DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Tisztelt Ház! Örömömre szolgál, hogy most a tárca egyik képviselõje válaszolt, és nem úgy, mint a múltkor, az alapszerzõdés ügyében a privatizációs miniszter. Bár ebben az ügyben, azt hiszem, a privatizációs miniszter talán sokkal illetékesebb lett volna.
Ön azt mondja, államtitkár úr, hogy önök nem tudják, hogy mirõl van szó még, meg kell várni a további eseményeket, és a sajtófigyelõre hivatkozik, amelyik hetek, hónapok óta tapasztalom, hogy milyen egyoldalú. Én azt hiszem, félreinformáltatják magukat.
A Tocsik-ügy aggodalma nem abból fakad nyilvánvalóan nemzetközileg, mint amit Magyarországon észlelünk. Ugye, a lakosság úgy érzi, hogy itt nagy pénzeknek olyan kezelése folyik, amely megengedhetetlen ugyanakkor, amikor rendkívül súlyos anyagi helyzetben van az egyszerû állampolgár, hanem abból a szempontból, hogy a magyar privatizációs szervezet mûködésére vonatkozólag merülnek föl kérdések, hiszen az újabb és újabb leleplezések fölvetik azt a kérdést, hogy vajon ez a privatizációs szervezet tud-e mûködni.
A nagyköveteket éppen ezért illene magának a miniszternek tájékoztatnia arról, és külföldre kéne az információt megadni elsõsorban, tehát nem a mi körünkben, és azt, hogy itt válaszolt az államtitkár úr, azt köszönöm, de ez nem igazán gyõz meg külföldi érdeklõdõket arról, hogy a magyar kormány mindent megtesz a privatizációval kapcsolatos visszaélések felszámolása érdekében, akármilyen kiemelkedõ személyek köréhez is tartozzanak ezek a személyek.
A miniszter úrnak már rég arra is utasítania kellett volna a külképviseleteinket, hogy tájékozódjanak a Tocsik-botrány ottani hivatalos, valamint üzleti és nem csupán sajtófogadtatásáról. És ezek alapján jelentést kellett volna készítenie a miniszterelnöknek, valamint a kérdéssel foglalkozó illetékes parlamenti bizottságoknak.
Bár meg kell õszintén mondanom, hogy elõttem akkor is nyitott kérdés, hogyan lehet megmagyarázni a civilizált világnak olyan döntést, mint például azt, hogy Kocsis István, akit a parlament alkotmányügyi bizottsága elmarasztalt ebben az ügyben, miként lehet a jövõben ugyanott vezérigazgató-helyettes, aki - hogy a Népszabadságot idézzem - "most már vezérigazgató-helyettesi (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) minõségben segíti majd az igazgatóság munkáját".
Én azt hiszem, ugyanazt a hibát követik el, mint a magyar- magyar csúcs kapcsán, amikor utólag, késve próbálják meg a világot tájékoztatni. A választ nem fogadom el. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)