DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ): Tisztelt Elnöknõ! Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A nemzeti hírügynökségrõl szóló törvényjavaslat tárgyalásával a sajtószabadság és az információs szabadság garanciáinak a megerõsítése folytatódik. Nagyon nagy jelentõségû ez a törvényjavaslat is, hiszen a sajtószabadság és az információs szabadság feltétele annak, hogy egy országban demokrácia mûködjön, hogy a polgároknak lehetõségük legyen arra, hogy az államot ellenõrizhessék, hogy az állam különbözõ intézményeinek, szervezeteinek a tevékenysége számukra átlátható legyen, megismerhetõ legyen, és ezáltal, ahogy mondtam, ellenõrizhetõ legyen. Nagyon fontos ezért az is, hogy a különbözõ, más sajtószervezetek, intézmények mellett a nemzeti hírügynökség is megfelelõen mûködjön, és hasonlóan a közszolgálati, köztulajdonú rádiók és televíziók mûködéséhez olyan garanciákkal legyen körülbástyázva a tevékenysége, ami lehetõvé teszi, hogy valóban a közt szolgálja, és ne pedig a kormány, a mindenkori kormány, a kormánytöbbség vagy az állam más szervei vagy különféle politikai, gazdasági csoportok lobbystájává, szócsövévé váljon, manipulációs eszközzé váljon, hanem valóban - ahogy mondtam - a polgárok, a közönség, a közvélemény tájékoztatására, hiteles, pontos, kiegyensúlyozott tájékoztatására legyen képes.
Ennek megfelelõen a hatályos alkotmány a közszolgálati hírügynökségrõl azonos helyen szól a közszolgálati rádiókkal és televíziókkal, és az Alkotmánybíróságnak az MTI-re vonatkozó döntése hasonló garanciarendszert kíván meg a közszolgálati hírügynökség, a Magyar Távirati Iroda függetlenségének, autonóm mûködésének a biztosítására, mint a közszolgálati rádió és televízió esetében, mint a Magyar Televízió, a Duna Televízió, illetve a Magyar Rádió esetében.
Ennek megfelelõen, amikor az Igazságügyi Minisztérium hozzákezdett a Magyar Távirati Irodáról szóló törvényjavaslat kidolgozásához, akkor többfordulós, hétpárti egyeztetés volt hivatott azt elõsegíteni, hogy a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényhez hasonlóan a Magyar Távirati Irodáról szóló törvény is a lehetõ legszélesebb körû parlamenti egyetértéssel szülessen meg, és az ellenzéki pártoknak módjuk legyen arra, már a törvényalkotási folyamat kezdetétõl, hogy a kellõ garanciákkal maguk is elõsegíthessék annak a biztosítását, hogy a nemzeti hírügynökség ne válhasson semmilyen rendkívüli helyzetben sem a mindenkori kormánynak vagy kormánytöbbségnek a manipulációs eszközévé. A hétpárti tárgyalások - ahogy mondtam - több fordulóban zajlottak, és azt hiszem, hogy teljes egyetértés volt a hétpárti tárgyaláson elsõ pillanattól fogva abban a tekintetben, hogy az MTI- rõl szóló törvény is közösen megalkotandó törvény, és a közszolgálati rádiókról és televíziókról szóló törvényhez hasonlóan kell garanciális biztosítékokat teremteni ebben a törvényben arra, hogy a Magyar Távirati Iroda autonóm módon mûködjön.
A kérdés az volt, hogy mivel a Magyar Távirati Iroda mégiscsak egy más intézmény, más jellegû intézmény mint a Magyar Televízió, a Magyar Rádió vagy a Duna Televízió, ezért azonos garanciarendszert kell teljes mértékben teremteni, gyakorlatilag le kell másolni a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény nagyon bonyolult, és - tegyük hozzá - nagyon költséges szerkezetét, vagy pedig egy hasonló, de nem teljesen azonos, némileg egyszerûbb és olcsóbb intézményrendszer is biztosíthatja a Magyar Távirati Iroda függetlenségét, autonómiáját megfelelõ - a közönség érdekében való - mûködését.
