DR. KELEMEN ANDRÁS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi vélemények elõadója: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök asszony! Mint elõttem szóló képviselõtársam már jelezte, furcsa dolog ez a kisebbségi vélemény, amely ugyanannyi véleményt tartalmaz, mint a többségi vélemény. Itt vannak támogatók és nem támogatók. Az az érdekes, hogy ahogy figyeltem a támogatók nevében megszólaló képviselõtársamat, igen súlyos ellenérveket hozott fel, miközben a támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot.
Nos, mit mondjak akkor a nem támogatók nevében? El kell mondanom azt, hogy az említett tárgyú törvényjavaslatot a bizottság a szavazatok felével nem találta alkalmasnak tárgyalásra, és már a bizottsági vita is bebizonyította, hogy a közvetlen demokráciának ezt az elemét az adózásba bevinni kívánó ilyen javaslat - hiába tudjuk jól, a kormánypárti képviselõk szájából többször megfogalmazódik, hogy hosszas vitán ment keresztül, hosszasan alakult és többször változott -, mégis kiforratlannak tûnik, mert nem az elõzetes tárgyalások ideje szabja meg egy törvényjavaslat jóságát vagy rosszaságát, hanem az eredmény.
Tehát mégiscsak kiforratlannak tûnik, mégiscsak elõreláthatóan igen jelentõs költségtöbbletet okoz, és nem csupán sérti a személyi adatok védelmével kapcsolatos törvényi szabályozást, hanem a végrehajtására maradt idõ szempontjából oly mértékben elkésettnek tûnik, hogy a bevezetésével okozható zavarokat elõre lehet látni. Ez lett volna a technikai megjegyzések csokra.
A másik oldalról pedig politikailag is megosztja a törvényhozókat, és nem csupán az egyes pártok mentén. A ki nem forrott álláspontot, a ki nem alakított egyetértés, a gyanakvás szellemét erõsítené a tisztelt Házban. Hiszen a törvényjavaslat vitája során mindenfajta módosításra nyílnék - és nyílik is -lehetõség, mely módosítások akár váratlan végeredményt is hozhatnának. Semmi sem zárja ki például, hogy megtárgyalás közben ne változzék a 10. §, mely az egyházakkal, az egyházi intézményekkel, szervezetekkel, illetõleg az azok által folytatott közcélú tevékenységekkel kapcsolatos rendelkezéseknek külön törvény keretében történõ meghozatalát rendeli el.
(18.00)
A módosítványok benyújtására irányuló szándék máris észlelhetõ volt, nem is itt a plenáris ülésen, a bizottságban még inkább. Például ennek indokoltságát jelzi azon szabály feletti vita, mely szerint a listára csupán azon kérelmezõ vehetõ fel, amely párttámogatást nem kap, képviselõjelöltet a megelõzõ országos választásokon nem állított és nem támogatott, és ennek lehetõségét alapszabályban is kizárja. Tulajdonképpen egy nagy kérdés, hogy ki kerül be a támogatottak körébe, egy kegyosztás mechanizmusa alakul-e ki, vagy milyen módon változik ez a módosítványok következtében.
Alaptalannak és túlzónak tartjuk a támogatóknak azt az érvét, hogy így a költségvetés kialakításának a munkáját átveszi az összes adózó valamilyen mértékben. Ez nem csak az összeg mértéke miatt lehetetlen, hanem szemléletileg sem igazolható, hiszen a költségvetés éppen a közösséget szolgáló minden intézmény kiegyensúlyozott fenntartására törekszik, míg a személyi jövedelemadójának egy százalékáról rendelkezõ állampolgár kizáró jellegû, vagy-vagy döntést kell hozzon.
A törvényjavaslatot tehát technikailag elhibázottnak, rossznak, tartalmilag pedig megosztottságot és további vitákat provokálónak !téljük meg, és ezért nem támogatjuk. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)