KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP): Az elõzõ módosító javaslat alapvetõen kigyomlálná azt a lehetõséget, hogy a devizatartozások árfolyamveszteségeit a vállalatok nyereségként kimutathassák. Ez jelentené véleményem és meggyõzõdésem szerint a radikális és igazi megoldást. Ha azonban ez nem menne át a Házon - amit én roppant sajnálnék -, akkor a 14. javaslati pont szerint feltétlenül szükséges lenne legalább azt a lehetõséget kizárni, hogy az ebbõl eredõ nyereség után a vállalatok osztalékot fizessenek.
A mai helyzet szerint, a törvényjavaslat elõírásai szerint a meg nem termelt és az el nem számolt, az árfolyamveszteség el nem számolása miatt kimutatott nyereségbõl a vállalkozók még nyereségosztalékot is fizethetnének. Adott esetben, mondjuk, a külföldi vállalkozó külföldre át is utalhatja az osztalékot anélkül, hogy bármiféle garancia lenne arra, hogy a késõbbi évek során ezt az úgynevezett nem realizált árfolyamveszteséget kompenzálni tudja a késõbbi gazdálkodásában.
Én úgy gondolom, hogy ennek a 14. pontnak, javaslati pontnak elfogadása egy részben kezeli ezt a problémát, ami az árfolyam- leértékelés tudomásulvételének a megszüntetésébõl ered, ugyanakkor szerintem nem teljes megoldás azért, mert a vállalatok nemcsak osztalékágon tudnak bizony repatriálni jövedelmeket, hanem költségágon is, tanácsadási díjazással, vagy export-import forgalom bonyolításával is tudnak bizony repatriálni jövedelmeket vállalkozók. Én úgy gondolom, hogy ez a kisebbik jó megoldás. A totális megoldást és a problémakörnek a teljes elrendezését a 9. számú módosító javaslat tartalmazná, és ezért azt ajánlom nagybecsû figyelmükbe. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a bal oldalon.)