DR. TABAJDI CSABA (MSZP): Tisztelt Ház! A magyar-román alapszerzõdés szeptember közepi aláírása óta eltelt idõszak egyértelmûen igazolta, hogy a magyar-román alapszerzõdés nemzeti szempontból vállalható kompromisszum, mivel külpolitikai és kisebbségpolitikai érdekeinket sikerült összhangba hoznia.
A magyar-román alapszerzõdést az államközi kapcsolatok, a kisebbségi lét javítása irányába tett gyakorlati lépésnek, eszköznek, a kapcsolatok normalizálása megfelelõ alapjának, egy folyamat kezdetének tekintjük a sok viszontagságot szenvedett magyar-román viszonyban.
Az, hogy Romániában túlzás nélkül állíthatóan rendszerváltozással felérõ fordulat történt, megítélésem szerint három szorosan egymással összekapcsoló tényezõnek köszönhetõ.
Egyrészt megérett a román belpolitikai helyzet a parlamenti váltógazdálkodásra, amelynek következtében a gyõztes erõk, a Demokratikus Konvenció és a Szociáldemokrata Unió nemcsak úgy értékelte, hogy a stabil kormányzáshoz - miként az új elnök, Constaninescu elnök úr megválasztásához - szüksége van a romániai magyarság és általa az RMDSZ támogatására, hanem az évtizedes beidegzõdéseket megtörve, merte vállalni a magyar kisebbséggel való koalíciókötés tényét.
Másrészt az RMDSZ és annak elnökjelöltje, Frunda György egyértelmûen és az elõzetes várakozáson felül olyan választási eredményt ért el, amely nemcsak a korábbi választásokhoz képest jelentett több szavazatot, hanem elindította az RMDSZ-rõl alkotott romániai és külföldi kép jelentõs módosulását. Erre az idõszakra érett be az RMDSZ- en belül már korábban elkezdõdött folyamat.
A magunk részérõl is számos alkalommal szorgalmaztuk, hogy az RMDSZ mint kisebbségi érdekszervezet és párt, képes legyen ne csak kisebbségi kérdések, hanem a többségi román társadalmat foglalkoztató szociális, gazdasági és külpolitikai problémák hiteles megválaszolására egyaránt. Ennek a sikernek ez volt a fõ oka.
És a harmadik elem a fenti két tényezõhöz szorosan kapcsolódva, hogy a magyar-román alapszerzõdés megfelelõ külsõ hátteret adott ezekhez a folyamatokhoz. Kimutatható az alapszerzõdésnek azon jótékony hatása, amely eleve megnehezítette - bár kizárni nem zárhatta ki - a nacionalista szélsõségesek esetleges vádaskodásait.
Hölgyeim és Uraim! Ebben a Házban számos vita folyt az idõzítésrõl. Szeptember elején is elmondtuk a vitában, hogy egy szerzõdést akkor és ott célszerû aláírni, amikor annak van vállalható tartalma és adott a partner a kompromisszum elfogadásához.
A választások eredménye és a Romániában megindult politikai folyamat - akárki akármit is mond - egyértelmûen megerõsíti, hogy a magyar-román alapszerzõdés megkötése helyes döntés volt. Azok a politikai erõk, amelyek az elkövetkezõ idõben Romániát irányítják, garanciát jelentenek arra, hogy ez a dokumentum nem lesz egyszerû papír, hanem valóban a két ország és a két nép érdekeit szolgáló elvi keret lesz.
(11.20)
Ezt mutatják az új román vezetõk megnyilatkozásai, eddigi viszonyulásuk a kisebbségi kérdéshez, de leginkább az RMDSZ szerepvállalása a román kormányban és magyar politikus jelenléte a kisebbségi ügyek élén.
Az idõzítés helyességét bizonyítja az is, hogy a jelenlegi koalíciónak, ha most kezdené a tárgyalásokat, olyan ellenzékkel kellene szembenéznie, amely egy hasonló kompromisszum megkötését nacionalista alapon rendkívül erõteljesen megnehezítené és tenné vállalhatóvá.
