DR. PUHA SÁNDOR, az önkormányzati és rendészeti bizottság elõadója: Köszönöm szépen! Elnöknõ! Tisztelt Ház! Szeretném a képviselõtársaim T/3494. számú önálló indítványáról lefolytatott bizottsági vita legfontosabb gondolatait röviden ismertetni. 1991-1993-ban indult 12 egészségügyi beruházás és egy pszihiátriai otthon beruházásait kellett felülvizsgálni azok forráshiánya miatt. Szakmai egyeztetések után - amit Pozsgai képviselõtársam már említett - a népjóléti, a BM, a PM és az érintett önkormányzatok között hét beruházásnál sikerült a pótlólagos forrásokat megteremteni, másik hatnál pedig bizonyos módosításokkal sikerül valószínûleg megvalósítottá tenni a beruházást.
A források elõteremtéséhez és felhasználhatóságához két törvényt, az 1995. évi CXXI. törvényt a költségvetésrõl és az 1992. évi LXXXIX. törvényt a címzett és céltámogatásokról kell ehhez módosítani, egyrészt azért, hogy a lemondásból felszabaduló mintegy - már említett - 1,235 milliárd forintot el lehessen különíteni, másrészt, hogy a már megítélt címzett és céltámogatásokhoz ezek pótlólagos forrásként felhasználhatók legyenek.
Mi indokolja ezen törvényi változtatásokat? Részben az, hogy az eszközök az önkormányzatok címzett és céltámogatási körében maradjanak, ahová eredetileg is szántuk õket. Másrészt a címzett és céltámogatási törvény szerint a már megítélten felül pótlólagos állami eszközöket ebben a körben nem lehetne igénybe venni.
Mi indokolja e sürgõs tárgyalást? A visszamondott támogatásokat csak így lehet még az idén felhasználni, mint képviselõtársam is említette.
Hogyan alakulhatott ki ilyen helyzet? Utólag is nyomon követhetõ a legtöbb beruházás esetében az alultervezés, továbbá nem voltak becsülhetõek az áremelkedések, valamint jelentõs terhet jelentett a 8 százalékos vámpótlék-bevezetés és a 9 százalékos egyszeri leértékelés hatása. Eltérés mutatkozott néhány beruházásnál a pénzügyi ütemek között, és egy esetben kisebb mértékû szakmai változás is bekövetkezett.
Ezek következtében nyilvánvalóvá vált, hogy csak saját erõbõl a beruházások nem fejezhetõek be. Kiemelt fontosságuk miatt azonban nem lehet torzóként hagyni ezeket. Nincs drágább beruházás, mint egy befejezetlen beruházás.
A bizottsági vitában is elhangzott, hogy a címzett és céltámogatásokról szóló törvényt át kell a közeljövõben tekinteni, és változtatásokat kell rajta eszközölni: tartalékképzés, a lemondásból felszabaduló eszközök visszaforgatása, a célok, címek és a technikák, valamint a határidõk újragondolása.
A pótlólagos eszközökkel támogatandó beruházások közül a füzesabonyi pszihiátriai otthonét ismerem a kezdetektõl. Már '92-93- ban - még önkormányzati képviselõként - ismertem meg a beruházást, majd '94-tõl a megyei önkormányzat képviselõjeként kellett szembesülnöm a ténnyel, hogy a források bizony nem lesznek elégségesek a befejezéshez. A megye pedig - forráshiányos lévén - saját eszközöket csak nagyon szûkösen tud a beruházáshoz elõteremteni.
Márpedig a beruházást azért is sürgõsen be kell fejezni, mert a mostani elhelyezés embertelen körülményeket biztosít a gondozottaknak. Egy korábbi felvonulási épületegyüttesben vannak elhelyezve, amelyek - az ombudsman megállapításai szerint is - alkalmatlanok erre a célra részben azért, mert átmeneti épületnek szánták ezeket, nem alkalmasak a célra, részben pedig azért, mert statikailag is megroggyantak, veszélyessé váltak a visontai külszíni fejtés terjeszkedése és a földmozgások miatt.
A bizottság a törvényjavaslatot egyhangúlag ajánlotta a tisztelt Ház figyelmébe, és ezt én is csak megismételni tudom. A többi beruházás esetében is hasonló módon lehetett találkozni azokkal az indokokkal, amelyek alapján ezeket támogatásra ajánlottuk, egyeztetés alapján. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)