JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! A költségvetés önkormányzati fejezetéhez nagyon sok képviselõtársam szólt már hozzá, mondták el módosító javaslataik mellett az érveiket. Néhány kérdés még azért kimaradt, engedjék meg, hogy ezekre felhívjam a figyelmet én is, kérve támogatásukat.
Öt kérdéskör van, amivel szeretnék röviden foglalkozni. Az elsõ a föld haszonbérbe adásából származó jövedelem utáni forrásadó kérdésköre. Az a javaslatom, hogy ez a forrásadó illesse meg a települési önkormányzatokat. Módosító indítványaim készítésénél a személyi jövedelemadó-törvény, az adózás rendjérõl szóló törvényben is szerettem volna ezt a kérdést már rendezni, most a költségvetés az utolsó lehetõsége ennek.
Sokszor itt, a parlamentben is elhangzik a helyi iparûzési adó, mint olyan adónem, ami rendkívül differenciál az önkormányzatok között. Ez valós probléma, ennek megoldását nem tudjuk '97-re lerendezni.
(20.20)
Úgy gondolom, hogy a javaslatom mérsékelné ezt a differenciálódást, ami az önkormányzatok között nem kívánatos, mert a földhaszon-bérbõl származó jövedelem utáni forrásadó azon településeknél keletkezik, ahol alig van lehetõség iparûzési adó kivetésére. Ez a mérséklés - úgy gondolom -, hogy egy jogos szándék. De nemcsak ez motiválja a módosító indítványomat.
Nagyon jelentõs, és a vidéken élõ képviselõk tapasztalatból tudják, hogy egyre nagyobb méreteket ölt a földhaszonbérbõl származó jövedelem utáni adó elkerülése. Ez gyakorlatilag a feketegazdaság része. Ezen jövedelmek utáni adózás nagyon egyszerûen kijátszható.
Ha az önkormányzatok kapnák meg ezen adót és az adó kivetésével, beszedésével, ellenõrzésével kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket - én úgy gondolom -, hogy lényeges elõrelépés történhetne ebben a kérdéskörben.
Épp ezért kérem képviselõtársaimat, hogy gondolják még egyszer végig. Kérem a Pénzügyminisztériumot is, hogy gondolja - még egyszer - végig ennek technikai megoldását, és amennyiben lehet, akkor még '97. évre próbáljuk ennek a bevezetését megoldani.
A másik ilyen kérdéskör a cél- és címzett- támogatási rendszerrel kapcsolatos. Jelentõsen növekszik '97-ben ez a támogatási forma, ez nagyon üdvözlendõ. Évek óta nem változik - hát lehet, hogy nem olyan sok -, de a '97-re biztosan nem változik a célok köre a céltámogatásnál. A céltámogatásban a társadalmilag kiemelt fontos célok támogatását kell biztosítani költségvetési pénzbõl. '97. évben négy ilyen cél szerepel.
Ezen négy cél között szerepel - és egész jó helyen - a második helyen, az életveszélyessé vált általános iskolai tantermek kiváltása. Nem egy súlyponti kérdés ez, de én úgy gondolom, hogy ez a cél társadalmilag fontossága, kiemeltsége igen erõsen megkérdõjelezhetõ. Nem hiszem, hogy sokkal fontosabb egy életveszélyessé vált iskolai tanterem támogatása, mint például egy életveszélyessé vált orvosi rendelõ, vagy egy öregek otthona, vagy bármely más - fontos feladatot ellátó - intézmény, épület, amely életveszélyessé vált.
Tehát, ha ez, akkor meg lehet kérdõjelezni, hogy a másik miért nem. De nem ez az alapvetõ gondom ezzel a céllal, hanem az, hogy nem jó irányba ösztönzi az önkormányzatokat. Ha valamely önkormányzat úgy gondolja, hogy neki iskolai tantermet kellene építeni, akkor elég gyorsan lehet produkálni egy életveszélyességet bizonyító jegyzõkönyvet. Elég néhány hónapos beázást nem megszüntetni vagy egy csõtörést és a papíron rögtön prezentálni lehet azt, hogy életveszélyessé vált ez az építmény, és akkor jelentõs állami támogatást lehet fordítani.
Nem jelentõs ez az összeg, a 39 milliárd forintból néhány száz millió forint, amely évente ilyen célra kerül felhasználásra. De én úgy gondolom, hogy az ilyen kisebb léptékû dolgokkal is foglalkozni kell. Ezért én azt javaslom, hogy ne fordítsunk ilyen célra céltámogatási pénzt. Ezen célokra tökéletesen megfelel a vis maior támogatás, amely akkor mûködik, hogyha valami természeti katasztrófa következtében válik életveszélyessé ez az épület. Én úgy gondolom, hogy a feladatot ugyanúgy megoldanánk, mint ahogy ezzel a formával.
A következõ ilyen kérdéskör lenne, az önhibáján kívül mûködésképtelenné vált önkormányzatok támogatása, ez az Önhiki. Ez is nagyon jó, hogy '97-ben növekszik, 2 milliárdról 5 milliárdra.
