SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. A vita e szakaszához kapcsolódóan két olyan nagyon lényeges módosító indítványról szeretnék beszámolni, és képviselõtársaim támogatását kérni majd a határozathozatal során, mely módosító indítványokat a gazdasági bizottság fogalmazott meg a gazdasági bizottságban lefolytatott viták eredményeként. Mind a két módosító indítvány rendkívül lényeges területeit rendezi az atomenergiáról szóló törvénynek.
Az egyik módosító indítvány arról rendelkezik, hogy nukleáris létesítmény létesítése során, illetve tulajdonjogának átadása során mik az Országgyûlés és mik a kormány jogosítványai. Több képviselõ módosító indítvány is érkezett arra vonatkozóan, hogy tulajdonképpen mind a létesítés, mind a tulajdonjog átadást minden nukleáris létesítmény esetében országgyûlési hatáskörbe szeretne vonni. Ez nem igazán támogatható jó elképzelés, hiszen gondoljunk csak bele abba, hogy például egy létesítés során, hogyha országgyûlési jóváhagyáshoz, és nem elõzetes elvi engedélyhez kötjük a létesítést, akkor az országgyûlési jóváhagyás egyúttal azt is jelentené, hogy tulajdonképpen értelmét vesztené a további hatósági felügyelet. Az Országgyûlés elvi hozzájárulása viszont szükséges, de nem elégséges feltétel, és ebben az esetben további hatósági jóváhagyási lépcsõ bekapcsolható. Így végül is a gazdasági bizottság által támogatott javaslat lényegében azt jelenti, hogy meglévõ nukleáris létesítmény tulajdonjogának átadásához a kormány elvi hozzájárulása kell, ez egyébként így konformatív a privatizációs törvénybe foglaltakkal is. Ezzel szemben új nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló létesítéséhez viszont az Országgyûlés elõzetes elvi hozzájárulása kell.
A másik lényeges módosító indítvány, amit a gazdasági bizottság fogalmazott meg, az tulajdonképpen a benyújtott törvényjavaslat egyik legnagyobb hiányosságát van hivatva javítani és megszüntetni, ugyanis a törvényjavaslat, az eredeti törvényjavaslat, ami elénk került, nem foglalkozott az Országos Atomenergia Bizottság feladat- és jogkörével.
(20.10)
Ezt az általános vita során több képviselõtársunk is észrevételezte, illetve szóvá tette, ezért tehát egy vadonatúj egész fejezet beiktatásra került a gazdasági bizottsági módosító indítvány nyomán, vagy beiktatásra fog kerülni, és ez tulajdonképpen részletesen rendelkezik az Országos Atomenergia Bizottság felállásáról, tevékenységérõl, jogosítványairól.
A lényege mindennek az, hogy az Országos Atomenergia Bizottság hármas feladatkörrel fog rendelkezni: döntés-elõkészítõ, koordináló és ellenõrzõ szerepköre lesz, ezeknek a kibontása megtalálható a gazdasági bizottsági indítványban. Ez tehát lényeges feladatköröket ad ugyan az OAB-nak, de semmiképp sem bíz rá hatósági jogköröket.
Rögzíti a bizottsági módosító indítványunk, hogy az OAB - azaz az Országos Atomenergia Bizottság - elnökét a kormány tagjai közül a miniszterelnök nevezi ki, valamint rendelkezik arról, hogy az OAB tagjai a hatósági feladatokat ellátó minisztériumok és központi közigazgatási szervezetek vezetõ tisztségviselõi lesznek.
Ezzel a módosító indítvánnyal tulajdonképpen azon túl, hogy az OAB- ra vonatkozóan - tevékenységére vonatkozóan - részletesen rendelkeztünk, plusz annak a kinevezési rendjét is megadtuk, egyúttal egyértelmûen elhatároltuk az Országos Atomenergia Bizottság és az Országos Atomenergia Hivatal feladat- és jogkörét. Köszönöm szépen, ehhez a szakaszhoz nincs több mondanivalóm.