SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt vezérszónokaként a nemzeti hírügynökségrõl szóló törvényjavaslathoz az alábbiakról kívánok szólni: az Alkotmánybíróság döntésérõl és a kinevezési javaslattétel kísérletérõl; a politikai és törvényi fékek és egyensúlyok megteremtésérõl; a közszolgálati feladatok értelmezésérõl, figyelembe véve a határon túli magyar kisebbségek érdekeit is.
Megközelítésként hadd idézzek a II. Vatikáni Zsinat Inter Mirifica címû határozatából: "Az elsõ ilyen téma az úgynevezett információnak, a hírek szerzésének és továbbításának kérdése. Nyilvánvaló, hogy az információ igen hasznos, sõt, nélkülözhetetlen a mai társadalom fejlettsége és tagjainak egyre szorosabbá váló kapcsolatai miatt. Ha az eseményeket és a tényeket gyorsan hozzák nyilvánosságra, az egyes emberek teljesebb és összefüggõbb képet kaphatnak róluk, így eredményesebb lehet tevékenységük a közjó érdekében, és valamennyien jobban járulhatnak hozzá az egész társadalom jólétéhez és fejlõdéséhez.
A társadalomnak tehát megvan a joga, hogy információt kapjon mindarról, amit az embereknek - mégpedig kinek-kinek a körülményei szerint - akár mint egyéneknek, akár mint egyes csoportok tagjainak, hasznos tudniok. Ennek a jognak a helyes gyakorlása megköveteli, hogy a közlés tartalma mindig igaz és - az igazságosság meg a szeretet sérelme nélkül - teljes legyen.
A közlés módja feleljen meg a tisztesség és a méltányosság kívánalmainak, vagyis tartsa tiszteletben az erkölcsi szabályokat, az emberek törvényes jogait, a személyi méltóságot mind a hírek szerzésében, mind azok közzétételében; nem minden tudás használ ugyanis, 'a szeretet viszont épít'" - idéz Szent Pál korinthosziakhoz írt 1. levelébõl.
Tisztelt Ház! Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a parlamentnek meg kell szüntetnie a mulasztásos alkotmánysértés helyzetét. Ennek egyik ténye abban áll, hogy kormányhatározat szabályozza a kinevezést törvényi szabályozás helyett. Másik ténye pedig a kormánybefolyástól való mentesség.
Felháborító volt számunkra az a hozzáállás, amely az átmeneti helyzetet sajátos módon kívánta megoldani, mégpedig úgy, hogy a miniszterelnök úr egy alkotmányellenes eszközzel élve kívánta kineveztetni volt kampányfõnökét. Olyan színjáték kezdett kialakulni, aminek természetesen nem kívántunk részesei lenni. Örülök, hogy végül is visszavonták ezt a tárgyalási javaslatot, és így újra lehetõség nyílik a tárgyalásra.
(A jegyzõi széket dr. Trombitás Zoltán helyett
dr. Kávássy Sándor foglalja el.)
A nemzeti hírügynökség lényege az a függetlenség, amely mentes a kormánybefolyástól két vonatkozásban is: törvényi szakaszokkal biztosítva és személyi politizálgatásoktól mentesen. Ennek érvényesülése alapvetõ szempont ahhoz, hogy módosításokkal lehessen mûködõképes törvényt hozni, és hogy szabályozzuk e nemzeti intézmény kereteit. Ezek politikai és törvényi egyensúlyok és fékek a nemzeti hírszolgáltatás terén. Ugyanilyen fék és egyensúlyra való törekvés az a javaslat is, hogy hétpárti egyetértéssel, egyeztetéssel folytassuk e törvényjavaslat tárgyalását.
Ez a jelenleg elõttünk lévõ törvényjavaslat mindössze tárgyalási alap, kiindulópont. Egy megszakadt tárgyalásnak a folytatási lehetõsége áll itt elõttünk, és hogyha a politikai pártok erre hajlandóak, akkor végeredményben olyan egyeztetés születhet meg, ahol a törvényt nagy támogatottsággal tudjuk megszavazni.
Egyensúlyt biztosít az is, hogy nemcsak a tájékoztatás, hanem a tájékozódás szabadságát kell e törvényjavaslatnak biztosítani és szolgálni. Ez azért szükséges, hogy a polgárok véleménynyilvánításának lehetõsége biztosítva legyen. Mindez azért kell, hogy a hírszolgálat hiteles és pártatlan legyen.
Tisztelt Ház! A közszolgálati feladatokról, illetve a konstrukcióról néhány szót. Elfogadható számunkra az a konstrukció, amely tulajdonképpen egy vezetõ testületté a tulajdonosi tanácsadó testületet nevezi ki. Elképzelhetetlen számunkra az, hogy ennek a testületnek nem egy, hanem több jelöltet kellene továbbküldeni a miniszterelnök úr számára. Így tehát mi azt javasoljuk, hogy egy jelölt kerüljön tovább ezen a téren.
Csodálkozom azon, hogy a közszolgálati feladatok közül kimaradt a határon túli magyarságnak szóló hírszolgáltatás lehetõsége, illetve a magyarországi sajtó a határon túli magyarságról szóló hírekkel való ellátása. Mi javasoljuk azt, hogy ez közszolgálati feladatként szerepeljen a nemzeti hírügynökség funkciója és feladatai között.
