DR. GARAY ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A lakosság romló egészségi állapota az egészségügyi ágazatban mérhetõ; az inflációt messze nem követõ finanszírozás az egészségügyi intézmények jelentõs részének alapvetõ mûködését fenyegeti. Ebbõl fakadóan az ország egyes kórházai, rendelõintézetei mûködésének tárgyi feltételei nagyon heterogének. Jó néhány helyen hiányosak, és az elvárható szintet sem érik el.
Alapvetõ feladat lenne a betegség természetének, súlyosságának megfelelõ szintû, térben és idõben elérhetõ gyógyító kapacitások biztosítása. A nem megfelelõ szakmai színvonalú egészségügyi, orvosi beavatkozás szintén komoly veszélyekkel járhat. Valószínûleg ezek a tények is vezérelték a Népjóléti Minisztériumot az egészségügyi intézmények mûködési, szakmai feltételrendszerének kialakításakor. A feltételezett szakmai jó szándékon túlmenõen ezen feltételek megteremtése a tulajdonos önkormányzatokra jelentõs többletterhet ró. Ezért felmerül az a kérdés, hogy készült-e felmérés arra vonatkozóan, hogy országos szinten mekkora kiegészítõ forrásokra lenne szükség összesen az egységes minimumfeltételek megteremtéséhez, és ehhez a költségvetés és a minisztérium fog-e segítséget nyújtani.
Kérdésemre természetesen pozitív választ várok, így tovább fûzöm azt. Tehát mekkora lesz a központi segítség 1996-ban és 1997-ben, az milyen csatornákon fog eljutni az érintettekhez, és meg fog-e még idõben érkezni? Tisztelettel kérem válaszát. Köszönöm szépen.