DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselõtársaim! Egy pillanat, csak pontosan megkeresem azokat a módosító javaslatokat, amelyekkel kapcsolatban szeretnék észrevételt tenni. Ez nevezetesen a TTT tagjainak a megválasztására vonatkozó rendelkezés. Az idõtartama a megbízatásuknak, az esetleges visszahívhatóságuknak a szabályozása.
Véleményem szerint, és a Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint, hétpárti konszenzus tekintetében ez egy nagyon lényeges pont. Azért lényeges pont, mert ha ezt a részét az Országgyûlés nem jól szabályozza, ha ebben a részben nem körültekintõ módon járunk el, hanem gondoljuk át a lehetséges variációkat, akkor nagyon nehéz helyzetbe hozzuk nemcsak magunkat, hanem az elkövetkezendõ Országgyûlést is.
Két olyan dolog van, amire szeretném felhívni képviselõtársaim figyelmét. Az egyik, amirõl úgy gondoltam, hogy van módosító javaslat. Elképzelhetõ, hogy ahhoz a bekezdéshez nincs, de a 17. szakaszhoz van. Nem akadálya, hogy a részletes vitában errõl szóljunk. A 6. bekezdés az, mely kimondja, nem akadálya a TTT megalakulásának, ha valamelyik oldal nem állít jelöltet. Sajnos, a javaslat nem mondja ki, hogy mikor tekinthetõ megalakultnak a TTT. Értelemszerûen lehet azt mondani, hogy mindegyik tagot megválasztották, és van jelöltállítás.
Ezt én úgy gondolom, hogy nem ártana kógensen kimondani, mert a késõbbiek során nem lehet majd vitatkozni azon, ha a szavazás során valamelyik pártnak a jelöltje nem kapja meg a szükséges szavazatot, és emiatt új személyt kell jelölni, a TTT akkor megalakítottnak tekinthetõ, vagy sem. Itt azért meg kell jegyeznem, hogy bizonyos obstrukciós lehetõséget biztosít ez a szabály. A törvényjavaslat ugyanis kimondja, hogy legalább egy jelöltjét egy pártnak meg kell választani.
Ebbõl - mondom - levonom azt a következtetést, hogy a TTT nem alakul meg, ameddig nincs megválasztva mindegyik pártnak legalább egy jelöltje. Ez azonban nem biztosítja a kormánypártok és az ellenzéknek a megfelelõ arányát, fõleg most nem, mert öt ellenzéki párt van. Addig nem alakul meg a TTT, ameddig mind a öt ellenzéki pártnak nincs jelöltje. Mert a két kormánypártnak az öt jelöltje, ha nem kerül megválasztásra, akkor sem tekinthetõ megalakultnak.
Másik oldalról viszont vissza lehet élni, hogy soha nem fog megalakulni a TTT, ha a kormánypártok úgy akarják, mert nem fogják megválasztani valamelyik ellenzéki pártnak a jelöltjét. Ez a szabály nyilvánvalóan egy politikai magatartásra utal, hogy leírt szabályok ellenére nem fognak a pártok visszaélni erõfölényükkel.
Sajnos - mondjuk - az alkotmánybírók szavazása során volt erre példa, azért vagyok kénytelen ezt a kérdést itt megemlíteni. Ennél - konstrukcióját tekintve - sokkal bonyolultabbnak tûnik az, hogy a TTT megbízatása milyen idõszakra szól, és a parlamenti pártok képviselõcsoportjainak létében bekövetkezett változás kihat-e a TTT tagjaira, vagy sem.
Kettébontanám ezt a kérdés. Az elsõ, ha az adott országgyûlési cikluson belül történik változás, és megszûnik egy képviselõcsoport. Van neki egy olyan személye a TTT-ben, akit az õ ajánlására választottak. Számomra ez azért jelent problémát, hogy a javaslat nem szabályozza, mert a TTT az ellenzék és a kormánypárt paritásos egyensúlyára épül. Abban az esetben, ha megszûnik egy képviselõcsoport, és ez lehet akár kormánypárti, akár pedig ellenzéki. Az a személy, aki korábban mint ellenzék vagy kormánypárt jelölt oda, az nyilvánvalóan az egyik oldalon helyet foglalt. Mert lehetett viszonyítani a képviselõcsoportnak a parlamenti állásához. Ha megszûnt ez a képviselõcsoport, akkor - azt hiszem - fikcióként ki lehet mondani, hogy ugyanazt az oldalt fogja képviselni, mint megszûnése elõtt. De ez azért probléma, és ezt ki kell mondani. Lehet, hogy éppen azért szûnik meg a képviselõcsoport, mert a képviselõcsoportot alkotó képviselõk nem értenek egyet a jelenlegi állással. És nem érné el a 15 fõs létszámot, vagy nem egy pártot alakítanak, amelynek a Házszabály értelmezése önálló frakcióalapítási jogot ad. Ezáltal képviselõcsoport megszûnik minimum hat hónapra. Ezt követõen a jelöltet nem lehet hova tenni. Ugyanez a probléma fog elõállni képviselõtársaim, ha nem az Országgyûlés négyéves ciklusához kötjük a TTT megbízatását. Megint kiindulva a jelenlegi Országgyûlésbõl, amelyik most meg fog választani öt ellenzéki és öt kormánypárti tagot. A '98. évi kormányválasztásokat követõen fordulat fog bekövetkezni.
Tudom, hogy Toller képviselõtársam hatalmas jóstehetséggel rendelkezik, ezt a lottónál is kamatoztathatja, de hangsúlyozom, hogy feltéve, ha bekövetkezik. Akkor meg kell vizsgálni, hogy ez a szabály alkalmazható-e vagy sem. Abban a pillanatban már látjuk, hogyha a jelenlegi kormánypártok és ellenzék viszonyában egy változás történik, akkor a TTT tagjainak a száma növekedni fog mindenképpen. Most lehet, hogy az cél, hogy itt 16-18 tagú TTT legyen a jelenlegi 10 helyett. De én ellene vagyok mindenfajta ilyen létszámszaporításnak Másrészt megint fel fog vetõdni a kérdés, hogyha a jelenlegi pártok közül nem jut be valamelyik a '98. választások során az Országgyûlésbe, akkor annak a pártnak a jelöltjét hova kelljen számítani. Ellenzéki oldalra vagy kormánypárti oldalra? Ez megint nem megállapodás kérdése, tisztelt képviselõtársaim! Mert ha törvényben szabályozzuk ezeket a dolgokat, akkor a törvénynek elõírásokat is kell tartalmazni.
Nekem az volt a javaslatom, és a módosító indítványom is ezt tartalmazza, hogy ilyenkor meg kell szûnni a jelölt TTT tagságának. Az a legegyszerûbb, hiszen nincs mögötte az a politikai támasz, amelyik korábban jelölését alátámasztotta és indokolta. Ha nem ezt a megoldást választjuk, akkor - mondom - elképzelhetõ egy 16-18 tagú TTT mindjárt a '98. évi választásokat követõen. De ha menet közben vannak ilyen kormánypárti átülések, illetve kormánytöbbség-változások, akkor mindig a tagok száma növekszik, és hovatovább olyan létszámú testületet hoztunk létre, amelyik képtelen ellátni a feladatát. Másrészt matematikailag is nagyon nehéz ezt nyomon követni, hogy valóban, jelenleg ez ellenzéki, korábban kormánypárti, vagy most kormánypárti, holott korábban az ellenzék soraiban foglalt helyet. Ezért kérném az igen tisztelt Országgyûlést, Igazságügyi Minisztériumot, hasonlóképpen Szigethy István képviselõtársamhoz, hogy ezt a kérdést azért tekintsük át.
Tekintsük át, mert jól tudjuk, hogy médiatörvény végrehajtása során elõfordult az a sajnálatos eset, hogy a Magyar Demokrata Fórumnak igazából bizonyos testületekben egyetlenegy képviselõje nincsen. Hanem a Magyar Demokrata Fórumból kivált képviselõk által alakított pártnak van most két képviselõje. Ez más pártokkal is megeshet. Nem felel meg a jogalkotó szándékának és szellemének, ezért sokkal indokoltabb lenne, hogy amennyiben a képviselõcsoportok tekintetében változás következik be, akkor a TTT-tagság megszûnik, és újraválasztják a testületet.
Köszönöm szépen, elnök asszony.
(13.30)