DR. SALAMON LÁSZLÓ (független): Köszönöm a szót, elnök asszony. Egy kicsit hozzá kell szólnom ahhoz a kérdéshez, ami a nép, elõzetes népszavazás és a megállapodás kérdésköre. Mert itt, sajnos, ellent kell mondanom nekem is Gáspár Miklós képviselõ úr véleményével. Tudniillik mirõl van szó az alkotmány-elõkészítõ bizottság mûködésével és az egész alkotmányozás mechanizmussal kapcsolatban? Arról, hogy olyan javaslat - ideértve a módosító javaslatokat is - kerülnek Ház elé szavazásra, melybõl a jelenlegi helyzetben hat párt közül öt egyetért - az ideális az lenne, hogyha bevennék természetesen a Magyar Demokrata Néppártot is, tehát hét párt közül öt egyet értene.
Ha ez így igaz, akkor tessék mondani, hogy milyen célja lehet egy elõzetes népszavazásnak valamilyen részkérdés tekintetében? Hogy nem vesszük figyelembe ennek az eredményét? Mert hogyha ezt így gondoljuk, akkor azt kell hogy mondjam, hogy elfogadhatatlannak tartom, mert komolytalanná teszi a népszavazás intézményét. Ha pedig úgy gondolják, hogy kötelezõ, akkor hogy tetszik tudni ezt összeegyeztetni azzal a mechanizmussal, hogy csak az a javaslat kerülhet a Ház elé szavazásra, amelynél hét vagy hat párt közül öt párt egyetért. Ezt nem lehet feloldani. Az elõzetes népszavazáshoz való ragaszkodás valóban az elõzetes megállapodással összeegyeztethetetlen, és abba nem illeszthetõ bele.
Hadd tegyek hozzá még egy kérdést! Én úgy gondolom, legalábbis a magam részérõl, amikor ezt a mechanizmust támogattam, akkor tartalmilag azzal értettem egyet, hogy egy alkotmányt csak komplexül lehet, egészében nézni, és nem lehet adott kérdéseket szétválasztani. Mert hogyan döntsem én el azt, hogy legyen-e vagy két kamara vagy egy kamara, hogyha nem volt még két egyforma vélemény arról ebben a Házban, hogy az a nevezetes második kamara hogy nézzen ki? Mi fölött dönt akkor a nép például, hogyha nincs elõtte egy konkrét modell? És számtalan ilyen példát lehetne mondani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)