DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! Elõször ahhoz a módosító indítványhoz szeretnék néhány szót szólni, amelyet Trombitás Zoltán adott be 5. pont alatt, és amelynek alapján a képviselõ úr azt javasolja, hogy közalapítvány kezelõ szervének tisztségviselõje vagy szervezetének tagja ne lehessen országgyûlési képviselõ.
Ebben az esetben több olyan alapítványból kellene a képviselõknek kivonulniuk, amelyeket eleve úgy hoztak létre - különbözõ indokok, de megfontolt indokok alapján -, hogy az országgyûlési képviselõk abban delegálva legyenek. Ilyen például az Illyés Alapítvány, ilyen a Segítõ Kéz Alapítvány, ilyen a Magyarországi Cigányokért Alapítvány, ilyen a Magyarországi Nemzeti Kisebbségekért Alapítvány, amelyeknek a kuratóriumába a parlamenti pártok képviselõcsoportjai delegáltak tagokat, vagy van olyan - azt hiszem, a Magyarországi Cigányokért Alapítvány -, amelybe pedig a parlament emberi jogi bizottsága delegált, mégpedig olyan elv alapján, hogy egy ellenzéki és egy kormánypárti képviselõt juttatott ebbe a pozícióba.
Na most, ezek az alapítványok mind speciális, bizonyos értelemben speciális és kitágult politikai, nem irányítás - mert hiszen a kuratóriumok nem irányítanak -, de bizonyos felügyeletet gyakorolnak ezen szervezetek tevékenysége felett. Tehát ezeknek az alapítványoknak az esetében indokolt az, hogy a többpártiság elvét figyelembe véve, és a parlamenten belüli pártok képviseletét figyelembe véve álljon össze az alapítvány kuratóriuma.
Tehát ha elfogadnánk Trombitás Zoltán képviselõtársunknak a javaslatát, akkor például ezekbõl az alapítványokból a képviselõket vissza kellene vonni, mert nyilván nem képviselõi mandátumukról, hanem a kezelõ szervben elfoglalt állásukról mondanának le.
Én azt gondolom, hogy az a szabály, amit egyébként Trombitás képviselõ úr is támogatott, és amely két éve benne van a törvénytervezetben, ebben egyetértés volt a hat párt között mindvégig, nevezetesen az, hogy tiszteletdíjat ne fogadhassanak el ezeknek az alapítványoknak a tagjai, ez egy nagyon fontos szabály, és azt a problémát, hogy képviselõ - tiszteletdíjon keresztül - ne kerüljön nemkívánatos befolyásolás alá, vagy ne kerüljön olyan elõnybe más képviselõtársával szemben, aki nem vesz részt közalapítványban, ez az elv, ez a célkitûzés - megítélésem szerint - érvényesül a tervezetnek azzal az elõírásával, hogy tiszteletdíjat ne fogadhassanak el. Mégpedig nemcsak az eredeti tervezet szerinti, kormány által vagy Országgyûlés által alapított közalapítványoknak a kezelõ szervének a tagjai, hanem önkormányzatok által létrehozott közalapítványok kezelõ szervének a tagjai sem.
Úgyhogy figyelemébe ajánlanám Trombitás képviselõ úrnak ezt a problémát is. Én csak most négy ilyen közalapítványnak - mégpedig Országgyûlés vagy kormány által alapított közalapítványnak - a mûködésére hívnám fel a figyelmet, hogy ebben az esetben elesne az az elv, aminek a jegyében ezeket az alapítványokat létrehozták.
Persze én nem mondom azt, hogy nem lehet másképpen összeállítani, de akkor ezeket a közalapítványokat például nagyon rövid idõ alatt át kell alakítani, mert hiszen ha a törvény hatályba lép, akkor 30 napon belül meg kell szüntetni az összeférhetetlen szabályokat. Lehet, félreértés ne essék, én nem mondom azt, hogy feltétlenül és mindenáron ezeknek a közalapítványoknak a kuratóriumában képviselõk kell hogy üljenek, nem muszáj. Meggyõzõdésem, hogy lehet mûködtetni ezeket az alapítványokat anélkül is természetesen, de megvolt a megfelelõ indoka annak, hogy ezekbe az alapítványokba képviselõket delegáltak.
Ha a képviselõ úr által benyújtott módosító javaslatot elfogadja a parlament, akkor viszont számolni kell azzal, hogy nagyon rövid idõ alatt ezeknek a közalapítványoknak a kuratóriumát át kell személyileg is alakítani, alapító okiratukat meg kell változtatni, hiszen az szól az alapítványok kuratóriumának, kezelõ szervének a felépítésérõl.