Nekem a jogosultság feltételeivel kapcsolatban van gondom. A javaslat szerint a feltételek ugyanazok, mint voltak '96-ban. Több önkormányzat évek óta ebbõl az Önhikibõl biztosítja a költségvetés egyensúlyát. Itt a feltételek között nagyon szigorúan szerepel az, hogy az önkormányzat nem végezhet beruházást, felújítást, mert ha ilyent végez, akkor nem kaphatja ezt a támogatást. Na most, az az önkormányzat, amelyik már évek óta csak úgy tud mûködni és tényleg az alapfeladatait ellátni, hogy ilyent kapjon, ott is elõfordulnak azok a dolgok, hogy épületeket fel kell újítani, mert ha nem végzik el ezeket a felújításokat, akkor egyszer össze fog dõlni.
Tehát a mûszakilag indokolt, szükséges felújításoknak az elvégzését ne zárjuk ki. Ne legyen kizáró feltétel az, hogy elvégeznek egy olyan épület-felújítást, amit már nem lehetett tovább halasztani.
Ugyanilyenek a beruházások. Tehát, ha a beruházás nem jelent kapacitás-bõvülést, nem jelent új dolgokat, hanem csak meglévõ eszközök pótlására irányul, például az iskola konyháján ki kell cserélni egy fõzõüstöt, ami beruházásnak minõsül, ha erre sort kerít az önkormányzat, akkor már kizárja magát az Önhikibõl.
Én erre hívnám fel a figyelmet, hogy változtassunk ezen az Önhikinél a feltételrendszeren. Engedjük meg ezeket a - feltétlenül indokolt - felújításokat és mûszaki eszközök pótlását.
Következõ: Ez a gépjármûadóval kapcsolatos kérdéskör. Itt is elkészítettünk - több képviselõtársammal - módosító indítványt. Arra irányul a módosító indítványunk, mivel a gépjármûadó egy osztott adó, hogy a késedelmi pótlék teljes egészében maradjon az önkormányzatoknál.
Ismert, hogy az önkormányzatok szedik be a gépjármûadót. Aki önként bevallja és beszedi, ezekkel nincsen komoly gond. Aki nem vallja ezt be és elkerüli az adófizetést, ott egyre nagyobb és egyre növekvõ költségek jelentkeznek. Az elsõ levél, az elsõ felszólítás még nem nagy költség, ez még elmegy, de amikor behajtásról kell intézkedni, amikor fel kell deríteni, hogy tényleg ott van az a telephely, mûködik, és máshol nem fizetnek azon jármûvek után, ez már komoly költségeket emészt fel.
Az a javaslatunk, hogy az 100 százalékban maradjon az Tnkormányzatoknál - ez a késedelmi pótlék -, mert elér egy olyan mértéket, és ez elég sokszor elõfordul, hogy a behajtás költsége nem fedezi azt az összeget, amit behajtanak, mert ugye az adónak az 50 százalékát, és a késedelmi pótlék 50 százalékát is elviszi, illetõleg be kell fizetni a költségvetésbe. Na most, ez se nem egy nagyon fajsúlyos dolog, de az az indoklás, ami elhangzott - kormányzati részrõl -, én úgy gondolom nem fogadható el.
Konkrétan az hangzott el, ugye hogy precedens értékû lenne és példát teremtene arra, hogy ilyen késedelmi pótlékokba osztozzunk. Hát a személyi jövedelemadónál, ahol az önkormányzatokat most '97-ben 38 százalék illeti meg, ott egyértelmû, hogy semmiféle késedelmi pótlékot nem kapnak az önkormányzatok. Tehát épp ez lóg ki a sorból, mert a személyi jövedelemadónál is csak a bevallott személyi jövedelemadónak a 38 százalékáról van szó.
A következõ, én úgy gondolom, hogy talán a legfontosabb, és itt bizakodó vagyok, hogy képviselõtársaim támogatják a módosító indítványunkat, a rendészeti szerveknél a lakástámogatás növelése.
Szinte valamennyi rendészeti szerv, a rendõrség, a tûzoltóság, polgári védelem, határõrség, VPOP küzd az erõs fluktuációval. Nagyon jó szakemberek hagyják el ezen szerveket és az újak pótlásába komoly gondot okoz az, hogy a végrehajtó szerveknél nem tudnak lakást biztosítani. Egyébként is igen alacsony jövedelmet tudunk biztosítani a rendvédelmi szervek dolgozóinak, elég hosszú idõ fog eltelni még addig - néhány év -, mire a bérezésük, jövedelmük talán az általuk végzett munkával arányos lesz.
Nagy segítség lenne, hogyha a lakástámogatásban tudnánk segíteni ezen szerveknél. A jó szakemberek megtartását, a fiatalok munkába való bevonását segítené. Ez több módosító javaslatot is jelent - összességében mintegy 462 millió forintot -, ehhez kérném a képviselõtársaim támogató segítségét. És befejezésül még egyszer kérném, hogy az általam és képviselõtársaim által is javasolt módosítások, amely az önkormányzatok helyzetét, költségvetését segítené, kérem, hogy támogassák. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)