Tisztelt Ház! Az elmúlt hónapokban kormánypárti és ellenzéki felszólalókat minden vita ellenére összekötötte egy dolog, nevezetesen az aggodalom egy ilyen jellegû szerzõdés végrehajtásának biztosítékait illetõen. Aggodalmunk legfõbb alapja korábban az volt, hogy az elõzõ kormány, de az azt megelõzõ évtizedek román vezetése sem tekintette partnernek a romániai magyar nemzeti közösséget, annak legitim szervezetét, az RMDSZ-t. Magyar részrõl többször hangsúlyoztuk, a külpolitikai vitában magam is a dél-tiroli példára utalva azt, hogy az alapszerzõdés a kisebbségi kérdés rendezésének szükséges, de nem elégséges föltétele, hiszen érdemi megoldás nem lehetséges az adott állam pozitív kisebbségpolitikája, az adott kormánynak az ott élõ kisebbségekkel folytatott érdemi párbeszéde nélkül.
Tisztelt Ház! Most ténylegesen történelmi fordulat esélye kínálkozik azáltal, hogy nemcsak megindulóban van a román vezetés és a magyar kisebbség párbeszéde, hanem az intézményesült is, sõt az a legerõsebb politikai együttmûködés, a közös kormányzás formájában testesül meg.
Amikor realista módon, józan, mérsékelt optimizmussal értékeljük ezeket a változásokat, akkor tudatában vagyunk annak, hogy az új román kormánynak számos, nagyon nehéz gazdasági és szociális feszültséggel kell szembenéznie. Reméljük, hogy a mostani kormánykoalíció vezetõ erõi nem engednek a több évtizede gyakorolt román belpolitikai módszernek, a nacionalista nyomásnak, és nem próbálják a lakosság figyelmét elterelni, mint eddig elõdeik oly gyakorta tették, a feszítõ szociális, gazdasági problémákról.
Ez az érzékeny politikai helyzet, képviselõtársaim, fokozott felelõsségérzetet kíván mind a romániai magyarság vezetõitõl, mind a magyar politika szereplõitõl, hogy véletlenül se adjunk ürügyet, adjanak ürügyet az érintettek ezekre a nacionalista vádaskodásokra. Az RMDSZ vezetõinek nyilatkozataiból, Markó Béla elnök úr szavaiból kitûnik, hogy tudatában vannak annak, hogy nem lehet rövid távon visszaadni mindazokat a jogokat, amelyeket az erdélyi magyarság az elmúlt 75 évben elveszített. De elindult egy folyamat. A kisebbségellenes hangulatnak a román politika peremére való szorítása már önmagában véve is elõsegíti a romániai magyar nemzeti közösség közérzetének a javítását.
Tisztelt Ház! A kormánynak nincs illúziója, hogy nehéz és bonyolult küzdelem lesz ez. De végre, évtizedek óta elõször, most legalább van esély arra, hogy az érintettek, az erdélyi magyarság képviselõi beleszólhassanak sorsuk alakításába.
Mindezek a körülmények a magyarországi politikát is az új helyzet alapos átgondolására késztetik. Az anyaország alkotmányos és politikai felelõssége változatlan, de most mindennek bizonyos területeken módosult eszközökkel, új formákban kell megjelenni, annak következtében, hogy a korábbi kormányok Romániában nem folytattak érdemi párbeszédet az RMDSZ-szel, sõt egy idõben a korábbi ellenzék is elszigetelte a magyar érdekszervezeteket; fokozottan hárult a Magyar Köztársaság politikusaira az erdélyi magyarság problémái megjelenítésének a feladata.
Az új helyzetben az RMDSZ nemzetközi mozgástere is lényegesen más lesz. Az, hogy az RMDSZ-t a román többségû politikai erõk politikailag érettnek és vállalhatónak találták egy koalíció megkötésére, visszamenõleg is cáfolja azokat a vádakat, amelyekkel az RMDSZ-t mint etnikai pártot bélyegezték meg, szélsõséges, túlzottan radikális, sõt szeparatista erõként jellemezték. Ez fontos jelzés más szomszédos államok politikai vezetõi és kisebbségi szervezetei számára egyaránt, de a jogos magyar törekvéseket idõnként értetlenül figyelõ nemzetközi közvélemény számára is fontos jelzés.
