KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter, a napirendi pont elõadója: Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A miniszteri expozé összeállításánál abból a feltevésbõl indultam ki - belátom, tévesen -, hogy a vitában felszólaló ellenzéki képviselõk a kérdés fontosságát átérezve, felülemelkednek majd a pártpolitikai megfontolásokon. Sajnos, nem ez történt.
A legtöbben úgy tettek, mintha a szeptember 3-ai vita óta semmi nem történt volna. Néhányan ugyan elismerték, hogy új helyzet alakult ki, de nem vontak le ennek megfelelõ következtetéseket.
A Fidesz vezérszónoka - a megszokott módon - olyan állításokat, olyan törekvéseket tulajdonított a kormánynak, amelyek éppen ellentétesek a kormány álláspontjával, majd ezekkel a feltevésekkel vitatkozott. A kormány soha nem tekintette egymást kizáró célnak az ország euro-atlanti integrációját és a határon túli magyarság támogatását, inkább a Fidesz az, amely a határon túli magyarság érdekeire hivatkozva próbál idõnként kikényszeríteni olyan kormányzati magatartást, amely valóban nehezítené Magyarország euró-atlanti integrációját. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem igaz! - Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Azt sem igényelte soha a kormány, hogy Magyarország és Románia csak együtt nyerjen felvételt az euro-atlanti szervezetekbe. A Fidesz elnöke ezzel szemben tett olyan nyilatkozatot, miszerint nem az a jó kormány, amely a bõvítés elsõ körébe viszi be az országot az euro-atlanti szervezetekbe, hanem az, amelyik a végsõkig védelmezi a pontosan körül nem határolt érdekeket, olyan áron is, hogy Magyarország kimarad a bõvítés elsõ körébõl. (Derû az MSZP padsoraiban. Közbeszólás a jobb oldalról: Nemzetet!)
Ismét elhangzott a vád. A kormány Iliescut akarta támogatni az elnökválasztási kampányban (Közbeszólás jobb oldalról: Így van!), hogy az alapszerzõdés õt és pártját segítette. A tények nem ezt igazolják, hanem azt, amit feltételeztünk, és amit vállaltunk, hogy az alapszerzõdés a szélsõséges erõk pozícióit fogja gyengíteni. Ez történt, remélem, ezt nem sajnálják az ellenzéki képviselõk. (Taps a bal oldalon.)
Megismételték egyes ellenzéki felszólalók azt a korábban is elhangzott, valótlan szónoki fogást, hogy hirtelen elõvarázsoltuk az alapszerzõdést. Ráadásul olyanok mondták, akik ezt megelõzõen kormányon már közel két évig tárgyaltak errõl az alapszerzõdésrõl.
Elhangzott, hogy júniusban még nagyon távol voltak egymástól az álláspontok, aztán hirtelen változás következett be. Így igaz, a román fél álláspontjában következett be hirtelen változás, amikor elfogadta az 1201-es Európa tanácsi ajánlás beillesztését.
Elhangzott az is, hogy az 1201-es ajánlás a lábjegyzetbe szorult. Aki ezt mondja, az nem hogy nem olvasta az alapszerzõdést, de még csak nem is látta, különben vizuálisan kellene emlékeznie, hogy hol van az 1201-es ajánlás. (Taps a bal oldalon.)
Elhangzott, hogy az elõzõ kormány is megkötötte volna az alapszerzõdést - ha lehetett volna - Romániával. Valóban nem lehetett, a határok lebegtetésével ugyanis nem lehet alapszerzõdést kötni. (Taps a bal oldalon.)
Elhangzott, hogy úgymond jó szándékú megfigyelõk. Ez Clinton amerikai elnök, Chirac francia elnök és néhány más vezetõ politikus téves képet alkottak maguknak, hiszen azt hitték, hogy ezzel az alapszerzõdéssel megoldódtak a vitás kérdések. Nos, nem hitték azt és nem is azt üdvözölték, hogy megoldódtak, és a kormány sem ezt állította. Azt üdvözölték, hogy meg van az erre irányuló szándék, az alapszerzõdést úgy tekintik, mint a vitás kérdések európai módon történõ rendezésére irányuló szándékot.
(21.20)
Korábban mellesleg tényleg volt téves kép a nyugati világ, az Euro- Atlanti Közösség vezetõ politikusainál. Olyan téves kép, hogy a magyar- román viszonyból könnyen második Bosznia lehet. És ezt a téves képet sajnos az elõzõ kormány egyes nyilatkozatai alakították ki.
Örömmel fogadtuk a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónokának beszédében a gazdasági kapcsolatok, a magyar-román gazdasági együttmûködés, a kulturális együttmûködés vagy a határmenti együttmûködés fontosságának hangsúlyozását. A bizalomerõsítés szükségére való utalást. És sajnáljuk, hogy a következtetés ezek után nem az ezeket szolgáló alapszerzõdés ratifikálása volt, hanem a ratifikálás elutasítása. Komolytalan az az érv, hogy elõbb román részrõl teljesítsék az alapszerzõdésben foglaltakat, és majd ezt követõen mi ratifikáljuk. Ugyanis a megállapodásokat az elfogadott nemzetközi gyakorlat szerint elõbb életbe léptetik, azután teljesítik, és nem fordítva. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Farizeus magatartás - tisztelt Ház -, hogy azok, akik akár kenetteljes, akár szenvedélyes hangon bizonygatták, hogy nem a kapcsolatokra, hanem az alapszerzõdésre mondanak nemet, és közben úgy akarják a kapcsolatokat erõsíteni, hogy a választáson gyõztes politikai erõk, romániai politikai erõk által támogatott alapszerzõdést mint eszközt elvetik.
Az egyetlen pozitív jelzés ebben a vitában sajnos csupán a Magyar Demokrata Néppárt vezérszónoka részérõl hangzott el, aki ugyan szóvá tette ezúttal is az alapszerzõdés összes hiányosságát, de közölte, hogy esélyt kínálva az elõrelépéshez, nem fognak ellene szavazni.
Ezúttal is szó esett a konszenzusról, illetve a konszenzus hiányáról. Akkor hadd ismételjem meg én is a kormány nevében, az olyan határrevíziós törekvéseket sugalló vagy nyíltan kimondó nézetekkel, amelyek itt is elhangzottak ebben a vitában és megfogalmazódtak más nyilvános megnyilatkozásokban. Megfogalmazódtak ilyenek a Független Kisgazdapárt vagy a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke részérõl, vagy olyan nézetekkel, amelyeket Csurka István, a MIÉP elnöke mind gyakrabban tekint pozitív jelzésnek a Fidesz részérõl, mi nem is kívánunk konszenzust teremteni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Tisztelt Ház! Meggyõzõdésem, hogy az Országgyûlés akkor cselekszik Magyarország, a magyar nemzet érdekeinket megfelelõen, ha ratifikálja az alapszerzõdést. Ez nem következetlenség az ellenzéki politikusok részérõl, ha mégis így szavaznának, hanem a realitások, a változások figyelembevétele. És talán Csapody Miklós képviselõ úr által említett lelkiismereti háborgást is megnyugtatja, ha arra gondolnak, hogy az alapszerzõdést a magyar lakosság nagy többsége, az erdélyi magyarság több mint 70 százaléka támogatja, és kormányra lépésével az RMDSZ is elfogadta. Köszönöm szépen. (Erõs taps a kormánypárti padsorokban.)