DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Nyilvánvalóan a részletes vita egyébként azért folyik ilyen meglehetõsen szûk keretek között, mert valóban megelõzte a módosító javaslatoknak a bizottsági tárgyalását egy hétpárti egyeztetés. Ez a hétpárti egyeztetés majdnem nyolc órán keresztül tartott, ott számtalan érvet ütköztettünk egymással, és ennek következtében igen sok módosító javaslatot a kormány vagy támogatott, vagy pedig bizonyos szövegpontosításokkal a módosító javaslatot elfogadva, a bizottság adott be saját önálló javaslatot. Ezt csak azért mondtam el, hogy a közvélemény tájékoztatása céljából mindenki érzékelje, hogy ebben a törvényjavaslatban valóban megpróbáltunk bizonyos alapvetõ kérdésekben egyezségre jutni. Ez sikerült is, amik fennmaradtak, azokat azért kénytelen vagyok én elmondani.
Az együttes ajánlásnak a 29. pontja tartalmaz egy módosító javaslatot - én adtam be -, ezt a kormány támogatja. Egy csatlakozó módosító javaslattal még inkább ki akarom fejteni azt a szándékot, hogy a médiatörvényhez legyen hasonló a hírügynökségrõl szóló törvény. Ugyanis a médiatörvény sem az egyik részvénytársaság elnöke megválasztásához, kinevezéséhez, pontosabban kinevezéséhez nem ír elõ semmiféle ötéves szakmai gyakorlatot. A médiatörvény ilyen rendelkezést nem tartalmaz. Az egyeztetések során igen sokszor elhangzott, hogy az etalonnak a médiatörvényt kell tekinteni. Bár az alapvetõ részben, hogy közalapítvány és részvénytársaság, eltértünk a médiatörvénytõl, de ennek részben pénzügyi okai vannak, részben pedig az, hogy a hírügynökségnek a feladatköre, az valamiképpen másfajta szervezeti megoldást igényel. Én nagyon kérem - és itt a csatlakozó módosító javaslatom elfogadása mellett érvelnék -, hogy a kormány támogassa ezt, és akkor valóban a médiatörvény szerinti megoldást fogadja el az Országgyûlés.
Az 56/1-es - ami még jelenleg az alkotmányügyi bizottság által beadott módosító javaslatnak a száma, s amely pontosítja az általam beadott 56. sorszámú javaslatot. Ez a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság elnökének az összeférhetetlenségi szabályait bõvíti. Méghozzá olyan módon, hogy minden gazdasági társaságban megszüntetné azt a lehetõséget, hogy az MTI-nek az elnöke igazgatósági tag legyen vagy pedig felügyelõbizottsági tag. A bizottságban igen éles vita bontakozott ki, és bár a bizottság többsége támogatta ezt és az elõterjesztõ is támogatja, óhatatlanul szükségét érzem, hogy a plenáris ülés elõtt is hangot adjak annak a kérésemnek, hogy mindenképpen kerüljön be a törvényjavaslatba ez az összeférhetetlenségi szabály. Ez megnyugtatóan biztosítja, hogy egy független nemzeti hírügynökséget lehessen mûködtetni.
Az együttes ajánlás 60. pontja egy bizonyos szervezeti módosítást tartalmazna. Nevezetesen, hogy a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságnál egyetlenegy alelnök legyen csak. A jelenleg benyújtott törvényjavaslat ugyanis egy eléggé dodonai megfogalmazással azt mondja ki, hogy a Magyar Távirati Irodának az elnöke nevezi ki az alelnököket. Én úgy gondolom, hogy e tekintetben azért, miután az Országgyûlés alapítja a részvénytársaságot, óhatatlanul is szükséges bizonyos szervezeti kereteknek a szigorú meghatározása. A Magyar Távirati Irodának a felépítése nem indokolja két-három-négy-öt vagy esetleg hat alelnöknek a mûködtetését. Minden szervezet esetében a feladatnak az ellátásához kell kialakítani az intézményi kereteket. Én személyesen érdeklõdtem is az MTI vezetõinél, õk sem ragaszkodnak a több alelnökös megoldáshoz. Az intézménynek a vezetése esetében a hierarchiának a felépítése és a feladatmegosztás nem indokolja a több alelnökös mûködési modellt, hanem akkor véleményem szerint elfogadható, hogy egy alelnök legyen, és ebben a tekintetben nem fog az alelnökök közötti hatásköri összeütközés bármiféle problémát jelenteni. Köszönöm szépen.