DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A Magyar Demokrata Néppárt természetesen számos módosító javaslatot nyújtott be a költségvetési törvényjavaslathoz. A részletes vitát arra szeretnénk felhasználni, hogy ezeknek az indoklását megerõsítsük, ha szükséges, kapcsolódó módosítvánnyal továbbfejlesztésüket biztosítsuk.
(11.50)
A rendelkezésemre álló korlátozott idõben most egy olyan problémával szeretnék foglalkozni, amit az általános vitában már körvonalaztam.
Ez nem más, mint a költségvetési törvény egyetlen paragrafusával kapcsolatos módosító javaslat indoka, és annak egy csatlakozó módosító indítvány formájába átömlesztése.
Az általános vitában már szóltam arról, hogy jogalkotási problémák merülnek fel - nemcsak ebben az esetben, de ebben az esetben elég súlyosan - azzal kapcsolatban, hogy a költségvetési törvény keretében a kormányzat szükségesnek látta a településfejlesztés és területrendezés kérdéskörében a nem is régen született törvény részleges módosítását. Ez, mint mindjárt látni fogják, további jogalkotási problémákat vet fel, vetett fel.
Kitértem természetesen a módosítvány tartalmi indokoltságára is, és itt lényegében arra irányítottam, vagy igyekeztem irányítani a figyelmet, hogy a kormány rendeleti úton kíván intézkedni a településfejlesztés és területrendezés céljára kihasítandó, nem is csekély összegek hováfordításának részletes szabályozására. Felhívtam már akkor képviselõtársaim figyelmét, hogy ez a rendelkezés, amelyik nem mondható a parlamentáris döntési kör megerõsítõjének, nemcsak abból a szempontból mérlegelendõ, tisztelt kormánypárti képviselõk, hogy most egy esztendõre támogatja-e vagy kevésbé teszi könnyûvé a kormányzatnak a maga koncepciója érvényesítését.
Ne felejtsék el, kormánypárti képviselõtársaim, hogy ez általában a kormány ilyen lehetõségeit erõsíti, tehát abban az esetben - és ez ugyebár nem zárható ki az önök számára teljes biztonsággal -, ha Magyarországnak más összetételû kormánya lesz, mint a jelenlegi. Tehát az a józan kormánypárti képviselõ, aki nemcsak egy évben gondolkodik, hanem távlatilag is megfelelõ jogszabályokat kíván elõkészíteni, ezt a mozzanatot nem mellõzheti.
A kérdésnek bizottsági tárgyalásában számos, itt az általános vitában elhangzott érvvel erõs diszkusszióban, sikerült bizottsági támogatást szerezni ennek a módosítványnak, ami ellenzéki módosítványok esetében nem is olyan gyakori. Fölmerült azonban az, és ez összefügg a jogalkotási alapproblémával, amit említettem volt, hogy bizonyos jogtechnikai pontosításnak a szükségessége fölmerült, hiszen a településfejlesztéssel és területrendezéssel foglalkozó, nemrég hozott törvény, amit a költségvetési törvénybe implikálva most módosítanak, számos olyan mozzanattal is rendelkezik, számos olyan alkotóelemmel is rendelkezik, amit bármilyen módosítás beiktatása esetén következetesen a törvényen is végre kell hajtani.
Én tehát indokoltnak tartottam megfogadni az Országgyûlés Jogügyi Fõosztályának a szakvéleményét, és egy csatlakozó módosító indítványt nyújtottam be annak érdekében, hogy technikai ellenvetés se korlátozza ennek a szerény megítélésem szerint igen nagy jelentõségû kérdésnek a megfelelõ beépítését a költségvetési törvénybe, vagy ha úgy tetszik, a megfelelõ beépítését a magyar jogszabálykészletbe.