(9.50)
Fölmerült ez a tárgyalásoknak rögtön az elején és ellenzéki pártok részérõl is nyitottság volt arra, hogy próbáljunk meg egy egyszerûbb és olcsóbb szerkezetet alkotni a Magyar Távirati Irodával kapcsolatban, ami természetesen nem jelenti a Magyar Távirati Irodának vagy a tevékenységének a lebecsülését, hiszen tudjuk, hogy a Magyar Távirati Iroda az egyik legrégebbi nemzeti hírügynökség Európában, és egész egyszerûen arról van pusztán szó, hogy a Magyar Távirati Iroda szintén nagyon fontos és jelentõs tevékenysége eltérõ, más jellegû, mint a közszolgálati rádiók és televíziók tevékenysége, és ezért nem véletlen nyilván az, hogy az elmúlt évek különféle médiavitáiban sem került olyan módon a konfliktusok középpontjába, mint más közszolgálati médiumok.
Mi a kérdés, tehát konkrétabban, mi az a konstrukciós kérdés, ami körül a parlamentben még vita folyhat, és aminek a megfelelõségét esetleges módosítandó voltát a továbbiakban egyeztetni kell?
Arról van szó, hogy a lényegi különbség a benyújtott törvényjavaslat szerint az lenne - a közszolgálati rádiók és televíziók szerkezetét, mûködésének szerkezeti felépítésének az összehasonlítását így röviden elvégezve az MTI törvényjavaslatbeli szerkezettel -, tehát az lenne az alapvetõ különbség, hogy nem lenne a szintén részvénytársasággá váló Magyar Távirati Iroda fele egy olyan közalapítvány, ami elnökséggel és összesen 30 kurátorral, körülbelül 30 kurátorral mûködne, hanem más garanciák biztosítanák a részvénytársaság függetlenségét.
Egyrészrõl a gazdálkodást felügyelõ bizottság, illetve az Állami Számvevõszék ellenõrizné. A vezetõ, a részvénytársasági elnök megválasztását pedig egy kormánypárti-ellenzéki viszonylatban teljesen kiegyensúlyozott összetételû tanácsadó testület bonyolítaná le a rádió- televízió törvényben szabályozottal azonos pályázati úton, és nyilván ennek azért van központi jelentõsége az MTI vonatkozásában is, mert a részvénytársaság elnöke egy személyben gyakorolná azokat a jogokat, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény általában a részvénytársaságok igazgatótanácsainak a jogkörébe utal.
Elõre szeretném bocsátani, hogy lehet, hogy lesz, aki fölveti esetleg, hogy kellene igazgatótanácsot létrehozni az MTI Részvénytársaságban is. Én azt hiszem, hogy a hétpárti tárgyaláson nem véletlenül jutottunk oda, hogy a közszolgálati rádió, televízió részvénytársaságokhoz hasonlóan ez elkerülendõ. Amennyiben igazgatótanácsa lenne ezeknek a részvénytársaságoknak, akkor az intézményen, a részvénytársaságon belül jelenne meg egy kiegyensúlyozott, pártok által delegált felügyelet. Tehát egy "többpárti felügyelet" az intézményeken belül jelenne meg még akkor is, hogyha ez komoly összeférhetetlenségi szabályok szerint, jelölt szakértõk jelenlétében valósulna meg. Azt hiszem, hogy még ha ezek az összeférhetetlenségi szabályok biztosítják is azt, hogy a jelölt és az Országgyûlés által megválasztott szakértõk ezekben a testületekben az intézmények érdekét nézzék, és tényleg az intézmények érdekeivel azonosulva tevékenykedjenek, ennyiben én azt gondolom, hogy képesek - az ellentétes véleményekkel szemben az a véleményem - mértékben elszakadni az õket jelölõ pártnak vagy pártoknak a közvetlen érdekétõl és szempontjaitól. Ennek ellenére ilyen jellegû testületeket nagyon szerencsétlen dolog volna a részvénytársaságokon belül létrehozni igazgatótanácsként.
Tehát az MTI-törvényjavaslat szerint is az igazgatótanács szokásos jogkörét az elnök gyakorolná, és a tanácsadó testület jelölné pályázati úton az elnököt. A miniszterelnök az ilyen módon jelölt személyt terjesztené a köztársasági elnök elé. A törvényjavaslat egyben lehetõséget ad arra is, hogy több személyt jelöljön a tanácsadó testület. Ebben az esetben a miniszterelnök választhatna a több jelölt közül. Azt hiszem, hogy ez lesz az egyik vitatott kérdés a további tárgyalásokon, amirõl beszélnünk kell majd.
