DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont elõadójának: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az 1997. évi költségvetési törvényjavaslat tárgyalási menetében a Házszabály elõírásainak megfelelõen szeretnék eleget tenni annak a kötelezettségemnek, hogy tájékoztassam önöket az elfogadásra ajánlható módosító indítványok körérõl és azok indokoltságáról.
Az 1997. évi költségvetésitörvény-javaslathoz közel 450 darab módosító indítvány került benyújtásra. A kormány figyelemmel a bizottságokban kialakított álláspontokra, 54 módosító indítvány elfogadását javasolja önöknek. A kormány részérõl támogatott indítványok egy része pontosítja a benyújtott költségvetésitörvény- javaslat szövegét, kiszûri a koherenciazavarokat. A módosító indítványok másik csoportja a párhuzamosan lefolytatott törvénykezések költségvetési vetületeit, csatlakozási pontjait javasolja rendezni. Elõször számba venném a fõbb elmozdulásokat.
A személyi jövedelemadóban tervezett, gyerekek utáni adókedvezmény elhagyása a jövedelemadó-elõirányzatot 7,5 milliárd forinttal növeli. A családi pótlék további emelésének forrását szolgáló költségvetési elõirányzatnál 7,5 milliárd forint kiadástöbblet jelentkezik a dolog természetébõl következõen. A vázolt módosításoknak nincs hatása az egyenlegre.
Az adójóváírás mértéke 18 százalékról 20 százalékra történt megemelése 2,5 milliárd forint, az adómentes étkeztetés megszüntetésének elhagyása pedig 3 milliárd forint, összességében tehát 5,5 milliárd forint bevételkiesést okoztak. A személyi jövedelemadó 1 százalékának átengedésével kapcsolatban nagyon sok vita folyt a költségvetési törvény elfogadása kapcsán, most csak a technikai átvezetések indokoltságáról kívánok szólni.
(17.20)
A személyi jövedelemadó egy százalékát, ami 3,5 milliárd forintnak felel meg, a központi költségvetésben bruttó módon kell elszámolni. Az elõirányzatnak meg kell jelenni a költségvetés mérlegében a kiadási oldalon is. Ez az összeg az egyenleget nem érinti, csak a bevételi és kiadási fõösszeget növeli.
Tisztelt Ház! Néhány mondatot szeretnék szólni a privatizációval kapcsolatos, a kormány által támogatott módosító indítványról. A privatizációból származó központi költségvetési bevétel 60 milliárd forintról 50 milliárd forintra történõ csökkentése indokolt, tekintettel arra, hogy az ÁPV Rt.-t terhelõ törvényben elõírt kötelezettségek a számítottnál nagyobb hányadban kötik le a privatizációs bevételeket.
Az agrárgazdasági támogatások forrásait úgy javasoljuk rendezni, hogy a támogatási többletigénybõl 4,5-5 milliárd forint az elõzõ évekhez hasonlóan nem konkrét elõirányzatként jelenne meg, hanem meghatározott feltételek teljesülése esetén a kormány cselekvési lehetõségét növeli. Itt a cél az, hogy év közben, amennyiben azt az agrártermékek iránti kereslet indokolja, és az ebbõl adódó piaci lehetõségek kihasználása feltétlenül szükségessé teszi, a kormány megfelelõ mértékû átcsoportosításokat hajthat végre.
A bírák, ügyészek elõmeneteli és javadalmazási rendszerérõl szóló törvény módosítása - mely átlagosan a már egyébként is kiemelt mértékhez képest hét százalékos többlet-illetményemelést és az egyes fizetési fokozatok közötti átrendezést javasol - 696 millió forintos többletkiadással jár.
A bírósági fejezetben, a bíróságok céljait szolgáló beruházási elõirányzatok egy része átcsoportosításra kerül. Így megoldódik a Pest Megyei Bíróság elhelyezése, mivel a bíróság az Igazságügyi Minisztérium épületébe költözhet.
A Nemzeti Kulturális Alap részére a törvényjavaslat támogatást nem tartalmaz, az alap csak saját bevétellel gazdálkodhatna 1997-ben. A kormány által is támogatott módosító javaslat a Nemzeti Kulturális Alap forrásait 150 millió forint költségvetési támogatással kívánja növelni annak érdekében, hogy az alap gazdálkodásában jövõre fennakadás ne következzék be.
Tisztelt Ház! Az államháztartás egyes alrendszereinek pozíciójában bekövetkezõ elmozdulások szükségessé teszik olyan intézkedések áttekintését, amelyek a változások kiegyenlítéséhez nélkülözhetetlenek. A kiadások növekedése a bevételi oldal módositásával nem alapozható meg, ezért az államháztartás követelmény szintû hiányának megõrzése, a költségvetés kiadási oldalát érintõ átcsoportosításokat, megtakarításokat igényel annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikai célkitûzések megõrizhetõk, az államháztartás hiányának GDP-hez viszonyított aránya 4,915 százalékos aránya tartható legyen.
A vázolt korrekciókhoz az egyensúly megõrzését biztosító intézkedéseket tartunk szükségesnek. Ezért a költségvetési törvényjavaslat 6. § (5) bekezdésében eredetileg javasolt 6 milliárd forint 8 milliárd forintra történõ módosítását támogatjuk. A központi költségvetés általános tartalékának csökkentésével is egyetértünk.
A közmunka céljaira javasolt 5 milliárd forint 1 milliárd forintos megtakarítása mellett a program lényeges sérülése nélkül is megoldhatók a feladatok. Úgy gondoljuk, hogy a Központi Környezetvédelmi Alap 18 milliárd forintos kiadási elõirányzatának kettõmilliárd forinttal történõ mérséklése mellett is jelentõs mértékben, 60 százalékkal bõvülhetnek az alap kiadásai. Ez a feladatokkal arányos felhasználást is lehetõvé teszi.
Az adósságállomány devizastruktúrájánál, a devizakosár arányára való átállás lassabb ütemezésével sor kerülhet az adósságszolgálati kiadások csökkentésére, mintegy hetesmilliárd forinttal, meg kell azonban jegyeznem azt, hogy ennek következtében nagyobb keresztárfolyam-kockázat jelentkezik az adósságszolgálatban, ezzel számolni kell.
Tisztelt Ház! Mindezek alapján szeretném kérni, hogy a törvényjavaslatot itt támogassák, a módosító javalatokat szíveskedjenek megszavazni! Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)