DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! A jelenlegi alkotmányozás során különös tekintettel kell lenni arra, hogy a millecentenárium évében készül az alkotmány, egyértelmûen tükrözze ez az alkotmány a jogfolytonosságot. Alapköve a Szent Korona-tan legyen.
A történeti alkotmány mellett, illetõleg azzal párhuzamosan szabályozni kell a felépítendõ új társadalmi értékrendet is. Az ezeréves Szent István-i, keresztényi államiság hagyományain nyugvó történeti alkotmány, amely biztosítja a jogfolytonosságot, és a Szent Korona-tanára, az Aranybulla ma is érvényes értékrendjére kell hogy épüljön.
A történelmi alkotmány eszmeiségének, jogfolytonosságának az elfogadása, illetõleg a biztosítása nélkül nem kerülhet sor új alkotmány megalkotására. A jogfolytonosság elismerésének rendkívül fontos feltétele az, hogy történeti alkotmánynak nem lehet elõzményeként az 1949. évi XX. törvényt tekinteni, miután az nem is a mi alkotmányunk volt tulajdonképpen. Az alkotmány preambulumában hangsúlyozni kell a magyar alkotmányosság jogfolytonosságát, annak történelmi alapjait, és utalni kell a chartális alkotmány alapintézményire is.
A Független Kisgazdapárt több alkalommal is kifejtette azon álláspontját, hogy jelenleg nincs alkotmányozási kényszerhelyzet. A jelenlegi alkotmány megfelelõ módosítással és értelmezéssel jobban alkalmazható, mint az elsietett alkotmányozás eredményeként születendõ új alkotmány. Az alkotmányozás folyamatában ténylegesen biztosítani kell az érdek-képviseleti szervezeteknek a véleménynyilvánításának lehetõségét, a koncepció kidolgozása során azokra tekintettel kell lenni.
Az alkotmány nem lehet politikai erõfölény torzszülöttje. Olyan alaptörvény, amelyet a magyar nemzetre az uralkodó politika rákényszerít. A népszuverenitás elvébõl követõen ezért feltétlenül szükség lenne az alkotmánykoncepció országgyûlési vitáját megelõzõen népszavazásra bocsátani a legfontosabb elvi kérdéseket. Ezek közül kifejezetten kiemelendõ az egy- vagy kétkamarás országgyûlés, a köztársasági elnök jogállása, a képviselõi jogállás és a többi.
A magyar történelem során egyértelmûvé vált, hogy az országgyûlés - szerkezetét tekintve - a kétkamarás rendszerben mûködött a leghatékonyabban.
Határozott álláspontunk továbbra is az, hogy a történelmi hagyományokra figyelemmel, meg kell változtatni az országgyûlés szerkezetét, létre kell hozni a kétkamarás országgyûlést. Az alkotmány koncepciójához kapcsolódóan, a megjegyzések legnagyobb része is foglalkozott ezzel a témával. E vonatkozásban rendszeresen minél több levelet kaptunk a külsõktõl. (Sic!) A kétkamarás országgyûlés, képviselõház és felsõház néhány, nem döntõ eltéréssel, számos jogtudományos értelmezésével megfogalmazott felvetéseiben bontakozik ki.
(13.40)
A felsõház, a másik kamara, más elvek szerint van összeállítva, mint az alsókamara, a képviselõház, így törvényhozó testület két háza által elfogadott döntés a nemzet közakaratának kétségkívül teljesebb, színesebb megnyilvánulását tükrözi, mint az egy kamaráé.
A képviseleti elv kombinatív érvényesülése lévén áll elõ a valójában a nemzet teljes képviselete. A nemzet, az állam szuverenitása eszmeileg kétségkívül egységes, és magát az állam egészét illeti meg. A szuverenitás gyakorlása azonban valóságban több szerv összevágó munkájával történik, így állnak elõ az államhatalmi ágazatok: államfõi, törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom.
A fõ szervek maguk is több részben és több tényezõkbõl tevõdnek össze. A kétkamarás országgyûlés tehát nem osztja meg az állam szuverenitását. A felsõház a magyar alkotmány évszázados fejlõdése alatt a demokratikus követelményeknek megfelelõen kialakult olyan képzõdmény, amely kizárólag magyar talajban fakadt, és a magyar nemzet sajátos viszonyainak és alkotmányos szükségleteinek, történetének leginkább megfelel. Az alkotmányosan épült, és a teljes és legfõbb államhatalomba az államfõi hatalmat és a nemzetet egybekötõ Szent Korona-tan közjogi konstrukciójában.
A második kamara célja és feladata. A jogtudomány által alátámasztottan mintegy kontrollt gyakorol a képviselõház munkája felett, az ellenõrzést, egyben az alkotmányosságot is támogatja. A magyar történeti alkotmány jogfolytonossága 1944. március hó 19-én az ország német megszállásakor megszakadt. A történeti alkotmány értelmében a Szent Korona-tan alapján az államfõ és teljes tagú, teljes jogú és érdekeltségû nemzet alkotja a magyar államot.
