DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselõtársaim! Én úgy gondolom, önmagában az a tény, hogy a frakcióknak 15 perc áll rendelkezésére ahhoz, hogy a koncepcióval kapcsolatos álláspontját kifejtsék, méltóképpen súlyozza, hogy milyen módon alábecsülte a jelenlegi hatalom az alkotmányozás folyamatát, hogy mennyire belefojtja a szót mindazokba, akiknek más gondolatuk van, mint a hatalomnak, amely az alkotmányozási koncepció alapelveit elõterjesztette.
Emlékeztetném önöket arra, hogy a Független Kisgazdapárt az alkotmányozási folyamat megkezdésekor arra a határozott álláspontra helyezkedett, hogy az alkotmányozás nem lehet néhány parlamenti párt, néhány országgyûlési képviselõjének magánügye.
Elfogadhatatlan, hogy 6-7 ambiciózus képviselõ magához ragadja Magyarországon az alkotmányozás folyamatát, és indítványoztuk, hogy a társadalom egészét be kell vonni az alkotmányozási folyamatba, különösképpen a civil szervezeteket, egyetemeket, hiszen enélkül elõrejutni az alkotmányozás folyamatában egy olyan koncepció eléréséhez, amely a társadalom akaratát fedi le, nem lehet.
Hadd utaljak arra, hogy az egyházak, az önkormányzatok véleményének kihagyása vagy csak nagyon áttételes módon való figyelembevétele önmagában utal arra, hogy ez az alkotmányozás tévúton halad, mint tulajdonképpen minden más ebben az országban, és a Független Kisgazdapárt éppen azért, hogy felhívja a társadalom figyelmét arra, hogy milyen méltatlan alkotmányozás folyik ebben az országban, milyen látszatdemokrácia van ebben az országban, mi hosszú ideig nem vettünk részt az alkotmányozási folyamatban, mert ki akartuk kényszeríteni ezzel, hogy a társadalom figyeljen fel erre az anomáliára.
Meg kell mondjam, az MSZP is egy ideig rádöbbent a mi állításunk igazságára, hiszen igen sok országgyûlési képviselõ volt azon az oldalon is, akik osztották a Kisgazdapárt nézetrendszerét, és egy ideig õk sem vettek részt az alkotmányozási folyamatban. Elég szomorú az, hogy végül is ezt a kérdéskört hatalmi szóval kerülték meg, és most a 15 perces idõhatár közé szorítva akarják teljesen elhallgattatni az ellenvéleményeket.
Ami most már a koncepció egyéb elemeit illeti, hadd mutassak rá arra - a rendelkezésemre álló rendkívül rövid idõ alatt -, hogy önmagában az a tény, hogy az alkotmányozásnak az a folyamata, hogy elkészül a normaszöveg, és ezt követõen kerül egy népszavazással való megerõsítésre vagy elvetésre az alkotmány, tulajdonképpen nem ad választási lehetõséget a magyar társadalomnak.
A Független Kisgazdapárt ezért javasolta kezdettõl fogva, hogy két népszavazást kell tartani, az egyiket a koncepcionális elemekrõl, a másikat pedig a koncepcionális elemek kapcsán kidolgozott normaszövegrõl.
(9.00)
Na most, hogy milyen jelentõségû dologról van itt szó, hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy például annak a kérdésnek az eldöntése, hogy egykamarás vagy kétkamarás parlament legyen-e Magyarországon, nyilvánvalóan a társadalom véleményének népszavazás útján való beszerzését igényli.
Hiszen elmondottuk éppen elégszer, és a mai vitanapnak mondott megcsúfolása az alkotmányozási folyamatnak, hogy 15 perc alatt lehessen csak kifejteni a véleményünket, igazolja, hogy mennyire indokolt a Független Kisgazdapárt felvetése, hogy a jelenlegi alkotmányos konstrukcióban és a koncepcionális alkotmányos konstrukcióban, az egykamarás parlamentben, a jelenlegi felállás mellett tulajdonképpen minden hatalom egy kézben összpontosul, annak a kezében, aki a mandátumok 50 százalékát plusz egy mandátumot megszerez, és hiába mondjuk mi ezt a rendszert többpárti parlamenti demokráciának, a valóságban egy kézben összpontosuló hatalomról van szó.