(16.00)
A 8. pontban, az ajánlás 8. pontjában nyújtotta be Trombitás képviselõ úr azt a javaslatát, amelyben elhagyni javasolja azt az összeférhetetlenségi szabályt, amely országos vagy regionális terjesztésû politikai napilap szerkesztõségének vezetõjére vagy helyettesére vonatkozna. Az indoka a médiaterületen vezetõ pozíciót betöltõ személyek összeférhetetlenségének az, hogy olyan jelentõs vélemény-, közvélemény-befolyásoló szerepet tölthetnek be és pozícióban vannak, amelyet egyrészrõl erõsít az a pozíció, ami a képviselõséghez fûzõdik - hiszen lényegesen több információhoz jutnak hozzá -, másrészrõl pedig a szerkesztõségvezetõi pozíciójukkal komoly véleménybefolyásoló szerepet tölthetnek be. Ez egyébként a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság és a többi esetében elfogadott elv, és ezt képviselõ úr sem vitatta. Az a kérdés, hogy hol van az értelmes határa a nagyon jelentõs véleménybefolyásoló szerepet betöltõ személyek összeférhetõségének és összeférhetetlenségének. Én mint elõterjesztõ azt gondolom, hogy az országos vagy regionális, tehát megyei lapok, politikai napilapok vezetõi esetében indokolt megtiltani azt, hogy egyidejûleg képviselõi pozíciót is betölthessenek.
Az állandó bizottságok elnökeire vonatkozó plusz- összeférhetetlenségi szabály láthatóan éles vitát váltott ki. Éles vitát váltott ki az MSZP-n belül is. Nem volt egyforma a fogadtatása, sõt változott némileg, például az MSZP-n belül is, a különbözõ, nem egy adott testületnek, hanem különbözõ testületeknek az álláspontja ebben a dologban, és meg kell hogy mondjam, hogy kezdetben nagyon logikusnak, sõt szükségszerûnek láttam.
Úgy véltem, hogy a fõállású képviselõség megteremtése felé egy átmenet, mert nyilván ez a szigorításnak az elsõ lépése, amely majd a következõ lépésben nem az alelnökökre, hanem minden képviselõre kiterjesztené ezt az összeférhetetlenségi szabályt, amelyre vonatkozóan egyébként Sepsey Tamás egy módosító indítványt nyújtott be. Én a magam részérõl túl korainak tartom a magyar parlament történetében a képviselõk esetében mindenféle megbízási jogviszonytól való eltiltásukat, és jogelvi okok miatt tartom valóban aggályosnak azt, hogy lehet-e 15 vagy 16 képviselõtársunkat kiemelni vagy sem.
Azt hiszem, azt mindenki elismeri, hogy más az Országgyûlés elnökének és alelnökének a megítélése a többi országgyûlési képviselõhöz képest, úgyhogy azt gondolom, hogy ez még további megfontolást igényel, hogy vajon nem ütközik-e a képviselõi jogegyenlõség elvébe, hogyha kiemeljük az állandó bizottsági elnököket, és õnekik a tudományos és oktatótevékenységen kívül mindenféle más keresõ tevékenységet és foglalkozást megtiltunk.
Sepsey Tamás képviselõtársunk azt mondotta a 9. pontban általa elõterjesztett javaslathoz kapcsolódva, hogy a feladat: megteremteni a fõállású képviselõ fogalmát. Azt gondolom, hogy nem a fogalmát kell megteremteni - nyilván õ is így gondolta -, hanem magát a fõállású képviselõt. Ezzel megint csak egyetértett tulajdonképpen mind a hat parlamenti párt és a tárgyaló-delegációban vagy egyeztetõ delegációban résztvevõk, az a kérdés, hogy már megteremtõdtek-e a feltételei a fõállású képviselõségnek vagy sem. Az én véleményem az, hogy nem. Fokozatosan ez megteremthetõ, és ebben nagyon kényes dolgok is vannak, amelyekrõl nem érdemes most beszélni és tárgyalni. Azt gondolom, hogyha lesz is - és remélhetõleg lesz - egy induló összeférhetetlenségi törvény, akkor annak az idõszerû korrekciójára viszonylag rövid idõn belül sor kerülhet akkor, amikor a fõállású képviselõség feltételeit, szervezeti és egyéb feltételeit, anyagi feltételeit egyaránt meg lehet teremteni. Akkor lényegesen szigorúbb, akár Sepsey képviselõtársam által elõterjesztett szigorúságú összeférhetetlenséget is el lehet fogadni. Én úgy ítélem meg, hogy ma még azonban nem ez a helyzet.
Hadd utaljak arra, hogy szerepel az ajánlások között, a ma kiosztott ajánlások között már a 80-as sorszámozású - a korábbiakban 66-os sorszámozású ajánlás volt -, amelyet Hankó Faragó Miklós képviselõtársam nyújtott be, és egy nagyon fontos hiányt pótolt, illetve feladatot próbált megoldani. Nevezetesen azt, hogy mi is legyen a vagyonnyilatkozat, mibõl is álljon a jövedelmi nyilatkozat és az érdekeltségi nyilatkozat. Valóban, az eredeti törvénytervezet erre vonatkozóan csak az igényt, a kidolgozás szükségességét fogalmazta meg és a nyilatkozattételi kötelezettséget, de nem tett a nyilatkozatra vonatkozóan elõterjesztést. Több ok miatt, egyrészrõl azért sem, mert van egy ilyen nyilatkozat, másrészrõl azt azonban tovább kell fejleszteni. Ezt a nyilatkozatot mindannyian ismerik, mert mindannyian kitöltöttük 1994-ben.