Kedves honfitársaim, kormánypárti és ellenzéki képviselõtársaim, ezt a körülményt is jó lenne tudatosítanunk, talán most több támogatást és a jövõben talán több megértést kaphatnánk a határon túli magyarság ügyéhez.
Tisztelt Ház! A magyar-román alapszerzõdés mai megerõsítése, kinek- kinek a szavazata nemcsak az alapszerzõdés szövegéhez, az abban foglalt lehetõségekhez való viszonyunkat jelzi, hanem tükrözi azon viszonyulást is, amely az új romániai helyzethez, az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételére vonatkozik. (Közbeszólás a jobb oldalon: Nem igaz!)
Az RMDSZ-nek az alapszerzõdés alapvetõ tudomásulvétele mellett komoly és méltányolható kifogásai is voltak. Ezek alapja nagyrészt az volt, hogy a nemzetközi normák alacsonyabbak, mint amit egy ekkora méretû nemzeti kisebbség védelme megkívánna.
Ugyanakkor azáltal, hogy három politikai érvényû dokumentumot sikerült ebben az alapszerzõdésben jogi érvényûvé tenni, ezáltal a magyar kormánynak sikerült egy olyan kisebbségvédelmi cikkelyt elfogadtatnia, amellyel túllépett ezeken a nemzetközi standardeken.
Fölhívnám a tisztelt Ház figyelmét, hogy az RMDSZ hozzáállása is megváltozott a magyar-román alapszerzõdéshez. Korábban az egyik legfõbb gondja számára az volt, hogy mi lesz a garanciákkal. Azáltal, hogy a kormánykoalíció részese lett, ezáltal az RMDSZ több garanciát lát a magyar-román alapszerzõdés megvalósítására. Az RMDSZ a kormányzati szerep elfogadásával egyidejûleg vállalta a nemzetközi szerzõdések betartását és egyidejûleg vállalta a magyar-román alapszerzõdést. (Közbeszólások a bal oldalon: Úgy van!. Jó lenne odafigyelni!) Ezért a mai parlamenti szavazás nemcsak a magyar-román alapszerzõdéshez való viszonyt mutatja meg, hanem azt is, hogy a nemzeti érdekekre hivatkozó magyar politikai erõk, kormánypártiak és ellenzékiek, mennyire segítik a romániai magyarságot, az RMDSZ-t új kormányzati szerepe sikeres ellátásában, s ezáltal mennyire szolgálják az ottani magyarság ügyét. (Taps a bal oldalon. Közbeszólás ugyanonnan: Bizony, erre oda kellene figyelni.)
Tisztelt Ház! Az alapszerzõdés vitája kapcsán fontos annak mérlegelése, hogy a magyarországi románság a maga javára mit és hogyan tud hasznosítani belõle. Számukra is különösen fontos a határok átjárhatósága, s az, hogy a román állam segítse kulturális, nyelvi identitásuk fejlesztésének azon területeit, így például a pedagógusképzésben, ahol a nyelv nemzet szerepe pótolhatatlan. A hazai románság számára különösen fontos az, hogy egy békültebb államközi viszony könnyítse kettõs nyelvi és kulturális identitásuk belsõ meghasonlások nélküli szabadabb vállalhatóságát.
Tisztelt Ház! A magyar-román alapszerzõdés mindkét ország számára kedvezõ folyamatok kiindulópontja lehet. Ezek a folyamatok a szomszédunknál is kezdetét vették. A magyar politika hozzájárulása mindehhez e fázisban nem lehet más, mint az alapszerzõdés megerõsítése. Ez egyben alap lenne a kül- és kisebbségpolitikában a nemzeti egyetértés meglévõ elemeinek (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) megerõsítésére és annak újjáépítésére. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)