DR. KIS ZOLTÁN földmûvelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Kedves Képviselõtársam! Örülök ennek a fölvetésnek, és kiváltképp örülök annak, hogy ezt ilyen féltõ aggodalommal és hozzáértéssel tette meg. Igen. Ezt nemcsak az agrárterületen, hanem az Országgyûlés hatáskörébe tartozó valamennyi vitapontnál, valamennyi tárgyalási pontnál kívánatos lenne meghonosítani, és akkor a munkánk is hatékonyabb lenne.
Az ön aggodalma a 88 milliárd forint iránt jogos, ezt a kormány is elismerte, és a kormány is tett arra kijelentéseket, itt esetleg még külön kiemelném a miniszterelnök úrnak a bejelentését, mely szerint a területfejlesztési alapokból az agrárgazdaság 1997-ben részesülhet.
Ez azt jelenti, hogy reális esély van arra, hogy a 88 milliárd forint fölött további 15-20 milliárd az, ami közvetlenül az agrárgazdaság fejlesztésére fordítható úgy, hogy az a költségvetésben nem jelent átcsoportosítást, nem jelent költségvetési hiánynövelést, hanem az önök módosító indítványai alapján a földmûvelésügyi kormányzatnak a közvetlen beleszólási lehetõségét biztosítja mind a munkaerõ-piaci, mind a környezetvédelmi és területfejlesztési, valamint az ipari, kereskedelmi minisztérium területén elkülönített pénzalapoknál.
Agrárgazdaság vidékfejlesztés nélkül nincs. A magyar társadalom 80 százaléka vidéken lakik, egyetlen megélhetési forrása ez az ágazat. Egyebekben nettó befizetõként 120 milliárd forinttal járul hozzá a nemzetgazdaság pénztárához az az ágazat, amelybõl a létszámkibocsátás az utóbbi 5 év alatt több mint 200 ezer fõt jelentett. Tehát a felelõsségünk nagy, a nemzeti agrárprogramot meg kell teremtenünk, és ehhez ha ilyen konstruktív hozzáállást tanúsít az ellenzék, mint ahogy az ön szavaiból az elõbb kiderült, akkor én nem fogok aggódni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)