CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenkor halaszthatatlan és országos ügy a feketegazdaság, a bûnözés, ezen belül a szervezett bûnözés elleni fellépés.
Mi most napirend elõtt arra szeretnénk rámutatni, hogy sajnos sok esetben maguk a hatóságok segítik elõ a feketegazdasághoz kapcsolódó szervezett bûnözést passzív magatartásukkal, mely gyakorta a félelembõl fakad. A telepeken, üzemekben jogszerûnek látszó szerzõdésekkel csalárd módon fellépõ, mindenre elszántak mindig azt a látszatot keletkeztetik, hogy mögöttük áll minden döntéshozó, ezt esetleg még szabályosan is alkalmazott fegyveresekkel is alátámasztják.
Ugyanakkor minden megnyilvánulásukból érzõdik, a feketegazdaságban megteremtett adózatlan nagy pénzek fedezetet teremtenek számukra a hatóságok egy-egy fontosabb képviselõje befolyásolására, míg a sok kis ügyintézõt esetleg csak megfélemlítik. Ezt követõen aztán egy-egy birtokvitában sokszor nincs olyan önkormányzat, amelyik helyt merne adni a jogellenes eljárásokkal szembenálló birtokba visszahelyezési kérelmének, inkább önkormányzatok sora jelenti be elfogultságát, nehogy valakinek állást kelljen foglalni, vagy ha netán döntött a sértett javára, napokon belül úgyis visszavonja saját határozatát, mire õt is eléri a közvetlen fenyegetés. De hogy biztos legyen az ügyintézõ a dolgában, párhuzamosan bejelenti elfogultságát.
A csalárd vagy egyéb okból semmis szerzõdéseken alapuló ügyletek révén tulajdonba kerülõ szervezett bûnözõk el tudják érni azt is, hogy az ellenük tett feljelentések vagy aktuális bejelentések tartalmáról nyomban megkapják a tájékoztatást, és így azonnal léphetnek, míg a sértettet vagy képviselõjét hivatalosan sem értesítik, hiszen ez a büntetõeljárási törvény szerint nem kötelezõ.
Napokban történt eset például az, hogy a rendõrség részérõl információkat adtak el pénzért az alvilágnak, amely nyilván jelentõsen segítette az õ védekezésüket.
A másik probléma az idõtényezõ. A bíróságokon a bírák - természetesen alkotmányos alapjoguknál fogva - eleve határidõtartási kényszer nélkül dolgoznak, így az ügyek sokáig elhúzódnak. Hogyha ebben az ügyben egy törvénymódosítási kezdeményezés van, annak a kifutási ideje is végtelenül hosszú ahhoz képest, amilyen gyorsan itt a feketegazdaság mûködik.
Minél több idõ telik el egy jogellenes magatartáson alapuló cselekménysorozat és a jogerõs ítélet megszületése között, annál nagyobb az esély arra, hogy a szervezett bûnözõk a tisztességtelenül megszerzett vagyont értékesítik, mire netán sok év múlva lenne is egy ítélet, akkorra garantáltan kiárusítják, majd felélik a cég megvolt vagyonát, hogy a helytállásnak még az esélyét se biztosítsák a sértettek javára. Állításaimat konkrét üggyel is alá tudom támasztani, ez azonban nyilván nem egy napirendi hozzászólás keretébe beleférõ, ezt külön parlamenti mûfajban fogom megtenni.
Tisztelt Ház! Én úgy vélem, hogy alapvetõ társadalmi igény az, hogy elérjük, hogy a lakosság elhiggye, higgyen abban, hogy az adópénzükbõl fenntartott hatóságok, hivatalok érdekükben vannak, és semmiképpen sem azért, hogy akár késlekedéssel vagy félelembõl vagy netán megvesztegetéssel a bûnözést elõsegítsék. Mindezt a jogállamban a törvényességbe vetett hitünk alapján tesszük meg - ezt a hozzászólást -, a társadalom jogos elvárása, hogy ebben az országban törvényesség legyen.
És nem utolsó szermpont, én azt hiszem, hogy talán még a leglényegesebb, hogy itt közpénzekbõl van fenntartva a hivatali rendszer, és ezeknek a közpénzeknek olyan elköltése, amely ilyen jelenségekhez vezet, mindenképpen az életszínvonal rovására megy.
(15.30)
Ebben az országban az emberek szeretnének már jobban élni (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) és ennek igen fontos része, hogy a feketegazdaság ellen megfelelõ hatósági fellépés is legyen. Köszönöm figyelmüket. (Taps a KDNP padsoraiban.)