Azt is nagyon jó javaslatnak tartjuk, amely részben az MTI jelenlegi vezetõitõl, illetve az MTI érdekképviseleti szervezeteinek javaslatából érkezett. Ez pedig arról szólt, hogy az MTI-nek a kormányzati szervekkel koordináltan részt kell venni egy Magyarország- kép megalkotásában, és ennek külföldre való juttatásában olyan kiadványok készítésével, amelyik az MTI-ben már megtörtént, amelyik olyan kitûnõ Magyarország-könyvet adott ki, amely azt gondolom, hogy egy méltó ajándék külföldi partnereknek és egy jó országbemutatás.
Fontosnak tartom továbbá azt is, hogy az állami kötelezettségvállalás hosszú távú gazdasági feltételeket biztosító formában jelenjen meg a törvényjavaslatban, aminek elõfeltétele, hogy a jelenlegi adósságokat rendezze ez a törvény, illetve a kormány megfelelõ formában. Ezt azért is kell elmondanom, mert a '96-os, '97- es költségvetési javaslatnál újra és újra fölmerül az a probléma, ami a Magyar Televíziót, a Magyar Rádiót és a Duna TV-t terheli. Ezek azok az adósságterhek, amiket még a részvénytársasággá alakulás elõtt halmozott fel annak idején a közintézmény.
Azt gondolom, hogy egy részvénytársaságnak - ennek is és a többi közszolgálati tévének és rádiónak is - azt a lehetõséget biztosítani kell, hogy tiszta lappal indulhasson, és egyértelmûen a részvénytársaság által okozott károkra lehessen és kelljen felelõsségre vonni adott esetben az intézmény vezetõit. Tehát ne továbbgörgetett terhekkel induljon el egy munka, hanem olyan lehetõségekkel, amelyek egyértelmûvé teszik a felelõsségi rendszereket.
A nemzeti hírügynökség, az MTI ma is nagyon sok mindent tesz azért, hogy lépést tartson az informatikai eszközök fejlesztésével. Én azt gondolom, hogy egy kitûnõ lépés az, hogy a Magyar Távirati Iroda bekapcsolódott az Internetbe, hogy szolgáltatásokat nyújt akár ilyen rendszerben, akár pedig olyan formában is, hogy egyéni elõfizetõket szolgál ki információkkal.
Ez azért izgalmas a XX. század végén, mert azt gondolom, hogyha egy polgár, akinek a kezében vannak azok a számítástechnikai eszközök, amelyek segítségével közvetlen el tud jutni a hírek forrásához, akkor objektívebben és hitelesebben tud tájékozódni a sokféle hír között, mintsem akkor, hogyha csupán napilapokból, folyóiratokból kell hogy tájékozódjon.
Én azt gondolom, hogy ennek az ügynek a kapcsán kell elmondanom azt, hogy a törvényjavaslatban szerepelnie kellene annak a hírvédelemnek nevezhetõ dolognak, amely garanciát jelent az MTI-ben dolgozóknak a szellemi termékeinknek a megvédésre.
Itt azt a problémát szeretném fölvetni, hogy a jelenleg az MTI által elkészített hírek, tudósítások tulajdonképpen egy szolgáltatásként megvásárolhatók a piacon, megvásárolhatók az adott intézménytõl, de arról a törvény - sem ez, sem más törvény - nem rendelkezik, hogy mi történik abban az esetben, hogyha ezeket a híreket egy másodlagos felhasználó vagy pedig egy jogtalan felhasználó sajátítja ki és adja közzé mint saját hírt.
(11.00)
Azt gondolom, hogy ezt a hírvédelmet meg kell adni az intézmény dolgozóinak, és szankcionálni kell, nem ebben a törvényben, de más törvényekben a jogtalan felhasználás tényét.
Végül egy apróság, ami a közszolgálati feladatokhoz tartozik hozzá, ez pedig az, hogy a Magyar Távirati Irodánál olyan archívum van, olyan fotóarchívum van, amit védeni kell mindenképpen. Itt el kell mondanom azt a javaslatot, amit már megtettünk elõzõleg, hogy mind a Magyar TV- nél, mind a Rádiónál, mind pedig a Magyar Távirati Irodánál lévõ archív anyagoknak a tárolását valamilyen formában meg kell oldani.
Érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy valamilyen fajta nemzeti hang-, képtárt, hangtárt, képtárt és fotótárt kellene létrehozni ezekbõl a dokumentumokból. Ugyanis ezeknek az archívumoknak az ellátása, azt gondolom, hogy egyértelmûen és tisztán kimondható, hogy közszolgálati feladat. Ezeknek az archívumoknak a védelme és szükség esetén könyvtárként való funkcionálása, azt külön intézményben el lehet látni, és szolgáltatásként jelentkezhet minden olyan szereplõ számára, akik ezekbõl az archív anyagokból akarnak akár filmet, akár hanganyagot, akár képanyagot kérni.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A Fidesz-Magyar Polgári Pártnak az az álláspontja, hogy folytatni kell a megszakadt hétpárti tárgyalásokat. A kormány ballépését, amely miatt botrány robbant ki a kinevezés kapcsán, a pártok közötti egyeztetésekkel ki lehet javítani, és ezáltal a kormánynak olyan megállapodáshoz lehet jutni, aminek, azt gondolom, hogy egy konszenzusos végeredménye lehet.
A nemzeti hírügynökségnek a függetlensége és a tájékozódás, tájékoztatás szabadsága megköveteli mind a politikai megegyezést, mind a törvényi garanciák megteremtését. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)