Bogárdi Zoltán Tartalom Elõzõ Következõ

BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Akik eddig vegetáltak, valószínûleg tönkremennek - jelezte elõre a veszélyt Lakos László földmûvelésügyi miniszter, amikor 1997 évi költségvetéssel kapcsolatosan kérdezték.

(18.30)

Ez esetben Lakos Lászlónak sajnos igaza van. Igaza van és ezt nemcsak én mondom, mint ellenzéki képviselõ, hanem azok az érdekképviseleti szervek - nem akarom név szerint õket felsorolni, mert hátha valaki kimarad, és esetleg reklámnak tûnik -, akik a választási kampányban és az elõtt és az után is támogatták a jelenlegi koalíciót, ugyanilyen hangon, vagy még keményebben kritizálják az 1997. évi költségvetést. A '97. évi költségvetésben agrártámogatási célokra elõterjesztett 88 milliárd forint tulajdonképpen nominál értéken az 1994. évi támogatási szint, reálértéken annak mintegy 40 százaléka. Többször elmondtam e Házban, hogy annak idején a jelenlegi koalíció jelentõs emelést ígért a mezõgazdaságnak, mondván, hogy az ott megjelenõ állami támogatás kevés. Igazuk volt ebben, de sajnos a gyakorlat egészen mást mutat. Itt nemcsak a mezõgazdaság lesz ám az áldozat, hanem maga az egész vidék, és ha ezt beveszem, akkor az egész nemzetgazdaság. Tehát Magyarországon a mezõgazdaság támogatása nem mezõgazdaság, vidék kérdése, hanem az egész ország jövõjének kérdése.

Többször elhangzott már e Házban, hogy ilyen vidék és agrárpolitikával, amelyet a jelenlegi kormány folytat, csak egy újabb népvándorlás indítható el, csak az nem világos, hogy akik elindulnak, hova mennek. Nincs fogadóképes hely, tehát a helyben tartásuk sokkal olcsóbb lenne, mint ezt a népvándorlást elindítani.

Belegondolni is rossz, hogy mit eredményez ez a 88 milliárdos támogatás 1997-ben akkor, amikor már ismerjük, hogy az ennél reálértéken lényegesen magasabb '95. és '96. évi támogatás hogyan sült el. Emlékezzenek csak, '95-ben gabona, szõlõ, '96- ban kukorica, exporttámogatás, burgonya - nem beszélve a beruházási támogatások két hét alatt való összeomlásáról. Csak arra tud gondolni az ember, hogy 1997-ben az exporttámogatásra szánt pénz már júniusra fogy el, a mezõgazdasági beruházásokra szánt pénz pedig két hét helyett két nap alatt fogy el. Csak az elosztást nem tudom teljesen tisztán még, hogy hogyan történik ezután, ezeknek a pénzeknek az elosztása.

A Magyar Demokrata Fórum úgy ítéli meg, hogy minimum 31 milliárd forint plusz pénzre szüksége van a mezõgazdaságnak ahhoz, hogy egyáltalán talpon maradhasson. Ennek a forrását képviselõtársam, frakcióvezetõm már elmondta, ezzel nem tölteném az idõt, de szeretném önöket meggyõzni arról, hogy ez az összeg tényleg egy minimum összeg, ugyanis egybeesik úgy az SZDSZ mint az MSZP korábbi ígéreteivel és az érdekképviseletek minimum követelésével is. Ha nem volnának házszabályi kötöttségei a módosító indítványok elõterjesztésének, akkor egyszerûen azt az indítványt terjesztettük volna elõ, hogy ezt a 31 milliárd forintot kapja meg az agrárköltségvetés és kezdjük újratárgyalni azt, hogy az immáron 31 milliárddal megemelt összeget milyen formában osztjuk el a különbözõ ágazatok között, mert így a jelenlegi szisztémával csak az ember oda tud pénzt tenni, ahol úgy érzi, hogy a legégetõbben szükség van rá, de mindenhova semmiképpen nem.

