DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! A pártok közötti megállapodás 1. pontja az volt, hogy milyen szervezeti formában mûködjön majd a nemzeti hírügynökség. Nem volt vita a tekintetben, hogy a részvénytársasági forma - a médiatörvénnyel ellentétben, amelyet itt, jelenleg az Országgyûlés fog majd létrehozni - elfogadható.
Azonban kénytelen vagyok hangot adni azon aggályaimnak, hogy a részvénytársaság egyik szerve, a felügyelõbizottság, a jelen törvény alapján olyan jogosítványokat kapna - és hozzáteszem: olyan felelõsséget kapna - ennek következtében, amely a jelenlegi magyar társasági törvénnyel ellentétes. Igaz, hogy törvényjavaslat megadja a törvényi eltérés lehetõségét, amikor kimondja, hogy amennyiben a jelen törvény rendelkezései nem eltérõek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseitõl, akkor a GT - ez a gazdasági társaságról szóló törvénynek a rövidítése -, akkor azt a jogszabályt kell alkalmazni, azonban, én úgy gondolom, hogy itt egy nagyon komoly koncepcionális eltérés van a gazdasági társaságokról szóló törvénytõl, amely - az én megítélésem szerint - nem biztos, hogy szerencsés.
Nem mûködik még a részvénytársaság. Nincs olyan részvénytársaság Magyarországon az én tudomásom szerint, amely ilyen jogosítványokkal rendelkezne. Ezért kijelenteni azt nem lehet, hogy ez a megoldás rossz. De annak hangot lehet adni, hogy aggályaim vannak, hogy így mûködõképes lesz-e a felügyelõbizottság. Bár - hozzá kell tennem - egy picit javul a helyzet, mert a kormány támogatja azt a javaslatomat, hogy ne háromtagú felügyelõbizottság mûködjön, hanem öttagú. Ne csak az ellenzék adjon a felügyelõbizottságba tagot, hanem adjanak a kormánypártok is; legyen két munkavállalói személy, mert egy öttagú bizottság - talán - ezeknek a feladatoknak inkább eleget tud tenni. Nekem az aggályom az kétirányú.
Egyrészt a felügyelõbizottság a jelenlegi gazdasági törvény alapján egy ellenõrzõ szerv. A felügyelõbizottság áttekinti a részvénytársaság mûködését, a részvényesek érdekében kontrollálja az igazgatóságot és az elnököt. Ennek az ellenõrzésnek megvannak a GT szerinti eszközei; sajnos, szó szerint ugyanazokat megint leírjuk, holott fölösleges lenne, de e tekintetben már föladtam, hogy meggyõzzem a kormányt arról, hogyha egy törvény leír valamit, akkor azt egy másik törvényben ne kelljen még egyszer leírni, mert ez gyengíti az eredeti jogszabálynak az erejét.
Másrészt pedig laikusok olyan következtetéseket vonhatnak le, hogyha csak egy szerepel a GT-bõl átvéve, akkor a többi szabályt azt figyelmen kívül lehet hagyni. Tehát ezek jogalkalmazási problémák, de - úgy látszik - a kulturális bizottság tagjai tényleg jogilag nem voltak olyan fogékonyak, és nem észlelték ezt. Tehát visszatérve a felügyelõbizottság hatáskörére. Ha ezt a hatáskört oly módon növelem meg, hogy döntési jogosítványt adok neki, operatív folyamatokba vonom be, ahol a felügyelõbizottság megkapja azt a lehetõséget, hogy tárgyalások folytatására felhatalmazást adjon vagy ne adjon; hogy jogüzletek megkötését engedélyezze vagy ne engedélyezze; abban a pillanatban a felelõsséget is átveszi a döntésbõl eredõ károkért vagy következményekért, vagy esetleges károkért a felügyelõbizottság. Ez már egy nagyon komoly dolog, igen tisztelt képviselõtársaim. Mert a felügyelõbizottság tagjai a gazdasági törvény alapján vagyonukkal felelnek; az igazgatóság tagjai is, hozzá kell tennem. De azért más a lehetõségük, az áttekintésük, és természetesen más a jövedelmezõségük is.
Képzeljük el, hogy fog mûködni a felügyelõbizottság akkor, amikor neki kell egyáltalán, egy tárgyalás felhatalmazásához "igen"-t mondani, vagy "nem"-et mondani. Vagy egy 1 milliárd forintnál nagyobb összegû terv esetében eldönteni, hogy ez egyáltalán jó, vagy nem jó. És hogyha balul sikerül az ügylet, akkor a felelõsségre vonásnak a szabályai hogyan és miként fognak alakulni. Tehát ez az egyik indok, ami miatt én tiltakoznék ez ellen, hogy azonnal egy ilyen részvénytársaság esetében ilyen jogosítványokat adjunk a felügyelõbizottságnak.
A másik oldala az én aggályaimnak, hogyha az elnök megkapja az egyszemélyi vezetési lehetõséget, akkor a felügyelõbizottság viszont gátat fog szabni az elnök bizonyos törekvéseinek. Az elnök bead egy pályázatot; azt a pályázatot a TTT elbírálja; ez alapján kinevezi az elnököt; az elnök hozzálát a munkájához, és be kell szerezni bizonyos dolgokhoz a felügyelõbizottságnak a hozzájárulását. A felügyelõbizottság pedig azt mondja, hogy "nem". Én még elõzetes tárgyalási felhatalmazást sem adok bizonyos jogügyletek esetében. Az elnök ilyenkor mit fog csinálni? Nem tudja végrehajtani a pályázatban leírt elképzeléseit; az elnök le fog mondani. Pedig az elnök oly módon lett "bebetonozva", hogy valósítsa meg az elképzeléseit. Tehát áttételesen az elnököt meg lehet buktatni a felügyelõbizottság által, az elnök döntéseit kontrázni lehet a felügyelõbizottság által. Nem biztos, hogy ez be fog következni. De minden jogszabályalkotó tudja, hogy elõre kell nézni a lehetséges eseteket, és meg kell próbálni ezeknek a káros következményeit kiküszöbölni.
Tehát összességében: lehet, hogy ez a megoldás mûködni fog. De sajnos, lehet, hogy nem fog mûködni. Én a tisztelt Országgyûlésnek a bölcsességére bízom, hogy döntse el, melyik a jó megoldás. Eltérni attól, ami most már idestova azért jó néhány éve mûködik, ennek a gyakorlata kialakult, a felügyelõbizottság tagjai tudják, hogy nagyjából - kivéve adott esetben az ÁPV Rt. felügyelõbizottságát -, hogy melyek a jogosítványaik. Vagy pedig egy olyan operatív döntéshozó jelleggel ruházzuk fel, ami külföldi jogokban nem idegen a felügyelõbizottságtól, de Magyarországon ennek nincs még semmiféle hagyománya és gyakorlata. Ennek a veszélyére szerettem volna felhívni a tisztelt Országgyûlés figyelmét. Köszönöm szépen.
(13.20)