Hiszen aki megszerzi a mandátumok 50 százalékát plusz egy mandátumot, az minden kérdést, kivéve a kétharmados törvényeket, eldönt az Országgyûlésben, az adja a kormányt, az adja a miniszterelnököt, az adja a házelnököt, az adja a köztársaság elnökét, mert a parlamenti kijelöléses eljárásban végül is ez a többség elegendõ ahhoz, hogy a köztársaság elnökét is jelöljék. Az mondja meg, hogy ki legyen az országos rendõrfõkapitány, az mondja meg, ki legyen a budapesti rendõrfõkapitány, az mondja meg, ki legyen az APEH elnöke, az mondja meg, ki legyen a VPOP elnöke.
Tehát tulajdonképpen megint egy állampárti hatalom összpontosul itt - akármilyen jókat derül is ezen az igazságügyi államtitkár úr -, majd adok egy telefonkönyvet önnek, hátha azon is fog jókat nevetgélni. Tehát én úgy gondolom, hogy végül is önmagában az a tény, hogy ilyen módon egy kézben összpontosul valamennyi hatalom, ez jelzi, hogy itt nem a demokrácia felé van elmozdulás, hanem itt egy olyan állampárti struktúrát akarnak bebetonozni, amely fölbonthatatlan lesz a következõ kormányzat számára.
Ezért a Független Kisgazdapártnak változatlanul az az álláspontja, hogy az alkotmányos alapelvek, a koncepcionális kérdések tekintetében is le kell folytatni a népszavazást, és így többek között a magyar népnek népszavazás kapcsán kell véleményt nyilvánítania arról, hogy a kétkamarás parlament mellett vagy az egykamarás parlament mellett teszi-e le a voksát.
Fel kell világosítania a Magyar Köztársaság állampolgárságát arról a tényrõl, hogy a jelenlegi konstrukcióban nincs egy olyan kontrollhatalom, amely az országgyûlési többség által hozott rendelkezéseket akár csak megkérdõjelezhetné, még olyan szintig sincs, hogy 15 perc helyett 20 percig lehessen megvitatni a koncepcionális kérdéseket.
Tehát én úgy gondolom, hogy látnia kell a magyar népnek, hogy a második kamara felállítása az egyetlen lehetséges megoldás a demokrácia felé való elmozdulás tekintetében, mert a második kamarának volna olyan jogosultsága, hogy az alsóház által hozott döntéseket megváltoztassa, felülbírálja, hogy visszaadja átdolgozásra. Én úgy gondolom, hogy ezért tehát a koncepcionális kérdések népszavazás útján való eldöntése rendkívül fontos.
Hadd utaljak arra, hogy ugyanilyen jelentõségûnek tulajdonítjuk a köztársasági elnök nép általi választását és számos más kérdést is.
Miután nagyon kevés a rendelkezésre álló idõ, hadd térjek ki egy olyan kérdésre, amelyet a Szabad Demokraták Szövetsége is fontosnak nevezett, nevezetesen a gazdasági élet változása következtében elõállott helyzettel, amely a közpénzek kérdésével való alkotmányos szabályozást illeti.
Ismételten szóvá teszi e körben a Független Kisgazdapárt, hogy a koncepciótervezet készítõi - bizonyos fokig a megtévesztés módszerével élve - kormányrendelet szintû jogforrást kívánnak az MNB elnöke számára biztosítani. Ez a lépés radikálisan megnövelné a jegybank elnökének hatalmi súlyát és hatáskörét a pénzpolitika területén, és lényegében megszüntetné a kormány maradék lehetõségét is a pénzpolitika befolyásolására.
Elég, ha emlékeztetem önöket a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos legutóbbi botránysorozat három különbözõ részére. Akár arra a botránycsomagra, amely abból a ténybõl indult ki, hogy 1994-ben még a Nemzeti Bank pozitívuma 40 milliárd forint plusz volt, ebben az évben az elõrejelzések szerint 60-80 milliárd negatívummá fordul ez át, de utalhatnék a 2 ezer milliárd forint nem kamatozó államadósság (Felzúdulás a kormánypártiak oldalán.) kamatozóvá tételére, ami 300 milliárd forint kamatkiadás pluszt fog jelenteni a jövõ évben. Vagy hadd utaljak arra a Nemzeti Bankkal kapcsolatos harmadik botránycsomagra, amely viszont egyértelmûen megint csak a magyar nemzet pénzének elherdálását jelenti.
