GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A késõi órára való tekintettel próbálom röviden összefoglalni a törvénnyel kapcsolatos állásfoglalásunkat, a Független Kisgazdapárt támogatja e szükséges vetõmagtörvény-tervezetet, de egypár gondolatot engedjenek meg képviselõtársak, hogy e késõi órában elmondjak.
A nemesített vetõmag alkalmazása nem öncél. Elérhetõ célja kell hogy legyen a minõség jelentõs javulása, a termés mennyiségének számottevõ növekedése, az egészséges termés, a meghatározott termelési elõnyök. A nemesített vetõmagvak lényegesen drágábbak a szokványos minõségnél. Általában a nagy teljesítményû, az úgynevezett nemesített fajták lényegesen kedvezõbb termelési feltételeket igényelnek ahhoz, hogy az elõzõkben felsorolt elõnyöket biztosítani tudják.
Az igényesebb talaj-elõkészítés és tápanyagellátás, gondosabb növényvédelem, esetleg az öntözés, a korszerûbb gépek alkalmazása megnöveli a ráfordítást, többlettermelési költséget okoz. Egyes, különösen igényes növényfajták speciális termelési eljárást, termelési rendszert igényelnek. A nemesített vetõmagok alkalmazásával egyedül nem oldható meg a termelés visszaesésének és minõségromlásának a problémája.
1989-tõl '94-ig 44 százalékkal csökkent a növénytermelés gabonaegységben kifejezett teljesítménye. Ez idõ alatt 24,5 százalékra csökkent a mûtrágya, 32 százalékra csökkent a növényvédõszer- felhasználás hatóanyagban. A nemesített vetõmagvak felhasználásának tehát jelentõs technológiai fejlesztéssel kell együtt járnia, mert különben nem éri meg a drága vetõmag használata.
A technológia fejlesztése nélkül a nemesített vetõmagvak nem tudják kifejteni a lényegesen nagyobb termelési potenciáljukat. A termelési technológia fejlesztése pedig jelentõs termelésiköltség-növekedést okoz. A viszonylag drága nemesített vetõmag árának és az alkalmazása által kiváltott többlettermelési költségnek a termés mennyiségi növekedésében és a minõség javulása által kiváltott kedvezõbb értékesítési árban, azaz a nagyobb árbevételben kell megtérülnie.
De hogyan térül meg a többletköltség az eleve veszteséggel termelt növényeknél? Hajlandó-e a magyar felvásárlókereskedelem a jobb minõséget árban elismerni, s ennek többletköltségét a felvásárlási árban honorálni? A nemesített vetõmagvak és az általa igényelt fejlettebb technológia alkalmazása vagy kötelezõvé tétele lényeges beavatkozás a termelésbe, annak a szabadságába.
Ez szinte elengedhetetlenné tenné a felvásárlókereskedelem szabályozását, a felvásárlási árak nagyságának minõséghez kötését. Minõségi termelést elvárni, vagy szinte kötelezõvé tenni egy termék minõségét nem vagy nem eléggé honoráló felvásárlókereskedelem mellett egyszerûen nevetséges.
A minõségi termelés minden normális közgazdaság mellett a termelõk érdeke. Magyarország közgazdasága azonban nem tekinthetõ normálisnak. A vetõmagtermelés és -forgalmazás törvényi szabályozása után joggal elvárható lesz az állattenyésztési fajták elõállításának és forgalmazásának szabályozása is? Ez nem illetéktelen beavatkozás a termelés szabadságába? - tehetjük fel ezt a kérdést. Nemcsak a törvényes szabályozásra, hanem nagyon komoly közgazdasági ösztönzésre is szükség lenne különösen az exportnövényeknél, például az étkezési búzánál, kukoricánál, napraforgónál. Valószínû, hogy az egyik leghatásosabb exporttámogatás a vetõmag kiválasztásánál kezdõdne, s nem a folyamatvégén, az exportáru-kereskedelemnél.
Megfontolandó az Európai Unió extenzitásra irányuló törekvése, és a túltermeléstõl való félelme is. Ez új módon vetheti fel a növénytermelés problémáját is. E szerint esetleg nem a nagy hozamra, hanem a kiváló minõségre és a nagyfokú ellenállóképességre lenne célszerû nemesíteni. Célszerû lenne mindenekelõtt az export termékeinek minõségét, beltartalmát javító, nemesített vetõmagvak alkalmazását ártámogatásban részesíteni.
Másodszor: elõnyben kell létesíteni a hazai nemesítésû fajtákat, és támogatni kell a hazai nemesítõket.
Harmadszor: a vetõmagvak minõségét állami feladatnak kell tekinteni, és a külföldi cégek sokszor önminõsítését nem célszerû elfogadni.
Negyedszer: a vetõmagvak elõállításának és forgalmazásának monopolizálását meg kell akadályozni.
Ötödször: a vetõmag hamisítását példásan kell büntetni.
Hatodszor: a vetõmag és a nemesített vetõmag alkalmazásával történõ árutermeltetésre mintaszerzõdést kell kidolgozni és alkalmazni, melyben egyaránt biztosítható a termelõ és az integrátor érdeke.
Több hasonló gondolatot elmondhatnánk még, de a késõi idõre való tekintettel engedjék meg önök, hogy még csak egy kérdésrõl beszéljek. Egy módosító indítványt adtam be, a IV. fejezet 11. § (4) bekezdéséhez, részletes vitában is nyilván elmondjuk, de már most kérném a jelen lévõ kormánytisztviselõk és a képviselõtársak segítségét is abban, hogy gyakorlatilag a törvény elég szabadon fogalmaz, a törvénytervezet, mikor a fajta használatáért, tehát úgy mondjam, "kérhet" gyakorlatilag díjazást. Itt örülnék, ha egyértelmûvé tennék, a feltételes mód használatát nem tartjuk mi elfogadhatónak.
Tehát a szellemi termék után járó díjfizetés - véleményünk szerint - nem lehet mérlegelés tárgya, tehát így hangozzon, hogy: "A fajta használatáért a fajtajogosult részére díjazás jár", tehát kijelentõ módban és határozottan.
(A jegyzõi széket dr. Kiss Róbert foglalja el.)
És még egy toldalékot a végére, a 11. § (4) bekezdéshez tennék, hogy a fajtajutalék nemesítõi része örökölhetõ, ez az európai joggal, gondolom, teljesen harmonizál, tehát ez így helyes, hogy ez a fajtajutalék után járó nemesítõ rész örökölhetõ legyen. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)