SÁNDOR ISTVÁN, az Állami Számvevõszék alelnöke: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Az Állami Számvevõszék elkészítette és benyújtotta véleményét a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetésérõl. A törvényjavaslat októberi benyújtása után van esély arra, hogy a társadalombiztosítási alapok kezelõi az 1997. évet jóváhagyott költségvetéssel kezdhessék meg. Ezt a magam részérõl igen fontosnak tartom megemlíteni, még akkor is, ha errõl a költségvetésrõl is el kell mondani, hogy készítésének körülményei meglehetõsen különlegesek voltak.
A beterjesztett költségvetési javaslat tartalmilag nem egyezik meg a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Önkormányzat által még júliusban elfogadott költségvetéssel. Az eltérés részben abból adódik, hogy több hónapos idõkülönbséggel került napirendre, részben pedig abból, hogy egyes kérdésekben hosszas egyeztetések után sem közeledett az önkormányzatok és a kormány álláspontja. Végül is a kormány saját költségvetési változatát terjesztette az Országgyûlés elé, a törvényjavaslat indokolásában megemlítve a fõbb eltéréseket.
A társadalombiztosítás bevételeit és kiadásait meghatározó jogszabályi háttér is jelentõs mértékben változik. Ez az eredeti elképzelésekhez viszonyítottan is oly mértékben módosul, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait az 1997. évi költségvetés javaslat részleteiben és összességében is érdemben érinti és változtatja.
Ugyanilyen hatással van a jövõ évi költségvetésre az a tény, hogy a társadalombiztosítás 1996. évi pótköltségvetése is most áll jóváhagyás elõtt. Ez a jövõ év induló pozíciója szempontjából meghatározó. Reálisan be kell látni azt is, hogy a tervezési munkák megkezdése óta eltelt idõ alatt a folyamatok kedvezõ irányú változása figyelhetõ meg.
Tisztelt Országgyûlés! Az Állami Számvevõszék arra törekedett, hogy az eredeti költségvetési javaslat megalapozottságáról az elõbb említett befolyásoló tényezõket is figyelembe véve mondjon véleményt. Természetesen ezt csak korlátozott körülmények között tehettük meg, az elvégzett munka részletessége, mélysége nem lehetett olyan, mint amit szerettünk volna.
A költségvetés hiányosságának tartom, hogy az 1997. évre vonatkozó elõirányzatok mellett még kiegészítõ információként sem került bemutatásra a megelõzõ két év összehasonlítható adatsora, amely az Országgyûlés számára is biztosította volna a jobb áttekinthetõséget, segítette volna a tárgyilagos véleményalkotást, a végsõ döntések meghozatalát. Ezek meglétét egyébként az államháztartási törvény kötelezõen írja elõ.
Újszerû eleme a javaslatnak a két biztosítási alap költségvetési mérlegének és a mûködési költségvetések összeállításánál alkalmazott címrend. Ebben az egységet hiányoltuk csupán, ami természetesen a következõben könnyen helyreállítható. Az Állami Számvevõszék véleménye részletesen kitér azokra a tartalmi hiányosságokra, ellentmondásokra is, amelyek miatt a költségvetési javaslat feltétlenül módosítást igényel.
Engedjék meg, hogy röviden szóljak a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi számszerû elõirányzatairól is. A Nyugdíjbiztosítási Alap fõösszege a tervezett 624 milliárd forint, az Egészségbiztosítási Alap esetében pedig 520 milliárd forint. Ezenkívül a társadalombiztosítás által fizetett ellátásokra 238 milliárd forintot kívánnak fordítani. Az a várakozás, hogy 1997-ben mindkét alapnál megvalósul a pénzügyi egyensúly, az Állami Számvevõszék szerint ma már semmiképpen sem tekinthetõ megalapozottnak. Bevételi oldalon meghatározó a járulékok és az 1997-tõl bevezetésre kerülõ egészségügyi hozzájárulás tervezhetõ összege. Úgy látjuk, e téren a bizonytalanság sokkal nagyobb annál, mint amit a tervezés során az elõterjesztõk ebbõl figyelembe vettek. Bizonyos hatások modellszerûen ma is kiszámíthatók, a számítások megbízhatóságát természetesen majd a gyakorlat fogja igazolni. A tervezett bevételek esetleges elmaradása különösen az Egészségbiztosítási Alap pénzügyi biztonságát veszélyezteti.
A társadalombiztosítás ellátási kiadásait tekintve a nyugdíjkiadások közel 610 milliárd forintos elõirányzata elõreláthatóan fedezetet biztosít az 1997-re kilátásba helyezett 19,5 százalékos nyugdíjemelésre. A természetbeni egészségügyi szolgáltatások közül évek óta az egyik legkritikusabb tétel a gyógyító-megelõzõ egészségügyi ellátás támogatása. Erre a javaslat szerint jövõre 258,5 milliárd forintot kívánnak felhasználni, ami vizsgálati tapasztalataink szerint nem biztosít lehetõséget a bér jellegû kiadások 17 százalékos és a dologi kiadások 22 százalékos megemelésére, vagyis a szinten tartásra sem. Ebben az esetben pedig fel kell készülni arra, hogy az egészségügyi intézmények pénzügyi gondjai 1997-ben ismét jelentkeznek.
A lakossági gyógyszerkiadások jövõ évi támogatására elõirányzott 81 milliárd forint - különösen a pótköltségvetésben jelentõsen megemelt 1996. évi elõirányzatok ismeretében - kevésnek tûnik. A bevételek és kiadások tervezésének bizonytalansági elemei miatt úgy látjuk, hogy a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap nullszaldós költségvetése 1997-ben nem teljesül, reálisan a hiány bekövetkezésére lehet számítani.
A törvénytervezet véglegesítése, a szükséges korrekciók átvezetése kapcsán ennek figyelembevételét szeretném javasolni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)