Konkrétan arra utalok, hogy az úgynevezett olyan szerzõdés, amely a kamatszint kapcsán a magyar nemzet által történt kamatok egy részének
tvállalását jelenti opciósnak mondott szerzõdésekkel, ez megint sok milliárd kárt okoz a magyar államnak.
Na most, itt úgy oldja meg az alkotmányozás kapcsán az elõterjesztõk szûk kis csoportja, hogy a jogforrások felsorolását tartalmazó Harmadik rész I. fejezet 3. pontjának (1) bekezdésében rögzítik, hogy milyen szintû jogszabály nem állhat szemben a más szintû jogszabályokkal, például a törvény az alkotmánnyal. És úgy oldják meg hallgatólagosan az MNB elnöki rendelkezésének kormányrendelettel azonos szintû besorolását, hogy csak a miniszteri rendeletnek a kormányrendelet alá emelését emelik ki.
A Független Kisgazdapárt ezzel szemben javasolja, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöki rendelkezése a miniszteri rendelettel legyen egy hierarchikus szinten, és tiltakozik a nyilvánosság és az országgyûlési képviselõknek ilyen megtévesztése ellen, mint ami az alkotmánykoncepcióban is található.
Hasonlóképpen tiltakozik a Kisgazdapárt a közkiadásokkal kapcsolatos megközelítés ellen, ugyanis mi javasoljuk azt a változtatást a költségvetési törvény szabályozási tárgya terjedelmét illetõen; ezt a VI. fejezet 2. pont (1) bekezdése úgy fogalmazza meg, hogy a közvetlen állami feladatként jelentkezõ közkiadásokat kell törvénybe foglalni.
Sajnálatos módon azonban közismert, és a mai gyakorlat is alátámasztja, hogy például az ÁPV Rt. ezermilliárdok vagy százezer milliárdok felett úgy tud rendelkezni a miniszterelnök - kvázi magánvagyonaként kezelve azt -, hogy a költségvetéstõl függetlenül folynak el az itteni pénzek.
(9.10)
De ezen túl is lehet találni a költségvetésen kívül hagyott és így az Országgyûlés által nem ellenõrizhetõ állami pénzeket.
Természetesen kellene szólnom a köztestületek szabályozásáról, és kellene szólnom az Alkotmánybíróságról, miután az idõm elfogyott, engedjék meg, hogy az Alkotmánybírósággal kapcsolatban kiemeljem még, hogy igaz ugyan, hogy az I. fejezet 1. pont (3) bekezdése kimondja, hogy hangsúlyozni kell az Alkotmánybíróság alkotmányhoz kötöttségét, ennek az elõírásnak a komolyságát azonban veszélyezteti, sõt, egyenesen semmissé teszi, hogy az új alkotmányt létrehozni kívánó koncepció hallgatólagos módon hatályban hagyja a régi alkotmányon nyugvó alkotmánybírósági döntéseket, tehát a láthatatlan alkotmányozás keretein belül meghozott valamennyi rendelkezést, ez pedig pont szemben áll azzal az alkotmányos elvvel, amelyet most a koncepció ki kíván mondani.
Igen tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Hölgyek és Urak! Hadd mutassak rá arra a Független Kisgazdapárt nevében, hogy ez a koncepció, ez az ilyen szarvashibák tömkelegét felvonultató koncepció, amely az elõadottak tekintetében is hibás, még hibásabb a kihagyott rész tekintetében, és az egész valóban lényegesen gyengébb alkotmányt fog eredményezni, mint a jelenlegi fércelt alkotmány.
Ezért tehát a Független Kisgazdapárt a nép döntõ többségének kijátszásával és kihagyásával meghozott alkotmánykoncepciót nem tudja a nép nyakára varrni, nem hajlandó ebben a hatalomnak segédkezet nyújtani, ezért a Független Kisgazdapárt ezt az alkotmánykoncepciót és ezt az egész alkotmányozási folyamatot elutasítja. Köszönöm a türelmüket. (Taps az FKGP soraiban.)