DR. BIHARI MIHÁLY, a napirendi pont elõadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! Valóban nagyon rövid leszek, amikor megpróbálok reflektálni néhány szóban a módosító indítványokra, azokra a módosító indítványokra, amelyek rövidebb nevén, az összeférhetetlenségi törvénytervezethez érkeztek. 114 módosító és kapcsolódó módosító indítvány érkezett a 15 paragrafusnyi törvénytervezethez. Ez mutatja a képviselõtársaim aktivitását. A 114 módosító indítványból 33-at mint elõterjesztõ és a kormány nevében, a kormány elõterjesztõje támogatott. Ez talán bizonyítja azt, hogy kellõ nyitottsággal fogadtuk a módosító indítványokat.
(Az elnöki széket dr. Kóródi Mária
az Országgyûlés alelnöke foglalja el.)
A támogatott módosító indítványok jelentõsen javítottak a benyújtott törvénytervezeten, és fõleg szélesebb egyetértési alapot teremtettek három vitatott kérdésben. Abban a három kérdésben, amelyik a kétéves törvény-elõkészítést, ennek a törvénynek az elõkészítését végigkísérte.
Az egyik a gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok voltak. Azt gondolom, hogy a módosító indítványokkal, az elõterjesztõ és a kormány által támogatott módosító indítványokkal, ebben a témakörben a lehetõ legszélesebb egyetértést sikerült megteremteni oly módon, hogy az állami tulajdonban lévõ gazdasági társaságok esetében 10 százalék feletti állami tulajdonlás esetén lenne összeférhetetlen a igazgatósági, illetve a felügyelõbizottsági tagság. Az önkormányzati tulajdonlás esetén a többségi vagy a teljes önkormányzati tulajdonban lévõ gazdasági társaságokra vonatkozna az összeférhetetlenség. A magántulajdon esetében pedig három területre terjed ki, amit azért hangsúlyoznék, mert úgy terjedt el ez az összeférhetetlenségi törvény, mint amelyik csak az állami vagy valamilyen részben állami tulajdonban lévõ vállalatokra, illetve gazdasági társaságokra terjed ki.
(20.00)
A magántulajdon tekintetében három szektorra terjed ki a módosító indítványokkal együtt az összeférhetetlenség. Az egyik a koncessziós társaságokra, gazdasági társaságokra, a másik a közbeszerzési törvény hatálya alá esõ gazdasági társaságokra, és a harmadik pedig a pénz- és hitelintézetek vezetõ gazdasági pozícióira terjedne ki az összeférhetetlenség.
A másik vitára okot adó témakör az a hatálybalépés volt. Rengeteg vitát folytattunk le itt az általános és a részletes vita kapcsán. Én azt gondolom, hogy az a kompromisszumos javaslat, amelyet egy benyújtott módosító indítvány kapcsán és általam mint elõterjesztõ és a kormány által támogatott módosító indítvány kapcsán el tudnánk fogadni és támogatunk, az megint csak széles egyetértés, az ebben a témakörben itt és most megszerezhetõ legszélesebb egyetértést tartalmazza. Nevezetesen azt, hogy minden összeférhetetlenségi szabály a kihirdetést követõ 30. napon hatályba lép. A gazdasági összeférhetetlenségi szabályok is.
Tehát akinek nincsen gazdasági összeférhetetlen pozíciója, az a kihirdetést követõ 30 nap után nem vállalhat ilyet el. Több mint 300 ilyen képviselõ van. Tehát el kellene oszlatni azt a félreértést, hogy ez a törvény a gazdasági összeférhetetlenségi szabályokat csak a jövõ parlamentre vagy elhúzva kívánja hatályba léptetni.
Kétségtelen tény, hogy érint néhány képviselõt, és ezért a többféle elvet figyelembe véve támogatom mint elõterjesztõ azt a módosító indítványt, hogy azokat a gazdasági összeférhetetlenségi pozíciókat lehessen csak megtartani, amelyeket 1994-ben a mandátum megszerzésekor a képviselõ betöltött, viszont ha lejár a megbízatása, akkor nem vállalhatja újból el, nem ismételheti meg az összeférhetetlen helyzetet.
Végül a jövedelmi, vagyoni és érdekeltségi viszonyokhoz érkezett be sok és ezek átláthatóságához érkezett be sok módosító indítvány. Itt két elvet kellett egyeztetni. Egyrészrõl a képviselõt is megilletõ személyes információkra vonatkozó önrendelkezési jogot és autonómiát, egyrészrõl ezt az elvet kellett érvényesíteni; másrészrõl a választópolgároknak azt a jogos igényét, hogy tisztában kívánnak lenni a képviselõk alapvetõ jövedelmi, vagyoni és érdekeltségi viszonyaival.
A benyújtott, az SZDSZ-es képviselõtársam által benyújtott melléklet és módosító indítvány mintegy továbbfejlesztésével azt gondolom, hogy sikerült olyan megoldást találni a támogatott módosító indítványok között, amelyik ezt a két elvet egyszerre tudja érvényesíteni, egyszerre biztosítja a legkényesebb információkra, személyes adatokra és információkra vonatkozó önrendelkezési jogot egyrészrõl, másrészrõl a vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyoknak az átláthatóságát.
A támogatott módosító indítványokkal, amelyek száma meglehetõsen nagy, én azt gondolom, hogy jelentõsen javult a törvénytervezet.
Szeretném megköszönni annak a öt képviselõtársamnak, akik két éven keresztül részt vettek a korábban benyújtott törvénytervezetnek az elõkészítésében. A felelõsséget a most benyújtott törvénytervezetért és annak hiányosságaiért teljes mértékben én vállalom, az eredményben viszont nekik is részük van. Úgyhogy szeretném név szerint is megemlíteni, hiszen rengeteg munkát végeztünk közösen együtt, Hankó Faragó Miklós képviselõtársam, Sepsey Tamás, K. Csontos Miklós, Rubovszky György és Trombitás Zoltán képviselõtársam neveit (Taps az egész ülésteremben.), akiknek a közremûködése nélkül ez a törvénytervezet nem lenne olyan, amilyen. Mindezek alapján vagy mindezek után bízom abban, hogy... Nem lenne olyan jó. (Derültség a teremben.)
Mindezek alapján bízom abban, hogy 50 év után a magyar Országgyûlés ismét elfogad egy átfogó, komplexitásra törekvõ összeférhetetlenségi törvényt, hiszen 50 évvel ezelõtt 1946-ban fogadott az Országgyûlés hat és fél órás, sürgõsséggel tárgyalt vita után egy komplex, átfogó összeférhetetlenségi törvényt. Mi több idõt szántunk lényegesen ennek a törvénytervezetnek a megvitatására.
Kérem képviselõtársaimat, hogy az elõterjesztõ és a kormány által támogatott módosító indítványokat a mai szavazáskor támogassák, és jövõ héten a zárószavazáskor pedig az egész törvényt! Köszönöm a figyelmüket. (Taps az egész ülésteremben.)