DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Engedjék meg, hogy a korábbi felszólalásomat, amikor is a Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveirõl kifejtettem már a Független Kisgazdapárt véleményét, és rámuttam arra, hogy az egész alkotmányozási folyamat miért áll szemben a társadalmi elvárásokkal, hiszen abból a társadalom döntõ többségét kirekesztették, és rámutattam arra, hogy mennyire nincs jól szabályozva sem a jelenlegi alkotmányban, sem a tervezett alkotmányban az államhatalmi ágak egymáshoz való egyensúlyának a kérdése, külön is kiemeltem, és most is rá kell arra mutatnom, hogy a jelenlegi konstrukció szerint és a szabályozási elvek szerint is végül is egy olyan diktatórikus lehetõség van a jelenlegi államhatalmi ágak szabályozottságának egymás vonatkozásában a túlsúly kialakulása következtében, hogy akinek megvan az 50 százalék plusz 1 mandátumtöbbsége a Házban, az tulajdonképpen minden kérdést eldönthet, hiszen a parlamenti döntések többségéhez rendelkezésére áll a többség - õ adja a kormányt, õ adja a miniszterelnököt, a házelnököt, õ adja a köztársasági elnököt; hiszen az elsõ két parlamenti választási fordulóban kell csak a valamennyi parlamenti képviselõ kétharmadának szavazata, a harmadiknál elég a jelen lévõ képviselõk többségének szavazata. Ezt azt jelenti, hogy õk mondják meg, hogy ki legyen a köztársaság elnöke, de õk mondják meg a fontos intézményi vezetõknek a kilétét is.
Legutoljára épp az MTI-vel kapcsolatos törvény tárgyalásánál mutattam rá arra, hogy az Alkotmánybíróság döntése ellenére milyen kormányzati hatalmi kézi vezérlés alakulhat ki az MTI-nél, hiszen a miniszterelnöknek a választási joga egyértelmûvé teszi, hogy végül is õ fogja megmondani, hogy ki legyen az MTI elnöke is. Tehát tulajdonképpen hatalmi koncentrációról van szó, amely a kétkamarás parlamenttel és a köztársasági elnök nép általi választásával oldható fel.
Többen szóltak már a köztársasági elnök nép általi választása mellett, de hadd emeljem ki külön is, hogy a Független Kisgazdapárt durván 250 ezer szavazatot gyûjtött össze annak érdekében, hogy a köztársasági elnök nép általi választása fölött a népszavazás kapcsán lehessen dönteni. Rendkívül sajnálatosnak tartjuk, hogy végül is ez a népszavazási kezdeményezés is a Ház által elutasításra került, mint ahogy az egész alkotmánykoncepció elõzetes népszavazásra vitelét sem fogadta el a Ház többsége. Pedig egyértelmû, hogy úgy megalkotni egy normaszöveget, hogy elõtte a koncepcionális kérdésekben nincs a népnek döntési lehetõsége, egy olyan helyzet keletkezik, amikor is a népnek nincs valóságos döntési pozíciója, mert ha lenne, akkor megengedné a tisztelt Ház, az a néhány országgyûlési képviselõ, aki ezekben az ügyekben a Házat prezentálja, tehát megengedné az a 10-20, maximálisan 20 országgyûlési képviselõ, hogy a 10,5 milliónak is legyen valamilyen szava ebben az ügyben.
(12.30)
Én úgy gondolom, hogy elfogadhatatlan, hogy néhány országgyûlési képviselõ mondja meg a 10,5 milliónak, hogy nekik a kétkamarás parlament kell-e vagy az egykamarás parlament, és miután a demokrácia szélesítése nem képzelhetõ el a kétkamarás parlament nélkül, ezért a Független Kisgazdapárt esetében sem képzelhetõ el, hogy mi ne mutassunk rá minden lehetséges alkalommal arra, hogy milyen hiba a kétkamarás parlament lehetõségének az elõzetes kiküszöbölése.
