Kökény Mihály Tartalom Elõzõ Következõ

DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony! Tisztelt Országgyûlés! Az elõterjesztõ, Akar államtitkár úr feltette a kérdést, hogy a reformnak tükrözõdnie kell-e a költségvetés számaiban, és úgy válaszolt, hogy elsõsorban a reformoknak a szaktörvényekben kell leképezõdniük. Én ezzel magam is egyetértek, mert a szaktörvényeket kell tulajdonképpen azután majd a költségvetésnek tükröznie.

(11.50)

Én azt gondolom, hogy ezek a szaktörvények részben megszülettek, hiszen ilyennek tekinthetõ a járulékrendszer módosítása, az 1975. évi II. törvény módosítása, és ilyennek tekinthetõ az egészségügyi ellátási kötelezettségrõl és a területi finanszírozási normatíváról szóló törvény is, az a bizonyos sokat citált és - úgymond - egyesek szemében elhíresült törvény, amely egyébként kiállta az alkotmányosság próbáját, és a megyék túlnyomó többségében ennek a törvénynek az alapján konszenzus is született a finanszírozandó kapacitásokról. És a közeljövõben meg fognak születni azok a döntések, amelyek valóban lehetõvé tesznek bizonyos típusú átcsoportosításokat a gyógyító egészségügy költségvetésében. És aztán jön az összes többi törvény: 1997-ben az egészségügyi, egészségbiztosítási törvény és a nyugdíjbiztosítás egész rendszerének az átalakítása.

Ami a finanszírozási szabályokat illeti az egészségügyben. Azt gondolom, hogy már ennek az 1997-es társadalombiztosítási költségvetési törvénynek meg kell alapoznia egy új finanszírozási kormányrendeletet, amelyet szeretnénk február 1-jén hatályba léptetni, és a törvényben igenis módot kell teremteni a gyógyító ellátás kasszái közötti átjárhatóságra. Nem azért, hogy a parlament ellenõrzõ szerepét kétségbe vonjuk vagy kijátsszuk, hanem azért, hogy lehetõséget adjunk arra, hogy a pénz, az követhesse a beteget, és olyan problémákat is megoldjunk, mint a házi szakápolás finanszírozásának a problémája.

A nyugdíjemelés kérdésérõl többen szóltak képviselõtársaim. Évente kétszer az aktívak elõzõ évi nettó keresetnövekedésének ütemében kell a nyugdíjakat emelni, errõl szól valóban a törvény. De az már a kormánynak és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnak a feladata és felelõssége, hogy milyen arányban osztja el ezt az emelést két idõpont között, és az idei reálpozíció-romlásra és a januári energiaár-emelésre tekintettel is született az a döntés, hogy januárban egy lehetõ legnagyobb mértékû emelésre kerüljön sor. A második nyugdíjemelés esélyérõl majd a tényszámok birtokában lehet dönteni, és ha ez indokolt, akkor kell hozzányúlni a törvényhez és ezt módosítani.

Én azt gondolom, hogy ami az egészségügy kérdéseit, az Egészségbiztosítási Alap elõirányzatait illeti, több képviselõtársam hozzászólásában úgy tûnt, mintha keverednének az állami költségvetéssel kapcsolatos elõirányzatok, feladatok és a társadalombiztosítási költségvetés elõirányzatai, illetve az, hogy azok mire nyújtanak fedezetet, mert a prevenció kérdése az ÁNTSZ-nél egyértelmûen az állami költségvetésben kell hogy megjelenjen, és valóban itt egy jelentõs növekedésre is sor kerülhet.

A gyógyító-megelõzõ elõirányzat 258,5 milliárdos elõirányzata, én azt gondolom, ezen hosszú vitát lehet folytatni, hogy mire elegendõ. Az Állami Számvevõszék jelentése maga mondja, hogy az eredeti, '96-os társadalombiztosítási költségvetéshez képest 18 százalék körüli a növekedés, a pótköltségvetéshez képest 15 százalékos a növekedés. De - ahogy például Kiss József képviselõtársam említette - a struktúraátalakítás hatásaira való tekintettel is, annak a mértékére való tekintettel is - egyébként, hogy ilyen van, azt maga az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is elismerte - egy bizonyos tartalékképzés megfontolandó.

Ami pedig a nagy értékû eljárások mûködési költségeit vagy a speciális finanszírozást illeti, el kell mondanom, hogy itt évek óta alulfinanszírozott területekrõl van szó, mint például a szívmûtétek vagy az endoprotézisnek az esetfinanszírozása. Olyan ügyekrõl van szó, amit valóban rendezni kell, hiszen több éves elmaradásról van szó, és azért ilyen mértékû a növekmény.

Nagyon röviden még a gyógyszerkiadásokról. Tisztán kell azt látni, hogy az idei túllépés jórészt a támogatási rendszer késleltetett módosításából fakadt. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a közelmúltban befejezõdött az Egészségbiztosítási Pénztár alkuja a termelõkkel, és egy 8-9 százalékos termelõiár-növekedés várható, hogy kismértékû árrés növekedésre sor kerülhet, hogy teljessé válhatnak a szakmai szabályok, és igen helyesen mondták képviselõtársaim, a szakmai szabályokban bizony korlátozni kell a gyógyszergyártók promóciós tevékenységét, és akkor nagyon jó reményünk lehet arra, hogy a kiadások növekedésének ütemét igenis vissza lehet fogni. Köszönöm szépen.

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage