DR. RAB KÁROLY (Független): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! A tankönyvek újrahasznosítása ügyében nem kívántam volna már interpellálni, mert láthattam az elõzõ is eredménytelen volt, de kaptam Magyar Bálint miniszter úrtól egy udvarias levelet, amiben megköszönte még a közoktatási törvényhez beadott módosító indítványt, többek közt a tankönyv újrahasználata ügyében is. A levelet azt köszönöm, de ebben egy egészen döbbenetes szakmai tévedés van, és én remélem, hogy ezt a miniszter úr nem olvasta, de akik leírták - azok amit leírtak - alkalmas a miniszter úr személyének a lejáratására.
Februárban elfogadtam a miniszter úr válaszát az interpellációmra, mert megígérte, hogy teljes mértékben azonosul ezzel a témával és idézem õt: "A közoktatási törvényben ezentúl állami tankönyvtámogatásban csak az olyan könyvek kapjanak támogatást, amelyek többször felhasználhatók." Sajnos a törvényben semmi sem történt, az erre vonatkozó módosításokat épp a minisztérium képviselõje elutasította, egyetlen szó bekerült, a "tartós" szó, a tankönyvek minõsítésénél. De mi az elutasítás egyik indoka?
Két indok volt, az egyik az, hogy azért nem lehet a tankönyveket újra használni, mert Magyarországon nincs minden iskolában könyvtár. Egészen megdöbbentõ ez a mondat, és ennek a tartalma. Tudniillik, aki ezt írta, fogalma sincs, hogy történik a tankönyvek újrahasználata. Tudniillik az úgy történik, hogy a gyerekek az utolsó napon leadják a könyvet és délután elviszik haza a következõ évi könyveket. Semmilyen formában nincs szükség könyvtárra egyébként. De a másik, ami még inkább megdöbbentõ ebben az, amit Magyarországon úgy szoktak említeni, hogy "dögöljön meg a szomszéd tehene", a következõrõl van szó.
(15.50)
Több mint 3500 iskola van Magyarországon. Nem tudom, mennyiben - talán államtitkár úr tudja - mennyiben nincs iskolai könyvtár. Tegyük fel, hogy tízben, százban, ezerben. Ez annyit jelent, hogy azért, mert néhányban vagy néhány százban nincs könyvtár a több ezer iskolában, a többiben sem lehet tankönyvet újra forgatni; ez 3-5 milliárd forintot jelent évente az országnak. Szülõnként 1000-4000 forint megtakarítást jelent gyerekenként. Egyszerûen megdöbbent ez a válasz. Ez jelzi azt, hogy a minisztériumban mi történik éppen a tankönyvi idényben évek óta, hivatkoztak a NAT-ra, de ismétlem, ez sem indok, hiszen az elmúlt 10-20 évben nem volt NAT, és miért nem takarították meg a könyveket, miért nem tett a minisztérium valamit?
A következõ kérdéseim vannak: tartja-e államtitkár úr, illetve miniszter úr a levélben leírtakat? Miért nem tettek gyakorlatilag semmit a tankönyv-ügyben? Mit kívánnak tenni? És a negyedik kérdésem, mi lesz azokkal, akik ezeket a leveleket írják? Köszönöm. Várom a válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)