Elõljáróban csak annyit szeretnék mondani, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége, mint a sajtószabadság és az információszabadság elkötelezett híve, kormánypártként is amellett van, hogy a kormány semmiféle szerepet ne kapjon a vezetõ kiválasztásában - tehát hasonlóan a közszolgálati rádiók és televíziók esetében, a rádió- televízió törvény -, az MTI-törvény is teljes egészében zárja ki a kormány beleszólási lehetõségét a vezetõ, az egyszemélyi vezetõ kiválasztásában. Ez lesz mindenesetre azt hiszem az egyik vitakérdés, ami más közszolgálati tájékoztatási eszközök vonatkozásában is az egyik klasszikus vitatéma szokott lenni.
Másik lehetséges kérdéskör, amirõl valószínûleg a további egyeztetések még szólni fognak: a Magyar Távirati Iroda finanszírozása. Itt megint a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvénnyel összevetve különbség az, hogy az MTI-törvényjavaslat nem tartalmaz olyan költségvetési automatizmusokat, ami a közszolgálati rádiók és televíziók függetlenségének egy fontos garanciáját jelenti a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerint, kizárva azt - vagy legalábbis nagyon jelentõsen korlátozva azt -, hogy a mindenkori kormány és kormánytöbbség költségvetési alku révén gyakoroljon politikai nyomást ezekre az intézményekre.
Az MTI-törvényjavaslat ilyen finanszírozási garanciát nem tartalmaz arról, hogy ez szükséges vagy sem, további vitát lehet folytatni. Én azt mondanám egyelõre ezzel kapcsolatban, hogy megfontolható ennek a garanciának a szükségessége, de megint csak azzal együtt kell ezt mérlegelni, hogy az MTI azért más jellegû, politikailag egy fokkal kevésbé érzékeny tevékenységet folytat, kevésbé kerülhet politikai konfliktusok középpontjába, mint a közszolgálati rádiók és televíziók. Tehát, nem biztos, hogy itt ugyanazok a garanciák maradéktalanul szükségesek.
Harmadik kiemelt vitatéma lehet a további egyeztetések során az, hogy az átmeneti idõszakban a törvény hatályba lépéséig, illetve a hatályba lépést követõen a pályázati úton történõ elnökválasztásig, és az elnök hivatalba lépéséig ki vezesse a Magyar Távirati Irodát, hiszen a jelenlegi vezetõ megbízatása lejárt. Itt a Szabad Demokraták Szövetségének az a véleménye, hogy a törvény megfelelõ megalkotására kell koncentrálnunk, és az átmeneti idõszak tekintetében a törvény elveit és szellemét kell megelõlegeznünk. Tehát mindenképpen az ellenzék véleményét is figyelembe véve kell rendezni azt a kérdést, hogy az átmeneti idõszakban az MTI milyen vezetés szerint mûködjön, ki vezesse az MTI-t? Elegendõ-e egy megbízott vezetõ vagy más megoldást kell találni?
A Szabad Demokraták Szövetsége nem zárja ki azt az ellenzéki oldalról fölmerült javaslatot, hogy hétpárti egyeztetés keretében beszéljünk errõl, és annál inkább sem, hiszen errõl már szó volt eddig is hétpárti egyeztetéseken, amit a törvényjavaslattal kapcsolatban amúgy is folytatni kell, a kulturális bizottság is azzal ajánlotta általános vitára a törvényjavaslatot, hogy további hétpárti egyeztetések szükségesek.
(10.00)
Úgyhogy ezzel, azt gondolom, hogy ilyen egyeztetések folytán a részletekre kiterjedõ módosító javaslatokkal és az említett néhány kérdés és esetleg más kérdések egyeztetésével, megvitatásával még ebben az évben elfogadható lesz ez a törvény, és ez a sajtószabadság és az információs szabadság erõsítéséhez jelentõsen hozzájárulhat, és ezáltal is Magyarország olyan demokráciává válhat, ahol a szabadságjogok védelmével a demokráciának komoly, stabil, kikezdhetetlen alapjai lesznek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)