Ráadásul akkor, amikor technikai feltételei is fennforognak a kétkamarás parlament elõkészítésének, hiszen néhány méterre tõlünk egy ugyanilyen gyönyörû terem áll teljesen üresen, mint ahogy üres akkor is, amikor én errõl a kérdésrõl itt a tisztelt Ház elõtt beszélek.
De a másik terem az lehetne a felsõház, oda most minden további nélkül beültethetõek lehetnének a civil szervezetek, az önkormányzatok, az egyházak képviselõi, a nemzetiségek képviselõi és így tovább. Tehát egy valóságos demokráciának az alapjait vethetnénk meg, és az alkotmányozás egész folyamata úgy bonyolódhatna, hogy az egész társadalom részt venne abban, nemcsak itt ez a néhány képviselõ, hanem amint jeleztem, néhány méterrel odébb, a volt felsõházi teremben a magyar választópolgárok legszélesebb tömegei is.
Nagyon sajnálom, hogy végül is, igen tisztelt képviselõtársaim - Bppúgy, mint minden fontos kérdésében - az Országgyûlésben az önmaguk kompetenciáját mindenekfölé helyezik, és a magyar nép választási lehetõségét pedig kiiktatják. Gondolom, éppen ebbõl fakadóan, a Kisgazdapárt további kifogásait a Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveivel kapcsolatban nem fogja a Ház részérõl egyetértés fogadni, pedig hadd legyen szabad azzal indítanom, hogy az elsõ részt rögtön javaslom még az eddig beterjesztett kisgazda koncepción túlmenõen egy külön fejezettel ellátni, amely az állam kötelezettségeit tartalmazná.
Természetesen megfontolásra ajánlható az is, miután van egy külön "Az állam" fejezet, hogy esetleg nem ide kellene-e technikailag beépíteni, de én úgy gondolom - miután itt jogok és kötelezettségek megfogalmazásáról lenne szó -, ezért az elsõ részbe jobban beilleszthetõ szerkezetileg ez az elképzelés. Itt olyan kötelezettségeket kellene megfogalmazni, amelyek egy része lehet, hogy evidensnek tûnik az állam vonatkozásában, de miután az állam nem viselkedik úgy, hogy ez számára evidens, ezért mindenképpen ezeket a kérdéseket szabályozni kellene.
Így a Független Kisgazdapárt megfontolásra ajánlja, hogy a magyarság fenntartására vonatkozó kötelezettséget foglaljuk az alkotmányos kötelezettségek közé, hiszen évtizedek óta vészesen fogy a magyarság lélekszáma, ebben az évben durván mintegy 50 ezerrel fognak többen meghalni, mint amennyien születnek, és az elõrejelzések vészesek, valamit kell tenni ennek a megakadályozása érdekében. Ezért a Független Kisgazdapárt ajánlja ennek az állami kötelezettség keretein belül való megközelítését.
De ugyancsak rámutathatnék arra, hogy több évtizedes, sõt évszázados szomorú hagyománya a magyar társadalomnak az, hogy egyes térségek fejlesztésére jut pénz, az ország négyötödét kitevõ vidéki lakosságot érintõ térségekre azonban a fejlesztést illetõen nem jut pénz, ezért célszerû lenne az állami kötelezettségek között megfogalmazni az elmaradott térségek felemelésének kötelezettségét.
Hiszen gondoljanak arra, hogy ma Magyarország legalább három részre szakított, és jobban, mint volt a török hódoltság idején, mert ez a több részre szakítottság az elmaradott gazdasági helyzetbõl fakad, vannak egész térségek; és most már engedjék meg, hogy erre ne csak mi, a Kisgazdapárt részérõl utaljunk rendszeresen, hiszen végre - igaz, hogy csak másfél héttel ezelõtt -, de a miniszterelnök úr is észrevette ezt a tényt Debrecenben, és a köztársasági elnök úr is közel hat és fél év után észrevette Somogy megyében, hogy milyen elmaradott vidéki térségek vannak.
Ha egyszer most már a köztársasági elnök úr is és a miniszterelnök úr is több év után felfigyeltek az elmaradott vidéki térségekre, akkor úgy gondolom, hogy a Független Kisgazdapárt évek óta visszatérõen hangoztatott tényszerû megállapításaira odafigyelhet a tisztelt Ház is, hogy az elmaradott vidéki térségek felemeléséért kell valamit tenni, és ennek az alkotmányos kötelezettségnek az alapjait az alkotmányba kell lefektetni.
Ugyancsak kiemelten ebbe a részbe kívánkozik - noha az emberi jogok fejezetbe is beilleszthetõ lenne -, de miután mi az állami kötelezettség részét emelnénk ki a kérdéskörnek, mi ide javasoljuk felvenni a fiatalok elsõ munkahelyének és elsõ lakáshoz juttatásának a jogát, illetõleg az állam részérõl való kötelezettségét.
És hogy ez mennyire nem csak egy formális jog, hadd hivatkozzam arra, hogy amikor 1995 decemberében az úgynevezett privatizációs többletbevétel befolyása a kormányzati oldalt is és az ellenzéket is felkavarta, és itt nagy hirtelen dönteni kellett, hogy mi történjen. A következõ év januárjában a Független Kisgazdapárt beterjesztett olyan országgyûlési határozati javaslatot, hogy a privatizációs többletbevételnek egy részét fordítsa a Ház a fiatalok elsõ munkahelyhez és lakáshoz jutásának elõsegítésére, részben hitelek folyósítása útján, részben pedig 20 ezer állami beruházásban felépülõ lakást javasolt a Kisgazdapárt a privatizációs többletbevételbõl, amelynek ráadásul munkahelyteremtõ oldala összesen 72 ezer lett volna, 42 ezer közvetlen munkahely és 30 ezer közvetett munkahely formájában.
Ha az alkotmányos jog és kötelezettség az alkotmányból következik, ebben az esetben a tisztelt Ház nem hozhatott volna olyan döntést, hogy elutasítja a kisgazda kezdeményezést, és végül is adósságtörlesztésre ment el ez a pénz, mert hiszen ma már tudjuk, hogy bármennyire is arra hivatkozott a Ház, hogy az adósságtörlesztés az egy nagyon fontos dolog, ma már tudjuk a következõ évi - tehát a '97. évi - költségvetési számok tükrében, hogy sajnálatos módon az adósság nem csökken, hanem 300 milliárddal önmagában a belsõ államadósság utáni kamattétel is nõni fog.
Nem épültek lakások, nem teremtõdtek a fiatalok számára elsõ munkahelyek meg második meg tizedik munkahelyek sem, és ugyanakkor a belsõ államadósság utáni kamatterhek is elképesztõ módon növekedtek. Ezért tehát egy-egy alkotmányos tétel megfogalmazásának és annak az új alkotmánykoncepcióba való beépítésének meghatározó jelentõsége lehet.
(12.40)
És miután az összefügg a népesség csökkenésének tragikus voltával, tehát azzal, hogy most már lassan a betelepítés tényével is szembe kell néznie egy évtized után várhatóan a magyar vezetésnek, ha nem történik valami jelentõs változás a népességcsökkenés megállítása ügyében. Bizony én úgy gondolom, hogy számos indok szól amellett, hogy most már ezt a tételt is alkotmányos tétellé kell tenni.
Ugyancsak javasolja a Független Kisgazdapárt, hogy az esélyegyenlõségre való törekvés kötelezettségét állami szinten, az alkotmányba foglaltan valósítsuk meg, építsük be az alkotmányos alapelvek közé, hiszen gondoljanak arra, hogy most már itt sajnálatos módon durván legalább egy évtizede a parasztgyerekek, de a nemzeti középosztály tagjainak gyermekei vagy a munkásgyerekek is egész egyszerûen szinte tudatosan el vannak zárva a tanulás és különösen a továbbtanulás lehetõségétõl.
És miután ez fõleg a kistelepüléseket és az elmaradott vidéki térségeket oly mértékben sújtja, ami a magyarság egész jövõjére nézve nagyon káros kihatással lesz, ezért a Független Kisgazdapárt javasolja ennek a szokatlan alkotmányos megoldásnak a végiggondolását, mert én úgy gondolom, hogy nem az a fontos, hogy szokásos-e az alkotmányba ilyen kitételek beépítése vagy sem, hanem az lenne a meghatározó fontosságú, hogy végre a vidéki gyerekek az esélyegyenlõtlenségbõl alkotmányos segítséggel kerülhessenek közelebb az esélyegyenlõséghez. Hiszen a valóságban ezt az esélyegyenlõtlenséget teljesen kiküszöbölni úgyse lehet, akkor legalább kapjanak alkotmányos segítséget ennek a lefaragásához.
További ilyen kezdeményezése a Független Kisgazdapártnak, hogy a magyarságtudat fenntartására vonatkozó állami kötelezettségvállalás kerüljön be az alkotmánykoncepcióba, hiszen itt évtizedeken keresztül azt a szót kiejteni, hogy "magyar", nem lehetett; aki magyarnak vallotta magát, az rögtön megkapta a médiáktól, hogy nacionalista, soviniszta, revizionista, fasiszta. Ilyen jelzõkkel illették a magyarságot.
Meg is látszik ennek az eredménye. A magyarság létszáma rohamosan csökken. A súlya a világban mindenütt jelentõsen háttérbe szorult, márpedig ha egyszer az elhatározásunk az Európai Unióba való mielõbbi integrálódás, amelyet a Független Kisgazdapárt egy rendkívül fontos és az alkotmánnyal is elõsegítendõ törekvésnek ítél, és helyesli is, hogy a magyar jog és a nemzetközi jog vonatkozásában a jogharmonizációs kötelezettségek meghatározásával alkotmányos úton is segítjük az európai integrációt; akkor ne felejtkezzünk meg, hogy az európai integráció akkor jelent értéket az európai integrációba minket fogadó országoknak, hogyha mi éppúgy egy többletértékkel járulunk a magyarságunkkal hozzá az európai integrációhoz, mint ahogyan a németek, az angolok és franciák is a saját nemzeti sajátosságaikkal, mint többletértékkel, járulnak hozzá a nemzeti sajátosságok európai integrációban való megjelenítéséhez.
A másik kérdéskör, amit említenék, az állampolgárság kérdéskörében egy olyan alkotmányos alapelvnek az alkotmányos koncepcióba való beépítése, amely abból a ténybõl fakad, hogy a trianoni és a párizsi szerzõdésekkel - tehát magyarán a trianoni és a párizsi békediktátumokkal - milliókat fosztottak meg a magyarság soraiból az állampolgárságuktól, és a mai napig ez a jogfosztottság megszüntetése nem következett be.
És amíg a világon mindenütt küzdenek a jogállamok a jogfosztottság ellen, és a jogfosztottság megszüntetését fontos feladatának tekintik az egész emberiség jövõjét illetõen, a magyar milliók jogfosztottságát illetõen mi semmit nem tettünk ezen általános alapelv teljesítéséért, ezért engedjék meg, hogy én javasoljam, hogy a jogfosztott magyar milliók állampolgárságtól való megfosztásának az anomáliáját szüntessük meg az új alkotmányos alapelvekkel, és itt megfontolásra ajánlom a német és a spanyol jog mintájára az állampolgárságon járó jogok meghatározását, a magyarsághoz tartozás jogán járó jogok meghatározását és az emberi alapjogok alapján járó jogok meghatározását. És én úgy gondolom, hogy ez egy nagy segítséget adhatna a kérdés gyakorlati megfogalmazásához is.
További indítványunk, hogy a harmadik rész harmadik fejezetében a nemzetközi szerzõdés és a belsõ jog viszonyának rendezésénél alkotmányos alapelvként kerüljön megfogalmazásra, hogy nemzetközi szerzõdés nem sértheti az összmagyarság érdekeit. Hadd utaljak arra, hogy a rosztovi magyarjaink mennyiszer megsértették ezt az alapelvet. Utalhatok arra, hogy Uszty-Ilimszkbe építtettek velünk cellulózgyárat, hogy milyen jó lesz nekünk, hogyha lesz ott majd cellulózgyár. Hát van is, csak nekünk ettõl semmivel nem lett jobb, és folytathatnám a sort egészen az ukrán-magyar alapszerzõdésen keresztül a szlovák-magyar alapszerzõdésig.
Tehát én úgy gondolom, hogy az összmagyarság érdekeit semmiképpen nem lehet sérteni nemzetközi szerzõdésekkel. Ez egy nagyon indokolt kikötés Magyarország vonatkozásában, mert itt az állampárti évtizedek alatt rendszeresen és tudatosan megsértették az összmagyarság érdekeit, tehát a Független Kisgazdapárt javasolja, hogy ezen a kérdéskörön akként próbáljunk a nemzetközi szerzõdések és a magyar jog tekintetében egy konkrét normaszöveget beépíteni, ami az összmagyarság érdekeinek elõtérbe helyezését jelenti.
Legyen szabad még rámutatnom arra, hogy a Független Kisgazdapárt emellett változatlanul meghatározó jelentõséget tart a köztársasági elnök nép általi választásának. Mi nem tudunk eltekinteni a köztársasági elnök nép általi választásának az alapeszméjétõl, változatlanul ragaszkodunk ahhoz, hogy elõzetes népszavazást bonyolítson le a Ház a köztársasági elnök nép általi választási ügyében és választásának ügyében és a kétkamarás parlament ügyében is.
Kérem, a magyar nép felnõtt nép, nagyon jól tudja, hogy mi a különbség a parlamenti praktikákkal a nyakára ültetett tisztségviselõk és a magyar nép által választható tisztségviselõk között. Tehát én úgy gondolom, ha mi valóban szélesíteni akarjuk a demokráciát, márpedig ez az európai integrációnak az útja, akkor a köztársasági elnök nép általi választásától nem lehet eltekinteni.
És miután engedjék meg, hogy külön is kitérjek arra, hogy nemcsak a Független Kisgazdapárt '94. évi választási programjában szerepelt ez, hanem szerepelt a Kereszténydemokrata Néppárt választási programjában, sõt az MSZP választási programjában is.
(12.50)
És engedjék meg, hogy külön is kitérjek arra, hogy nemcsak a Független Kisgazdapárt '94. évi választási programjában szerepelt ez, hanem szerepelt a Kereszténydemokrata Néppárt választási programjában, sõt, az MSZP választási programjában is. Én úgy gondolom, az MSZP-s képviselõk egyszerûen nem tehetik meg, hogy oly módon csapják be a választópolgáraikat, hogy megszerzik a mandátumot, amelyhez hozzájárulhatott a köztársasági elnök nép általi választásának meghirdetett elve, és amikor beültek a parlamenti székeikbe és a miniszteri bársonyszékekbe, akkor szembefordultak a választási ígéreteikkel.
Ez szerintem választási csalás útján szerzett mandátumként fogható fel. Akkor tessék visszaadni a mandátumot, és kiírni az elõre hozott választásokat. Azt viszont nem lehet megtenni, hogy a köztársasági elnök nép általi választásának elvével megszerzett mandátumok mellett önök pont az ellenkezõjét viszik keresztül a parlamenti többségükkel.
A Független Kisgazdapárt tehát azon az állásponton van, hogy új alkotmánynak csak akkor van értelme, ha az a jelenlegihez viszonyított elõrelépést jelent, ha az a jogok szélesítését jelenti. Ez az alkotmánykoncepció azonban - engedjék megjegyeznem - rendkívül silány, szegény, igen jelentõs visszalépést jelent a jelenlegi alkotmányhoz képest is, ezért a Független Kisgazdapárt ezt a koncepciót nem tudja támogatni, azt teljes súlyával ellenzi. Köszönöm a türelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)