CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Én szívesen egyetértenék Bihari Mihállyal a tekintetben, hogy egyetlenegy országgyûlési biztos legyen, és a munkamegosztásán belül szakosodjanak az õ kollégái vagy a szervezete, vagy a helyettesei. Ezzel én egyetértenék.
Sajnos, a helyzet azonban az, hogy elindult abba az irányba az Országgyûlés, hogy elkezdett szakombudsmanokat az alkotmányban megfogalmazni vagy más törvényekben megfogalmazni alkotmányos felhatalmazás alapján. Éppen ezért én furcsának tartom azt a gondolkodásmódot, hogy a jelenlegi status quót akarja rögzíteni a mostani alkotmánykoncepció. Nem feltéve azt a kérdést, hogy például a jelenlegiekre szükség van-e, vagy másokra van szükség. Vagy egy olyan konstrukcióra van szükség, amirõl Bihari Mihály beszélt. Énnekem ez a problémám, hogy nem tudom a jelenlegit, meg az esetleg szándékoltat összehasonlítani, mert az egyiket berögzíti a koncepció valamilyen rejtélyes oknál fogva, a másikról meg nem is hajlandó tárgyalni, illetve pontosabb a megfogalmazás akkor, hogy valóban létrejöhet, csak nem mindegy, hogy milyen úton. Mert tényleg nem zárja ki a lehetõséget a koncepció, pusztán csak alkotmánymódosítással teszi lehetõvé azt, hogy szakombudsman létrejöjjön. Ez a gondolkodásmód, amit eddig az elõkészítõ bizottság képviselt, ami pedig nagyon-nagyon megnehezíti.
Én egy kompromisszumos javaslatot tettem ezzel a módosító indítvánnyal, hogy tehát egy puhább megfogalmazás azt jelentené, hogy a különbiztos létrehozásának módja, eljárása, például az, hogy ezt csak minõsített törvénnyel lehessen létrehozni, vagy nem tudom, milyen más aktus legyen az, amit az alkotmány megfogalmaz, és ne zárja le a szakombudsmanok létrehozásának kérdését. Én pusztán ezt indítványoztam ezzel az ominózus 47-essel. Én kérem, hogy fontolják meg ezt az érvelést. Köszönöm szépen.