DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Én azt hiszem, hogy az alapvetõ koncepcionális vitákat többpárti alapon, végül pedig egy hétpárti egyezséggel a törvény elõkészítõinek a közremûködésével elvégeztük. A péntektõl hétfõig kialakult politikai egyeztetés eredményeként jött létre az a konstrukció, amelyet az ajánlás 24. pontja tartalmaz, ez pedig a Tulajdonosi Tanácsadó Testülethez került volna a törvényjavaslat eredeti szándékaihoz képest, az elnök kinevezési joga. Teljesen elfogadható és hasonlít valamennyiben a médiatörvény szerkezetéhez, tartalmához ez a konstrukció, hogyha csak a politikai szempontokat vesszük figyelembe. Azonban egy óvatos jelzéssel - és azt hiszem, hogy errõl még beszélnünk kell képviselõtársainkkal - meg szeretném jegyezni azt, hogy akkor ennek a Tulajdonosi Tanácsadó Testületnek valamiféle jogképességét kellene biztosítani a törvényjavaslatban.
Tudniillik ez a Tulajdonosi Tanácsadó Testület az eredeti szándék szerint tulajdonosi tanácsadó testületként jött volna létre, amely közremûködött volna az MTI feladatai ellátásában, a pártatlanság biztosításában, a gazdálkodás valamiféle ellenõrzésében és a gazdálkodás végrehajtásának a figyelemmel kísérésében,és bizonyos perszonális jogköröket gyakorolt volna a pályázat kiírásában, illetve az elnöki pályázat kiírásában, illetve a további, a pályázatban foglalt feltételek megvalósításában.
(12.40)
Ez a koncepció ebben a politikai egyeztetési mechanizmusban gyökeresen megváltozott, hiszen ez a tanácsadó testület, amely igazán szervezetileg sem integrálódik egy az egyben az egyszemélyes részvénytársaságba, hiszen valahol a parlament és a részvénytársaság között félúton foglal helyet. Ez a tanácsadó testület most kinevezési jogkört kapott a módosító indítványokban. A kinevezési jogkör teljesen körül van bástyázva kétharmados szabállyal, pályáztatással és így tovább, de ennek a kinevezési jogkörnek a gyakorlója, sajnos, finoman fogalmazva is jogalanyisággal vagy jogképességgel nem igazán rendelkezik a törvény szabályai szerint. A kérdés az, hogy jogviszonyt, munkajogviszonyt hogyan keletkeztethet. Valószínûleg megoldható, vagy a törvény felhatalmazása alapján fogadjuk el, hogy ilyen tevékenységet végez. Ez a probléma számomra pillanatnyilag munkajogi és esetleg jogszabálysértés gyanúját is felveti, ha így fogadjuk el egy az egyben ezt a törvényjavaslatot.
Teljesen természetes, hogy lehet erre egy más szakmai válasz is; és a kételyeimet szerettem volna megfogalmazni. A kételyeimet pedig olyan közelítésbõl is szeretném megfogalmazni, mi történik akkor, ha ez a testület jogszabályt sért. Akkor ki perelhetõ például? Mondjuk jogszabály ellenére vagy jogszabályellenesen - nem tételezzük föl, de belecsúszhat: jogszabályellenesen írja ki a pályázatot; vagy jogszabályellenesen hozza létre az elnöki jogviszonyt.
Ebben a pillanatban a perelhetõségnek a kérdése felmerül, és munkaügyi vita esetén is, hozzáteszem, a munkáltatói jogkörök diffúz rendszerében nehéz lesz megtalálni a perelhetõ testületet az egyszemélyes részvénytársaságon belül. Itt kifejezetten az elnök munkajogviszonyára gondolok. Tehát hogyha ezekre a kérdésekre tudunk hiteles választ adni, ám legyen. Én messze tisztelem a hétpárti megállapodást, amely nagyon jó dolog a médiaügyekben, hogyha létrejön, de ezek az aggályok életszerûek lehetnek, és amennyiben életszerûek és nincs rájuk hiteles válasz, akkor viszont a késõbbiekben problémát okozhatnak. Ezzel együtt támogatni tudjuk a megoldást, de a jogi válaszokat - azt hiszem - meg kellene fogalmaznunk itt, a parlament plenáris ülésein. Köszönöm.