SEBÕK JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Rövid leszek, mert rövid észrevételt tettek a képviselõtársak is. Csak azt kell eldönteni, hogy amikor akadályoztatva van a nép az alkotmányos jogainak a végrehajtásában, és ezt valakik akadályozzák, melyik kerül nagyobb véráldozatba. Az-e, hogy a hadsereg elfogja azokat, akik akadályozzák, vagy ha egy népfelkelés tör ki, mert erre is számíthatunk. A kormány Trombitás képviselõtársamnak irányítja a hadsereget, nemcsak a hadsereget, hanem a fegyveres erõt is. De csak annyiban, amennyiben a parlament engedi, ugyanis a fegyveres erõk irányítása az alkotmány szerint megvalósul az Országgyûlés által, a köztársasági elnök által és a kormány által; míg a rendvédelmi szerveket egyedül csak a kormány irányítja, nem az Országgyûlés, nem a köztársasági elnök.
Nem normaszöveg. Persze, hogy nem normaszöveg, csak éppen mondottam, hogy nem foglalkozok a rendkívüli helyzetekkel, mert ez a találékony és bizonytalan szövegezés végigvonul az egész fejezeten. Tehát itt ezért beszéltem errõl, mert majd a normaszövegnél a többi pontot is figyelembe kell venni, hogy miért idomulnak ehhez, amikor ez nem valóságos tényállás, azaz nem lehet elfogadni rendkívüli helyzetek esetén azt a megállapítást, hogy milyen a fenyegetettség, illetve hogy két ember vagy három ember fegyveresen betör az országba. Köszönöm szépen.