Az államszervezet tehát megköveteli a területi, a testületi alapon létesült országgyûlés törvényhozói jogosultságát, mûködését, ezért a felsõház jogintézményét az új magyar alkotmányba vissza kell állítani.
Az országgyûlés szerkezetének megváltoztatása miatt természetesen módosulna az alkotmányozási folyamat is. Erre tekintettel népszavazást kellene kiírni a legfontosabb alkotmányjogi kérdések tisztázása céljából, többek között arról, hogy mi az ország lakosságának a véleménye a kétkamarás rendszerrõl. Ez a népszavazás lehetõvé tenné azt, hogy a széles közvélemény megfelelõ tájékoztatásával ismert anyagot kapjon az országgyûlés belsõ szervezetének kérdésérõl.
Népszavazással kell eldönteni azt is, hogy a jövõben milyen legyen a magyar államforma. A történeti múltra visszatekintve magyar államforma volt a fejedelemség, a kormányzóság, a királyság, a köztársaság. A jelenlegi államforma, a Magyar Köztársaság, azt fejezi ki, hogy hazánk parlamentáris köztársaság. A népszavazásnak arra a kérdésre kellene választ adni, hogy fenntartsuk-e a jelenlegi államformát, vagy történelmi hagyományainkból merítve mely új államformát kívánjuk a továbbiakban megvalósítani.
A népszuverenitás hangsúlyozása mellett feltétlenül indokolt azonban, meg kell teremteni azokat a jogi garanciákat, amelyek azt biztosítják. Az alkotmányban és az ahhoz kapcsolódó népszavazásról szóló törvényben egyértelmûvé kell tenni azt, hogy mikor kell és mikor lehet népszavazást elrendelni.
Az alkotmányozásnak kiemelten kell foglalkozni az igazságszolgáltatás rendszerének, szervezetének további fejlesztésével. Tudományosan ki kell dolgozni az átalakulás fõbb irányait, különös tekintettel a bírósági szervezeti rendszer átalakítására és az ügyészség szervezeti alárendeltségének, illetve hovatartozásának kérdéseire.
A Független Kisgazdapárt szerint vissza kell térni a hagyományos magyar nemzeti bírói szervezetrendszerre, területileg meg kell szervezni az ítélõtáblát, az ügyészség szakmai irányítását, mûködését az igazságügyi tárca alá kell rendelni. Ugyancsak kiemelt alkotmányozási feladat az önkormányzatok alkotmányjogi helyzetének alapos és körültekintõ rendezése.
A fentiek alapján a Független Kisgazdapárt nem tartja idõszerûnek az alkotmány megalkotását, amennyiben azonban arra mégis sor kerül, egy új alkotmány megszületése csak egy jól tervezett és szervezett formában eredményezhet sikert. E folyamat szerves és legfontosabb része a fentiekben meghatározott alapvetõ alkotmányozási kérdésekben való népszavazás elrendelése.
Ezzel összefüggésben önálló képviselõi indítvány formájában törvényjavaslatot terjesztettem a tisztelt Ház elé, "Az alkotmány módosítása" tárgyában. A módosítást az alkotmányozó nemzetgyûlésre vonatkozó alapvetõ szabályokat tartalmaz, az alkotmányozó hatalom, vagyis az alkotmány módosítását vagy megalkotását el kell különíteni az általános törvényhozástól, a bírói hatalomtól, a kormányzattól és a végrehajtói hatalomtól. Ebbõl az következik, hogy a törvényhozói hatalom az alkotmányozással nem foglalkozhat, mert az az alkotmányozó hatalom mûködési területére tartozik.
Az említett törvényjavaslat kétféle megoldást kínál. Az elsõ megoldás az Országgyûlés két házának, a kétkamarás parlament együttmûködése az alkotmányozó hatalom. A másik forma, az egykamarás országgyûlés esetén a testületi szervezetekkel kibõvített képviselõi ház valósítja meg az alkotmányozó hatalmat.
Én azt hiszem, hogyha ezt így kezdtük volna el, abban az esetben most már tovább haladhattunk volna. Nagyon elhúzódik így az idõ. Ez természetes, hisz' egy alkotmány elkészítésénél csupán az idõt lehet meghatározni, amikor kezdõdik, és annak a meghatározása, hogy mennyi ideig alkotmányozunk, az tulajdonképpen semmilyen országban nem volt elõre kiszámítható.
Én azt kérem a tisztelt Háztól, hogy ezeknek a gondolatoknak a jegyében szíveskedjenek dönteni. Álláspontom az, hogy ezt az egész alkotmányozást elejétõl kell újrakezdeni. Kérem ehhez a hozzájárulásukat! A Független Kisgazdapárt a legszívesebben nem ciklusalkotmányt kívánna, hanem egy olyan alkotmányt, ami valóban évtizedekre mutat elõre, és nem pedig egy olyan alkotmányt, amelyet egy év vagy két év múlva meg kell változtatni. Köszönöm szépen a meghallgatást. (Taps az FKGP padsoraiban.)