AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az államháztartási törvény módosításáról benyújtott törvényjavaslathoz számos módosító és kapcsolódó módosító indítvány érkezett. Ezek nagyobb része a törvényjavaslat rendelkezéseinek pontosítását, technikai jellegû korrekcióját szolgálja. A módosító javaslatok másik, kisebbik része érdemben módosítaná a törvényjavaslat által megcélzott pénzügyi szabályozási kereteket. A következõkben ez utóbbiak közül négy kiemelt kérdéskörre kívánok kitérni.
Elõször: az Áht. módosításának egyik alapvetõ törekvése a közpénzek kezelésének áttekinthetõbb és ellenõrizhetõbb rendjének biztosítása érdekében a kincstári rendszer továbbfejlesztése és kiterjesztése. A kormány által benyújtott törvényjavaslat ennek keretében a társadalombiztosítási költségvetési szerveket, a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási központi és területi igazgatási szerveket a kincstári körbe sorolja. Ez a lépés pénzügyi megtakarítást közvetlenül most nem eredményez, hiszen a társadalombiztosítási költségvetési szervek pénzforgalmi számláját már ma is a kincstár vezeti, ugyanakkor a kincstári körhöz tartozásból igen jelentõs információs haszon várható, hiszen a kormány most több mint egy hónapos késéssel jut érdemi információkhoz a tb-alrendszerben zajló pénzügyi folyamatokról. A törvényjavaslat e rendelkezéséhez benyújtott módosító indítványt a tb költségvetési szervek kincstári körbõl történõ elhagyását javasolja, de egyúttal elrendelné e szerveknek a kincstári körre vonatkozó szabályok szerinti finanszírozását is. Ez az indítvány azonban nem következetesen érvényesíti a kincstári rendszer fejlesztési programját, ezért a kormány az eredeti álláspontját tartja fenn.
Másodszor: az államháztartás alrendszeréhez tartozó szervek egyre nagyobb hányada küzd jelentõs mértékû tartozásállománnyal, melynek különleges kezelése a késõbbi problémák elkerülése érdekében mindenképpen indokolt. A kincstári biztosi rendszer kiépítése az államháztartás minden alrendszerében szükséges, így a sajátosságok figyelembevételével, a tisztelt Ház kétharmadának szavazatát kérve, törvényi felhatalmazással a helyi önkormányzati alrendszerben is. Az önkormányzati biztost a törvényjavaslatban szereplõ hatáskörrel az önkormányzat testülete nevezné ki. Az e kérdésben benyújtott bizottsági módosító indítvány azonban felpuhítaná ezt a törekvést azáltal, hogy a képviselõtestület mérlegelésére bízva, feltételes módba helyezi az önkormányzati biztos kinevezését; továbbá jogbizonytalanságot is okozhat, mert a módosító indítvány nem határozza meg, hogy a kétharmaddal elfogadásra kerülõ törvényi rendelkezés alapján voltaképpen mit is tegyen a képviselõtestület. Az elõbbiek mellett a kormány fenntartja a benyújtott javaslatát amiatt is, mert az önkormányzati csõdtörvény nem arra ad választ, illetõleg nem azt a problémát oldja meg, melyet az Áht. módosító törvényjavaslata megcélzott.
Harmadszor: a benyújtott törvényjavaslat szerint rendkívüli költségvetési helyzetekben a kormány elõirányzat-módosítási joga és hatásköre kiterjedne az államháztartás más alrendszereire, azaz az elkülönített alapokra és a tb-alrendszerre is. Az ezzel kapcsolatos módosító indítványok azt célozzák, hogy a kormány hatásköre a tb- alrendszerre ne terjedjen ki. Szeretném hangsúlyozni, hogy az esetleges módosításokra nézve a törvényjavaslat pontosan meghatározza és így korlátozza a kormány mozgásterét. A módosítási jogkörbõl ugyanis a javaslat kiemeli azon elõirányzatokat, amelyeknek a megváltoztatási jogát az Országgyûlés magának tartja fenn. Így a tb-költségvetés mindenkori elfogadásakor a parlament világosan meghatározhatja a kormány mozgásterét. Mindezek alapján a kormány ez ügyben is fenntartja eredeti álláspontját.
Negyedszer: a benyújtott törvényjavaslat - igazodva a kormány parlament által megnövelt felelõsségéhez a társadalombiztosítási költségvetés elõterjesztése és teljesülése terén - indítványozza a társadalombiztosítási önkormányzatok kormányrendeletekkel kapcsolatos jogosítványainak újraszabályozását. A javaslat lényege az eddigi általános egyetértési jog helyett általánosan véleményezési jog biztosítása azzal, hogy a meghatározott szaktörvényekhez kapcsolódó kormányrendeleteknél törvény egyetértési jogot állapíthat meg. E változtatás beleilleszkedik a társadalombiztosítással kapcsolatos jogosítványok év elején megkezdett újraszabályozásának folyamatába, pontosabban tükrözi az egyes szervezetek kompetenciáját. Az egyetértési jogkörbe tartozó kormányrendeleti kör meghatározása a közeljövõben esedékes társadalombiztosítással kapcsolatos törvényalkotás keretében megoldható.
Mindezek alapján kérem a kormány eredeti álláspontjának támogatását, s a tárgybani, az ajánlás 42. pontjában szereplõ, az 55. § (1) elhagyását kezdeményezõ módosító javaslat elutasítását.
Tisztelt Ház! Kérem, hogy az államháztartási törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatokat a kormány által is támogatott módosító indítványokkal együtt fogadják el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
(17.20)