DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselõ Úr! Az ön kérdésére adandó válaszomnak van egy formai és van egy tartalmi oldala. Ami a formai oldalát illeti, szeretném leszögezni, hogy mind a külügyminiszter úr, mind jómagam szilárdan meg vagyok gyõzõdve arról, hogy a köztisztviselõknek éppen a köztisztviselõi kar védelme érdekében nem szabad politikai nyilatkozatokat tenniük, nem szabad politikai vitákba bonyolódniuk, az õ feladatuk abban áll, hogy szakmai nyilatkozatokat tegyenek, amennyiben felkérik õket erre, és szakmai módon közelítsenek meg kérdéseket.
Kétségtelen tény, hogy Tóth Loránd kijevi nagykövet úr egy nyilatkozatában túllépte azt a határt, amelyet a külügyminiszter úr is és jómagam is helyesnek és fenntartandónak vélünk a köztisztviselõi tevékenység szempontjából. Mi meg vagyunk gyõzõdve arról, hogy a köztisztviselõi kar érdeke az, hogy ilyen határátlépésre ne kerülhessen sor, hiszen nem szabad megalapozni egyetlen támadást sem a köztisztviselõi kar ellen. Politikai nyilatkozatokat a miniszternek és a politikai államtitkárnak kell tennie. Ezt a kérdést a nagykövet úrral mind Bagi Gábor helyettes államtitkár, mind pedig jómagam tisztáztuk, behívtuk és félreérthetetlenül tudomására hoztuk, hogy nem helyeseljük, hogy õ politikai természetû nyilatkozatot tett. Tehát ebben az értelemben az ügyet mi lezártuk.
Ugyanakkor továbbmegy a kérdésében, tartalmi problémákat is fölvet, és most már a nagyköveti nyilatkozattól függetlenül is el kell mondanom, hogy a nagykövet nyilatkozatának van több olyan eleme, amellyel a külügyi vezetés tartalmi értelemben egyetért. És nem gondoljuk azt, hogy ez ellentétben állna a magyar-magyar csúcs nyilatkozatával, amelyet külügyminiszter úr aláírt. A magunk részérõl helyesnek tartjuk azt, hogyha az adott országban élõ kisebbség törekszik arra, hogy kapcsolatokat építsen ki az ott élõ ország hatóságaival, politikai szervezeteivel. Ez nem zárja ki azt, hogy természetesen partneri kapcsolatban áll a magyar kormányszervekkel vagy a magyar társadalmi szervezetekkel is, de vannak olyan problémák, vannak olyan kérdések, amelyeknek a megoldása egyszerûbb, helyesebb, könnyebb közvetlenül a helyi vezetõkkel folytatott párbeszéd útján.
Ami Ukrajnát illeti, nagyon konkrétan van szó tulajdonképpen bizonyos személyekrõl és bizonyos szervezetekrõl, ahol nem mindig tapasztalható ez a megközelítés. Erre akart például utalni a nagykövet úr. Én nem gondolom azt, hogy a híd-szerep önmagában kizárna bármit is abból, amit a magyar-magyar csúcs elfogadott. A híd-szerep egy metafora, ami azt fejezi ki, hogy az abban az országban élõ kisebbség természetes összekötõ kapcsot is alkot az anyaország és az adott ország - tehát az az ország, ahol élnek -, a két ország között. Ettõl még nyugodtan lehetnek autonómiára való igényeik, vagy lehetnek bármilyen más igényeik, partnerként is kezelhetik õket mind az adott országokban, ahol élnek, mind pedig az anyaországban. E hídszerep tulajdonképpen csak azt jelenti, hogy számítunk rájuk a kétoldalú kapcsolat közvetítõjeként is. Azt sem gondolnánk, hogy a magyar-magyar csúcs tiltaná, hogy kizárná a kapcsolattartást és az ügyek helyi elintézését az adott országban, mi azt gondoljuk, hogy mindez belefér.
Nem értünk egyet azokkal a sommás megnyilatkozásokkal sem, amelyeket éppen a kárpátaljai magyarság egyes vezetõi tesznek, akik elutasítják mindazt, ami történt Kárpátalján. Tudatában vagyunk a nehézségeknek és a problémáknak, de azt is látjuk, hogy van elõremozdulás; itt tájékoztathatom önöket arról, hogy épp az elmúlt héten Göncz Árpád köztársasági elnök úr társaságában látogatást tehettem Ukrajnában, és örömmel tapasztaltuk, hogy bizonyos ügyekben elõrelépés történt. Ilyen például a beregszászi kórház befejezésének az ügye, ahol a miniszterelnök ígéretet tett annak rövid idõn belüli befejezésére, ilyen a beregszászi magyar fõiskola dokumentumainak, illetve oklevelének az elismerésének az ügye. De ez egy sokkal komplexebb dolog, vannak még komoly és nagy hiányosságok, amelyeket folyamatosan napirenden tartunk, de nem igaz az, hogy ezen a területen nem történt volna semmi.
Tehát kérdésével kapcsolatban egyfelõl azt szeretném leszögezni, hogy valóban helytelenítjük azt, ha nagykövetek, köztisztviselõk politikai nyilatkozatokat tesznek - ezt félreérthetetlenül és nyomatékosan közöltük is a nagykövet úrral; másfelõl viszont úgy gondoljuk, hogy a nyilatkozat alapvetõen tartalmilag nem sértette, és nem állt ellentétben azzal a külpolitikai törekvéssel, melyet a magyar kormány képvisel. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)