DR. SALAMON LÁSZLÓ (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagy megnyugvással hallottam Bauer képviselõ felszólalásának a legvégét. Nevezetesen, hogy nem kíván az SZDSZ, a kormánykoalíció az állami Annep kérdéséhez hozzányúlni.
Most független attól, hogy ki, mit és hogy vélekedik errõl a kérdésrõl, én azt hiszem, hogy egy ország méltóságát és komolyságát alapvetõen kérdõjelezné meg, ha kurzusonként ezek a dolgok, vagy ne is kurzusnak nevezzem, kormányzatonként ezek a dolgok, ezek a jelképek megváltoznának. Ez az egyik dolog.
A másik dolog a Szent Korona megítélésével kapcsolatos. Én azt hiszem, hogy egy olyan mértéktartó tradicionális javaslat, amely a mai modern viszonyok között is ki tudja fejezni azt a jelentéstartalmat, ami a magyar királyi korona speciális helyzetéhez kapcsolódik, az igenis támogatható.
Valóban, az MDF-nek az a javaslata, hogy a Szent Korona állami jelkép, a magyar államiság jelképe, aligha hiszem, hogy bármilyen olyan felhangot hordoz magán, amivel szemben akármilyen oldalon, akármilyen filozófia alapján berzenkedni kellene. Hiszen egy politikai kontinuitásról van szó, hiszen arról van szó, hogy a magyar korona valóban egyedi helyzetû dekórum, hiszen míg a középkorban minden országra az volt a jellemzõ, hogy a korona az uralkodókhoz kötõdött, a magyar korona gyakorlatilag Szent István korától kezdve egy állandó tárgyként függetlenedett a mindenkori uralkodótól, és viszonylag nagyon korán a magyar államiság jelképe, szimbóluma lett.
És mindig is így tisztelték ebben az országban, védték, ha idegen jött, elásták Orsovánál, külföldre vitték, amikor az országot megszállták, 1945-ben szovjet megszállás alá kerültünk. Eskütételnél szimbólumként használták föl. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) - Bocsánat, elnök úr! Befejezem a gondolatot, és elnézést, tényleg túlléptem az idõt. - Alapigény volt II. József halála után is, hogy a múzeumból helyezzük megfelelõ helyére.
Kérem szépen. Nem múzeumi tárgy a Szent Korona. És annyit jelképként hozzátehetünk, kinyilváníthatunk, nem hiszem, hogy elfogadhatatlannak kellene ezt tekinteni itt a Ház bármelyik oldalán. Elnök úr, megkövetem. Jogosan figyelmeztetett, de képtelen voltam már ezt a gondolatot rövidebben megfogalmazni. Elnézést kérek a kétperces idõkeret túllépéséért. (Általános taps.)