DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nemrégiben járt lord Nolan úr Magyarországon, aki Angliában a Tiszta Kezek Bizottságát is vezeti, s meglehetõsen értetlenkedett, amikor arról beszélgettünk az egyik fórumon, hogy nálunk most abban birkóznak a parlamenti pártok épp, hogy hogyan lehet taxatív módon felsorolni az összeférhetetlenségi eseteket. Én mondtam, hogy természetesen ez egészen más helyzet, náluk egy 300 évesnél hosszabb demokrácia van, és Magyarországon ezt az egészet '89-tõl nekünk újra kellett gondolni, elfelejtõdtek a korábbi hagyományok, és ráadásul a korábbi hagyományok is a taxatív szabályozás irányába hatottak, a magyar összeférhetetlenségi hagyományok.
Itt több módosító indítvány kapcsán, és éppen Sepsey Tamás a 22. pontban tett ajánlása kapcsán szólnék egypár szót. Azt gondolom, hogy a gazdasági összeférhetetlenségre soha az életben tökéletes taxatív felsorolást nem tudunk csinálni. Tehát ebbe bele kell nyugodnunk. És ha a tökéletesség, ha úgy tetszik, a harmónia irányába indulunk az indítványokkal, akkor csapdába fogunk szaladni. Elképzelhetõ, hogy nem jó az az elõbbi érvelésem, hogy én megmaradnék az önkormányzatoknál, a megyei jogú városnál és a megyénél - lehetséges, hogy valamilyen vállalkozási méretet vagy önkormányzati méretet kellett volna keresni, tehát meghatározni azt a vállalkozási méretet, amin alul már nem számít összeférhetetlenségnek. Ezért mondtam a kis falusi önkormányzat temetkezési vállalatának a vezetõjét. Lehet, hogy itt valami elvi szabályozást kellett volna belevinni a szabályozásba.
De részben éppen Hankó Faragó Miklós úrnak az eddigi és a mostani indítványa, illetve Bihari Mihálynak az ehhez kapcsolódó indítványai - amelyek a késõbbi szakaszban kerülnek majd itt tárgyalásra, de nagyon is szorosan idetartoznak - azt mutatják, hogy elsõsorban a társadalom azt várja el, hogy átlátható legyen a képviselõ, és ezért a vagyonnyilatkozatnak és az érdekeltségi nyilatkozatnak egy olyan hiteles táblázatának a megfogalmazása, ami pontos információkat ad a társadalomnak anélkül, hogy a személyi adatokat veszélyeztetné, tehát a személyiséghez fûzõdõ jogokat veszélyeztetné, az a kulcskérdése szerintem ennek a gazdasági összeférhetetlenségnek, és nem pedig a taxatív felsorolás.
Tehát azt szeretném önöknek javasolni, hogy nyugodjunk bele a taxatív felsorolás szükségszerû tökéletlenségébe, akármit szavazunk meg a végén. Ezért most csodálkozom Bauer Tamásnak az álláspontján, mert ha a Szabad Demokraták Szövetsége minden egyes sorozatban ilyen kardinális kérdésben megváltoztatja az álláspontját, akkor ez elindíthat olyan továbbgondolásokat másoknál, ami a kialakuló konszenzust veszélyeztetheti. Tehát ha megnézzük Sepsey képviselõtársamnak ezt a javaslatát, ami arról szól, hogy mondjuk olyan gazdasági társasággal, amelyben az államnak, az önkormányzatnak részesedése van, országgyûlési képviselõ vagy házastárs tulajdonában levõ gazdasági társaság szerzõdéses jogviszonyt nem létesíthet.
Ez azt jelenti, hogy akinek esetleg vállalkozása van, az nyugodtan becsukhatja az ajtót addig a négy évig, és a házastársa is ráadásul, tehát akkor nyilván a vele élõ hozzátartozója is, mert nem létezik ma Magyarországon olyan vállalkozást lefolytatni, ami egyáltalán nincsen kapcsolatban semmiféle önkormányzati vagy állami részesedésû céggel.
Kiváltja ezt a javaslatot a közbeszerzésre vonatkozó szabályozás. Szerintem azt kellene támogatni, és azt gondolom, hogy Sepsey Tamás képviselõtársam is, ha végiggondolja ezt a javaslatát, bizonyára nem haragszik meg nagyon, hogyha ezt az Országgyûlés nem fogja elfogadni. Köszönöm szépen.
(17.00)