A lényeg, amire utalni szerettem volna, hogy a gondolatot, a szerkezetet és a megoldási mód fõ útját-módját én a magam részérõl támogattam. Egy gond van, hogy különbözõ egyszerûsítési eljárásokkal - a három mellékletbõl például két mellékletet lehet csinálni -, úgy gondolom, egyrészrõl, másrészrõl jobban figyelembe kell venni egy alkotmányos alapelvet és alapjogot. Nevezetesen a személyes információkkal való önrendelkezés jogát.
Az indokolt, hogy a képviselõk korlátozzák ezen jogukat, azért, mert egy másik, szintén figyelembe veendõ, alkotmányos szinten megfogalmazható politikai elvnek eleget kell tenni. Nevezetesen annak, hogy a képviselõt megválasztók vagy azon túl az állampolgárok köre egyértelmû információkat kapjon a képviselõ vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyairól. Ez egy jogos indok, és ezen indok és elv alapján indokolt korlátozni az egyébként máshol nem korlátozott és más vonatkozásban nem korlátozott alkotmányos alapjogot, a személyes információkra vonatkozó önrendelkezési jogot.
Ezt a két elvet, amit tehát Hankó Faragó Miklós is megpróbált a javaslatában megoldani, hiszen az õ javaslata szerint is van egy nyilvánosságra nem kerülõ és egy nyilvánosságra kerülõ, sõt két nyilvánosságra kerülõ melléklet, ezt próbáltuk, próbáltam finomítani az õáltala kidolgozott elõterjesztés logikája alapján elindulva, ami még most nem szerepel itt a kapcsolódó módosító indítványok között. De az a fura helyzet adódott, hogy egyetértettem például az alkotmányügyi bizottság ülésén ezzel a melléklettel, de mivel egy részletesebben - talán nem sértem vele, ha azt mondom -, egy kicsit precízebben kidolgozott kapcsolódó módosító indítványt nyújtottam be, ezért például a mentelmi bizottság ülésén már úgy nyilatkoztam, hogy nem értek egyet, hanem majd az ugyanezen logika alapján benyújtottal értek egyet.
Ennek az egész szabályozásnak a bonyolultságát mutatja az, hogy kollektív teremtõ erõre, gondolkodásra és érvekre volt és van szükség. Ezt mutatja az is, hogy nem sok helyen, de körülbelül három-négy helyen, például a majdnem három héttel ezelõtt az alkotmányügyi bizottságban tett elõterjesztõi egyetértõ vagy egyet nem értõ nyilatkozatomat idõközben kénytelen voltam megváltoztatni. Mert például Pápai Mihály képviselõtársunk egy nagyon fontos és helyes, mindenki által, bizottságokban is és képviselõtársaim által is támogatott javaslatot tett a privatizált vállalatok esetében - hogy két évig ne lehessen a privatizált vállalat gazdasági vezetõje képviselõ. Egyetértettem, és idõközben gondolkodva a precízebb jogi megoldáson, készítettünk el egy olyan kapcsolódó módosító indítványt, amely a korábbi egyetértõ nyilatkozatom megváltoztatására késztetett, az elvet elfogadva és nem vitatva el, hogy tõle indult el elõször ez a javaslat. Mert például fontosnak tartottuk azt, hogy azt is tegyük be ebbe a módosító indítványba, hogy a törvény hatálybalépése után privatizált vállalatokra terjedjen ez ki, mert a törvény hatálybalépése elõtt privatizált vállalatokra ezt nem indokolt vagy aggályos jogelvi okok miatt megint csak aggályos kiterjeszteni.
Ezzel egyúttal szeretnék utalni arra, hogy a naponta készülõ és bõvülõ ajánlásokban a módosító, kapcsolódó módosító indítványok kapcsán, nem túl sok helyen, de négy-öt helyen módosult vagy módosulni fog az elõterjesztõnek az álláspontja.
(16.10)
Kérem, hogy ezeket ennek tudják be. Vagy például a hatálybalépéssel kapcsolatosan kialakult azon helyzetre tekintettel, hogy egy elfogadható kompromisszum alakult ki a Bauer Tamás által benyújtott módosító indítvány kapcsán, amelyet korábban nem tudtam támogatni, amellyel korábban nem értettem egyet, a viták lezajlása után ebben a kérdésben a frakcióm álláspontját követve egyetértésemet fejeztem ki, illetve egyetértek azzal, hogy a hatálybalépés oly módon történjen, ahogy Bauer Tamás képviselõtársam e módosító indítványában javasolja. Köszönöm szépen.