DR. KIS ZOLTÁN földmûvelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Kedves Képviselõtársam! Érdekes a hivatalok természetrajza. Ha létrehozunk egy hivatalt, bármilyen ideiglenes jelleggel is, mint ez most a kárpótlási hivatalra igaz, ugyanis közölve lett valamennyi felvett dolgozóval még annak idején, hogy a kárpótlási eljárások lefolytatásáig a törvények meghozatalának folyamatában a végrehajtás erejéig lesznek alkalmazva. És ez a hivatal egyszer meg fog szûnni. Akkor, amikor a kárpótlási eljárások befejezõdnek.
Most nyilván, hivatal létrejön, ott dolgozik több mint ezer ember, és úgy gondolja, hogy ez a hivatal most már örök életû lesz, õk ott fognak dolgozni, és nagyon jól fogják magukat érezni. Sajnos, ez nem igaz, és nem is számíthattak akkor sem erre, hogy életük végéig, nyugdíjazásáig ebben a beosztásban maradnak, és nem is szeretném, ha ilyen hivatalok úgy jönnének létre, hogy azok végül is egy nyugdíjas állást biztosítanának. Ámde a kormány 1995-ben a 2077. számú határozatával, a kormányprogramnak megfelelõen rendelkezett arról, hogy a kárpótlási hivatalokban fölszabaduló, az ingatlan-nyilvántartáshoz, a földméréshez értõ embereket a földhivatalokhoz átveszik mintegy 320 fõ erejéig.
Ez az átcsoportosítás folyamatosan tart, és a kárpótlási hivatalokból azon szakemberek, akik már a földmérésben, a kárpótlás- kimérésben befejezték mûködésüket, és megfelelõ szakmai hozzáértéssel rendelkeznek, a földhivatalban végleges, hosszú távú és biztosítható álláshoz jutnak. Azonban lesznek olyan szakemberek is, akikre - éppen a megszûnõ feladat folytán -, már a közigazgatásban nem lesz szükség, õk a megfelelõ végkielégítés felvételével a hivatalból el fognak távozni, egy kisebb csoport marad meg, amelyik az archiválást és a kárpótlási folyamatok során keletkezett adatoknak és iratoknak az õrzését fogják ellátni, amely megyénként természetesen nem igényel akkora apparátust, mint a jelenlegi. Köszönöm szépen.