DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ): Tisztelt Országgyûlés! A sporttörvény az olimpiai mozgalom, versenysport, valamint az utánpótlás-nevelés állami feladatainak ellátására 1997. január 1- jei hatállyal Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítványt hoz létre, illetve hozott létre.
A forrásait illetõen, ennek a közalapítványnak a forrásait illetõen a b) pontban ez szerepel: "az éves költségvetési törvényben jóváhagyott támogatás". Nos, ez a támogatás tételesen nem szerepel az évi költségvetésben. Pedig van egy új feladat a Gerevich Aladár Közalapítványban, nevezetesen az, hogy magánszemélyek számára sportösztöndíjat nyújthat.
(19.30)
Miután nem egészen világos - még a sportközvélemény számára sem - ez a fogalom, a sportösztöndíj-fogalom, ezért nagyon rövid ismertetést adnék róla.
A sportösztöndíj lehetõséget ad a hátrányos helyzetben levõ kiváló, fiatal sportolóknak egzisztenciateremtésre. Három szempontot emelek ki ezzel kapcsolatban.
Az elsõ: ez az ösztöndíj alapjául szolgál a társadalmi beilleszkedés folyamatának, tehát a tanulásnak és a szakmaválasztásnak. Nem idegen ez a gyakorlat, egész Európában ismert. Németországban egy Grüner Band nevû alapítvány ösztönzi a fiatalokat tanulásra, szakmaválasztásra. Az amerikai egyetemek ismerik ezt a fogalmat, Párizsban kihelyezett középiskola van a párizsi sporttáborban. Finnországban pillanatnyilag 11 ezer állás nélküli sportolónak teremt a kormány tanulási lehetõséget, és a létfenntartásnak minimális összegét adja. Tehát a sportösztöndíj ezt a rendkívül fontos, társadalmi beilleszkedés szempontjából elengedhetetlen feltételt kell hogy megadja.
A másik szempont, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni az, hogy a sportösztöndíj szolgálhat a sportra fordított idõ anyagi veszteségének az ellentételezésére. Heti átlagosan, ez egy európai átlag, 25-30 órát fordítanak a fiatal sportolók gyakorlásra. Ezt anyagi segítség nélkül nem lehet ellentételezni, ahhoz, hogy a fiatal sportoló tanuljon és minimális szociális kapcsolatot tudjon fenntartani.
A harmadik szempont, amit meg szeretnék említeni, hogy a környezet anyagi és morális támogatása, a megértõ, szeretõ gondoskodás nagyon fontos feltétele a normális személyiségfejlõdésnek.
Mi a jelenlegi helyzet néhány szóval? A szerény, illetve nehéz anyagi helyzetben élõ volt világ- és olimpiai bajnokok kivétel nélkül azon sportolók közül kerülnek ki, akik számára annak idején környezete nem teremtett tanulási, szakmaszerzési lehetõséget. Õket, többségében hátrányos helyzetû családja nem ösztönözte tanulásra. De miért nem ösztönözte õket a sportkörnyezet, az egyesület, a szövetség, a munkahely? Az a tény, hogy egykori bajnokaink, ünnepeltjeink körülbelül 20 százaléka a létminimum szintjén él, köszönhetõ a sportot körülvevõ környezet, társadalmi és hivatali környezet közömbösségének, közönyének, tehetetlenségének és a rohamosan romló gazdasági környezetnek természetesen.
Tisztelt Országgyûlés! A sportösztöndíj intézménye, megfelelõ forrással a társadalmi beilleszkedésnek, a felzárkózásnak esélyét, az egzisztenciateremtés esélyét tudná megadni. Mivel a sportösztöndíj anyagi háttere a költségvetésben, mint említettem, tételesen nem szerepel, ezért javaslatunk, illetve javasoltuk a Gerevich Aladár Sport Közalapítvány vagyonának igen szerény növelését, hogy a sportösztöndíj intézménye egyáltalán létrejöjjön, beinduljon.
Módosító javaslatunk vitájában a pénzügyi kormányzat képviselõi és az érintett bizottságok tagjai nem zárkóztak el javaslatunk elfogadásától. Ez biztató, még akkor is, ha a pénzügyi kormányzat által elfogadhatónak tartott összeg körülbelül fele annak, ami hatékony induló vagyont jelentene esetünkben. De nem vagyunk telhetetlenek. Abban bízom, hogy az el nem végzett dolgok feszültsége ösztönzi a kormányt a jövõben a tehetséges fiatal sportolók társadalmi beilleszkedésének segítésében. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a bal oldalon.)