Az egyik a 70 éven felüli nyugdíjasok egyszeri támogatása. Itt csak a forrást jelöljük meg, és tulajdonképpen csak azért beszélünk róla - a kiadási oldalát természetesen a tb költségvetésében kell jelezni. Mi úgy ítéljük meg, hogy ennek a korosztálynak, amely olyan régen ment nyugdíjba, és úgy elinflálódott a nyugdíja, hogy egy egyszeri segítséget kellene, egy 10 százalékos egyszeri nyugdíjemelést kellene adni. Ennek a költségvetési kihatása a mi számításaink szerint 15 milliárd forint.

Egy nagy súlyú és lényeges csomag a család és a gyermekek támogatása. Itt meg kell hogy jegyezzem, a Magyar Demokrata Fórum eredeti elképzelése a személyi jövedelemadóban az adókedvezmény nyújtása, gyermekenként éves 36 ezer forintos szinten. Ezt a Ház elvetette. Változatlanul ezt a megoldást tartjuk jónak, mert a szociálpolitikai megfontolásokon túlmenõen, amit a családi pótléknak kell rendezni, mi kedvezményezni kívánjuk a gyermeknevelést, és a költségeket adókedvezmény formájában elismerni. Ott kívánunk segíteni és ott kívánunk ösztönözni, ahol a gyermeknevelésnek a feltételei adottak. Nem mindegy, hogy milyen körülmények között és hogyan nõnek fel ezek a gyerekek, hangsúlyozni kívánom, a szociálpolitikai megfontolásokon túlmenõen.

Azon dolgoznak most a szakértõink, hogy ezt a jelentõs összeget hogyan lehetne a családi pótlék keretében ezeknek a céloknak megfelelõen felhasználni. Alaposan feladták nekik a leckét azzal, hogy elutasították a Magyar Demokrata Fórumnak azt a javaslatát, ami az adókedvezmény konstrukcióját helyezte volna elõtérbe és azt tartotta volna megoldásnak.

A mezõgazdaság segítésére és a mezõgazdaság javítására egy hét javaslatból álló csomagot nyújtottunk be. Ez összesen 31 milliárd forint átcsoportosítását tartalmazza. Ennek a célja a mezõgazdaság mûködõképességének a fenntartása, az agrárkutatásnak a megmentése, és az európai csatlakozáshoz való felkészítése a mezõgazdaságnak, mert úgy ítéljük meg, ez a legkritikusabb pont, itt kell a legnagyobb segítséget nyújtani, mert nem mindegy, hogy milyen állapotban lesz a magyar mezõgazdaság, amikor elérjük elõbb-utóbb az európai csatlakozásunkat. Errõl a módosító-javaslat csomagról képviselõtársam, Bogárdi Zoltán részletesebben fog még szólni.

Van egy oktatási, tudománypolitikai csomagunk is, már valamivel kisebb összegben. Még a mai nap során a részletes vitában sort kerítünk erre is, hogy kifejtsük, mert az idõm már eléggé fogy.

A rendõrség tekintetében, gondolom, nem kell különösebben indokolni, hogy mennyire célszerû és mennyire fontos a rendõrség helyzetén javítani. Elsõdlegesen bérkérdésrõl van szó. Tapasztalhattuk, tudjuk, hogy rengeteg rendõr másod-, pluszmunkát kénytelen vállalni, aminek mind morális, mind fizikai hátrányai vannak. Ez a javaslat 5 milliárd forintot csoportosítana át a rendõrséghez az ORFK, BRFK és a megyei kapitányságokhoz a meglévõ arányokat megtartva. Ez magában foglalja a közterheket is. Tehát az 5 milliárd forintból 3,5 milliárd bruttó bérnövekedést jelent, és annak egy 1,5 milliárdos társadalombiztosítási vonzata van, tehát a társadalombiztosításnál egy 1,5 milliárd forintot jelent.

Összefoglalva, a Magyar Demokrata Fórum igyekezett egy jelentõs módosító-javaslat csomagot összeállítani, hozzá forrást megmutatni, és tisztelettel kérem képviselõtársaimat, hogy támogassák módosító javaslatainkat. (Gyér taps a jobb oldali padsorokban.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage