DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha már komolyra fordítjuk a szót, és nem napi politikai vitát folytatunk, akkor az elsõ alkotmányjogi kérdés, hogy alkotmányozási tárgy-e a választási rendszer. És azt gondolom, hogy meg kell ismételnem, hogy a választójog és a választási rendszer két teljesen különbözõ dolog. A választójognak az elveit és az alapvetõ rendelkezéseit minden alkotmány tartalmazza. A hatályos alkotmányunk is és az alkotmánykoncepció is. Nem hiszem, hogy a választójogot illetõen lényeges különbség lenne a hat párt alkotmányozásban részt vevõ képviselõi között.
Az elsõ kérdés tehát nem a választójog, hanem a választási rendszer helye az alkotmányban. Szinte egyetlenegy alkotmány sem rendelkezik a választási rendszerrõl. A jelenleg hatályos magyar alkotmány sem. Tehát arról, hogy egyéni választókerületekben, listán választják meg a képviselõket, van-e megyei lista és országos lista, ezeknek mi a funkciójuk, milyen kiszámítási mód alapján lehet például az úgynevezett vesztett szavazatokat beszámítani, kompenzálni, és a többi. Ezeket választójogi törvények, kétharmados alapon elfogadott választójogi törvények tartalmazzák. Így az én véleményem az, hogy ez nem igazán alkotmányozási tárgykör.
De elfogadom azt, hogy a választási rendszer stabilizálása érdekében - minden párt ebben egyetértett - bizonyos elemeket mégis be kell emelni az elkészítendõ alkotmány normaszövegébe. Hogy melyek ezek az elemek, errõl én magam - ott a bizottsági ülésen is - nyilatkoztam, most az elõbb is, sõt, az MSZP elnökségének a határozatát vagy
llásfoglalását idéztem, hogy például a vegyes választási rendszer, a bekerülési küszöb fenntartását, a kétfordulós választást, azt az elvet, hogy a választások elõtt egy évvel ne lehessen már változtatni a választójogot, a választójogi törvényt, a választási törvényt, ezt az MSZP elnöksége többször megerõsítette. Úgyhogy ezt csak el tudom ismételni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)