DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselõ Úr! Elõször is szeretném jelezni, a Tocsik-ügy az nem külpolitikai ügy, külügyi vonatkozásai nincsenek. Sem a miniszter úr, sem én tárgyalásaim során soha nem találkoztam - illetve az elmúlt egy, másfél hónapban nem találkoztam - azzal, hogy bármely partnerünk felvetette volna ezt. Pontosan milyen ügy, ezt én most nem akarom elmondani, ön prejudikálta ezt az ügyet. Várjuk meg, míg a független magyar bíróság kimondja az ezzel kapcsolatos ítéletet. Egyenlõre még nem tudjuk, hogy mirõl van szó. Mindenesetre mi a nagykövetségeket a hazai sajtó és az itt rendelkezésre álló ismeretek alapján tájékoztattuk.
Azt is szeretném jelezni, hogy sajnos a gazdasági visszaélések és a gazdasági zavaros ügyek ma nemcsak Magyarországon és nem is csak a térségben, hanem Európában és világszerte is gyakran lépnek föl. Éppen ezért különleges megütközést önmagában az a tény, hogy valahol egy gazdasági visszaélés történt vagy visszaélés gyanúja merült föl, nem kelt, bármennyire is nem hiszi ezt képviselõ úr. Itt elsõsorban az számít, hogy az adott kormány hogyan viszonyul ehhez az ügyhöz.
(15.10)
És jelezhetem önnek is, képviselõ úr, és a tisztelt Háznak, hogy a nemzetközi sajtó is nagy megelégedéssel nyugtázta azt, hogy az ügy kipattanását követõen a lehetõ legrövidebb idõn belül a felelõsnek tekinthetõ vagy szóba jöhetõ személyek széles köre vonatkozásában a miniszterelnök úr, illetve a kormány döntést hozott, a privatizációért felelõs minisztert fölmentették, az ÁPV Rt. igazgatótanácsát teljes létszámban fölmentették, a felügyelõbizottságot fölmentették és az apparátus vezetését is.
Tehát én azt tapasztalom a nemzetközi sajtóból is - hangsúlyozom, elsõsorban a sajtóból, mert a diplomáciában ez nem merült föl -, hogy alapvetõen úgy értékelik, hogy Magyarországon nem a többi, térségbeli országhoz hasonló módon az elkenés stratégiája folyik, hanem az ügy föltárására, illetve a felelõsök megbüntetésére tesz kísérletet a kormány. A hamarosan bekövetkezõ bírósági eljárás is nyilván ezt majd bizonyítani fogja.
Ön arról beszél, hogy kedvezõtlen kép alakul ki Magyarországról. Tisztelt Képviselõ Úr! Lehet, hogy ön örülne annak, ha kedvezõtlen kép alakulna ki, de ez nincs így! Egyáltalán nincs így. Azt kell mondjam, hogy lényegesen kedvezõtlenebb volt az a kép, amit mi örököltünk és átvettünk, annál, mint amivel most találkozhatunk.
Akár a nemzetközi sajtót nézi - én szívesen rendelkezésre bocsátom a külügy Nemzetközi Sajtófigyelõjét -, akár a tárgyalásainkon a tárgyalópartnereink által mondottakat tekinti, általában a magyar kormánynak, de Magyarországnak is, tehát az ország egészének és a magyar gazdaságnak is a megítélése kedvezõ, lényegesen kedvezõbb, mint volt néhány évvel ezelõtt. Ez tagadhatatlan tény, ezen a Tocsik-ügy sem változtat, hiszen a Tocsik-ügynek az a vonatkozása kerül elõtérbe, hogy itt szembenéznek ezzel a problémával.
Ön azt állítja, hogy leállt a privatizáció. Nem állt le, tisztelt képviselõ úr! Az elmúlt hónapban is a hónapnak megfelelõ ütemben érkezett be külföldi tõke Magyarországra, és olyan nagy volumenû üzletekre is sor került, mint például a Magyar Hitelbank privatizációjára az elmúlt néhány hétben.
Tehát semmi nem támasztja alá azt, amit ön mond; egészében azt mondhatom: sem a diplomáciai életben, sem a gazdasági életben és tulajdonképpen a nemzetközi sajtóban sem változott meg a Magyarországról kialakult eddigi kép. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)