A csatlakozó módosító javaslat, amely kapcsolódó módosító javaslat, amely tehát az eredeti javaslatot követi tartalmilag, jogtechnikai módosítást hordozván, 376-os számon került benyújtásra. Akik a két módosító javaslatot egybevetik, látják, hogy tartalmi változás nincsen. Szeretnék azonban ennek kapcsán kitérni egy olyan észrevételre, ami az általános vitában általam elmondott tartalmi problémákkal kapcsolatban fölmerült.
Akkor Hajdú képviselõtársunk azt jelezte, hogy az õ számukra nagyon vonzó a törvényes megoldás, de úgy gondolták, hogy az önkormányzatok, tehát nem a centralizációs érdek, hanem az önkormányzatok érdeke az, hogy ez rendeleti úton kerüljön rendezésre. Hadd jelezzem, lehet, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyeket a kormányzat érvelése ebbe az irányba terelt. Legyen szabad azt mondanom azonban, és azóta buzgón próbáltam a gyakorlatban ellenõrizni ezt a feltételezésemet, aminek már akkor is hangot adtam, hogy az önkormányzatok igen tekintélyes része, természetesen nem lehet itt ilyen rövid idõ alatt statisztikát készíteni, igen tekintélyes része, mondhatnám függetlenül attól, hogy ellenzéki vezetés vagy kormánypárti vezetés alatt állnak, nagyon is kívánatosnak tartja, hogy a kérdés törvényhozási és ne rendeleti elintézését nyerjen.
Az az érv tudniillik, hogy az önkormányzatoknak feltételezett érdeke lenne, hogy a kormánynál megfelelõ rendeletkibocsátást szorgalmazzon, azt kell mondanom, nemcsak ellentétes a parlamentáris demokrácia általános elveivel és világszerte gyakorolt eljárásmódjával - legyen szabad visszautalnom arra, hogy a XIX. század eleje óta felismert mozzanatról van szó -, hogy az önkormányzatnak nem a rendeleti kormányzás az elõnyös, hanem az önkormányzatnak az elõnyös, hogyha törvények biztosítják azokat a normákat, amelyek mellett a megfelelõ döntés parlamentáris úton megszületik.
Ahogy - azt kell mondanom, naiv feltételezés szerint - az önkormányzatok úgy gondolják, hogy nekik a kormányhoz való folyamodás útja a kívánatosabb, hadd jelezzem, a parlamentben közvetve vagy közvetlenül valamennyi önkormányzat a képviselõválasztás eredményeként szószólóval bír, tehát nemcsak a színfalak mögötti folyamodás lehetõsége áll fenn, hanem a nyílt beszéd, az érveknek a csatája, az önkormányzati vagy területi érdekeknek a demokratikus, parlamentáris ponderálása.
Minden ellenkezõ érvelés, azt kell mondanom, hogy a parlamentarizmus elõtti állapotoknak az érvelése, amikor kegyelmi úton történtek a kedvezõ vagy kedvezõtlen döntések, és én nem tudom elképzelni azt, hogy a magyar állami életben ez az út bármilyen érvvel súlyosabb hatású elõmozdító támogatást kaphat, mint az, amelyik a kérdést oda kívánja vinni, ahová való, a demokratikus parlament asztalára.
De meg kell mondanom, éppen a kormányok, netán a többségi pártok váltakozása is azt jelzi, hogy itt bizonytalanság, zûrzavar (Az elnök pohara megkocogtatásával figyelmeztet az idõ leteltére.) és annak protekcióval vagy urambátyámalapon való áthidalási kísérlete, az visszaviszi az önkormányzatok és általában a területek fejlesztését, annak támogatását - elõre csak a parlamentáris megoldás viheti.
(12.00)
Itt nem akármirõl van szó. Emlékezzenek vissza az önök által kibocsátott kormányprogramra! (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) Emlékezzenek vissza számos vezetõ politikusok megnyilatkozására! Itt igen nagyarányú támogatás kérdése forog fenn. Kérem tehát kapcsolódó módosító javaslatom támogatását is. Köszönöm. (Taps.)