Kettõ elõterjesztés a földrendezéssel, illetõleg a nemzeti kataszteri elkészítésével kapcsolatos. Úgy ítéljük meg, hogy a mezõgazdasági birtokrendezésnek legalább 1,5 milliárdra van szüksége pótlólagosan ahhoz, hogy azokat a terveket, amiket mindenképpen meg kell csinálniuk, fõleg abból a gondból adódóan, hogy a földkiadó bizottságok 1996. december 31-vel megszûnnek, ismerve azt, hogy a tagi földtulajdonoknak mintegy 4 százalékának a sorsa rendezett, tudnunk kell, hogy mekkora az a munka, ami immáron az FM- hivatalokra vár és ezen földek kiadását kell elvégezniük. A nemzeti kataszteri program elkészítésére pótlólagosan 3,5 milliárdot irányzunk elõ, ugyanis úgy ítéljük meg, hogy nemzeti érdek, hogy minél elõbb befejezõdjön ez a program. Ismert, hogy a bûncselekmények vádlottjainál sem tudják kideríteni a bûnüldözõ szervek, hogy egyáltalán milyen ingatlanok vannak a tulajdonukban, hogy azokat esetleg az okozott kár fejében lefoglalják. Nem lehetséges, nem tudja biztosítani ezt a jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk.

Nem beszélve arról, ami állandóan elhangzik szóban kormánypárti oldalról, hogy az EU-csatlakozás mennyire fontos. Ezzel egyetértünk, de mit tesz a kormány ennek érdekében. Ezt csak azért említettem meg, mert ha a jelenlegi helyzeten nem változtatunk, akkor az EU szisztémában azt sem tudjuk megmondani, hogy egyáltalán ki jogosult arra a bizonyos állami támogatásra, ami az Európai Unióban földtulajdonost megilletõ támogatás. Kérem képviselõtársaimat, ezen elõterjesztéseket támogassák.

A mezõgazdasági beruházások támogatására a kormány reálértéken a tavalyi szintet sem kívánja biztosítani a mezõgazdaságnak. Szintén az EU-csatlakozásra szeretnék hivatkozni.

Tisztelt Képviselõtársaim! Most dõl el, hogy a magyar mezõgazdaság tud-e egyáltalán sikerrel csatlakozni a közös európai piachoz. Ha nem tudunk a még hátralévõ években jelentõs intenzív kultúrákban beruházásokat eszközölni, akkor ugyanúgy csatlakozunk az Európai Unióhoz, mint anélkül, mint azzal együtt. Viszont évtizedekig fogunk arról beszélni, hogy miért nem kellett volna. Nem lesz esélyünk, tehát minden eszközt meg kell ragadnunk most, hogy beruházásokat eszközöljenek a mezõgazdaságban, mert ez lesz a csatlakozási alap. Ezt a szintet produkálhatjuk csatlakozás után is, de fejlesztésre már csak közös elhatározásból, mindenhol lehetséges fejlesztés alapján történhet.

Az euro-atlanti integrációra 500 millió forintot irányoz elõ a kormány. Kérem, nyilván mindenki tudja, hogy az EU mûködését szabályzó normatívák, szabályzatok 2500 darabnál több számot mutatnak. Ebbõl talán százat, ha lefordítottak, jelzem lefordítottak magyarra idáig. Értelmezésrõl, alkalmazásról szó sincs. Ahhoz, hogy megtudjuk, hogy egyáltalán milyen esélyeink lehetnek az EU-ban, ezeket elõször is ismernünk kellene. A másik, számtalan példa van, olyan országok, akik már csatlakoztak az EU-hoz, sokat tudnának nekünk segíteni abban, hogy mit kellett volna nekik is megcsinálni, hogy még sikeresebb legyen. Azt javasoljuk, hogy az agrárkutató bázist, az ott felhalmozott szellemi javakat pályázati formában dolgoztatni kellene ezen pénzekbõl, hogy tényleg elõkészített legyen a csatlakozás. A piacra jutási támogatások kategóriába két összeget irányoztunk elõ, egyszer 3,5 egyszer pedig 6 milliárd forintot. Ugyanis úgy ítéljük meg, hogy a kormány által elképzelt gabonakészletezésnek nincs meg a forrása.

(18.40)

Ha a kormány gabonát akar készletezni, amivel teljesen egyetértünk, a világon mindenhol így mûködik a gabonapiac, akkor abba egyszer nagy összegû pénzt kell befektetni, ami aztán önjáróvá válik utána, de ezt mindenképpen meg kell tenni, enélkül nem mûködik. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.)

Még egyetlen mondat, elnök asszony. Az exporttámogatás rendkívül szerencsétlen módon eldugva szerepel abban a 42 milliárd forintban, ami a költségvetésben szerepel. Úgy ítéljük meg, hogy az idén is összeomlott az exporttámogatás. Ezt elkerülendõ, jobb lenne most betervezni azt a pénzt, amivel - ha szûkösen is, de - ezt a következõ évet ki tudnánk húzni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage