DR. KATONA TAMÁS, a honvédelmi bizottság elõadója: Tisztelt Képviselõtársaim! A módosított javaslat, amint látják, nem nagyon emlékeztet az eredeti javaslatra. Nem nagyon emlékeztet, hiszen a honvédelmi bizottság ismételten nekiment ennek a nem könnyû témának. A kezdeményezés fontosságát mindenki elismerte, ugyanakkor el kellett dönteni azt a kérdést, ami számos más ország számára is eldöntendõ kérdés volt: az Interparlamentáris Unió pekingi, ez év szeptemberi konferenciáján.
A korábbi konferencián - a bukarestin - a belga küldöttség ezt a napirendi pontot már javasolta. Nem került sorra, mert kérésünkre az európai országok a taposóaknák helyett a kisebbségi kérdés megvitatását jelölték ki úgynevezett extra napirendi pontnak. De úgy illik, hogy ezt a lovagiasságot viszonozzuk, tehát Pekingben viszonozni sikerült, és erre a kezdeményezésre a taposóaknákról szóló belga javaslat mint extra napirendi pont a konferenciára került. És noha számos országnak volt fenntartása vele kapcsolatban, olyan országoknak például, mint Finnország, amelyek nagyon hosszú, nagyon nehéz határral rendelkeznek, vagy magának Kínának, a vendéglátó országnak, ennek ellenére a német zöld képviselõnõ Uschi Eid által vezetett bizottság határozati javaslatát a konferencia egyhangúlag fogadta el.
Amit az indokolásban olvashatnak képviselõtársaim, számadatokat az aknák áráról - 3-5 dollár - és eltávolításuk költségeirõl - 200-tól 1000 dollárig terjed -, az áldozatok számáról, arról, hogy ezeknek az áldozatoknak a háború után 90 százalékuk asszony és gyermek - ez nagyon meggondolkoztató, és úgy gondoljuk, hogy a nemzetközi közösség Pekingben jól határozott, amikor egyhangúlag támogatta a gyalogsági aknák tilalmát.
(20.30)
Úgy gondoltuk azonban, hogy a honvédelmi bizottságnak akkor a kormányt arra is fel kell kérnie, amire tudjuk jól, hogyhajlandóság megvan, hogy két, az egyes hagyományos fegyverekre vonatkozó jegyzõkönyvet, a módosított második jegyzõkönyvet az aknákról, illetõleg a negyedik jegyzõkönyvet a vakító lézerfegyverekrõl kívánatos dolog volna aláírni, és reméljük, hogy ez hamarosan megtörténik. Az, amit Pekingben javasoltunk, az amit szabaddemokrata képviselõtársaim itt javasoltak túl megy azon, mint ami a módosított jegyzõkönyvben van. Úgy gondoljuk azonban, hogy pillanatnyilag nem utolsósorban az afrikai, nem utolsósorban a boszniai szörnyûségek után a nemzetközi közösségben most nagy az egyetértés abban, hogy az eddiginél komolyabban és szigorúbban fogják az aknáknak a kérdését. Ezért nagy örömünkre nemcsak az elõterjesztõ képviselõk, hanem a honvédelmi bizottság is és a kormányt ott is képviselõ politikai államtitkár is támogatta ezt a javaslatot. A bizottság is ezt kéri a tisztelt Országgyûléstõl. (Taps.)