Kertész Zoltán Tartalom Elõzõ Következõ

DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! A Millecentenáriumi események után - az elmúlt hét végén - Sopronban és a környezõ községekben még egy nagyon fontos, az egész ország számára is jelentõs megemlékezésre került sor.

Az 1921. évi népszavazás 75. évfordulójára emlékeztünk. Tudományos konferencia, kiállítás, ünnepi közgyûlés, emléktábla-avatás szolgálta - az akkori eseményekre való - méltóságos, méltóságteljes megemlékezést.

Mi is vezetett a népszavazáshoz? Az elsõ világháború elvesztése, majd Trianon után sem értek véget az ország további megnyirbálására irányuló törekvések. Ausztria újabb területeket követelt magának, a Párizsban ülésezõ békekonferencia az osztrákok kívánságát mérsékelte ugyan, de a terület nagy részét Ausztriának ítélte.

Az Antant 1921. augusztusában elrendelte, hogy a hó végéig át kell adni Nyugat-Magyarországot Ausztriának. Ágfalvánál és Tinkafõnél a benyomuló osztrák csendõröket és vámosokat megtámadták az úgynevezett felkelõk. A felkelõk, akik fõleg fõiskolások voltak, augusztus 28-án, majd szeptember 8-án összecsaptak az osztrák fegyveresekkel Ágfalva térségében. Feltehetõleg erre emlékezve írta Gyula-diák Soproni dal címû versét, melybõl néhány sort idézek.

"Apáink forró vére folyt / ez Istenadta rögre, / de szolgasorba nem hajolt, / s magyar maradt örökre. Mert rendületlen volt a kard, / s bástya, és a lélek, / Sopron csatáz, Sopron kitart, / s véle gyõz az Blet."

1921. október 11-13-án egyezmény született Velencében Magyarország és Ausztria között, hogy Sopron és környéke hovatartozását népszavazás döntse el. A nemzetközi rendfenntartó csapatok december 8-án érkeztek Sopronba, angol, olasz és francia katonák.

A népszavazás Sopronban és Brenbergbányán december 14-15-én, a környezõ nyolc községben: Ágfalva, Balf, Fertõboz, Fertõrákos, Harka, Kópháza, Cenk, Sopronbánfalva december 16-án volt.

Magyarország esetében ez volt az egyetlen hely, ahol a lakosság szabadon élhetett önrendelkezési jogával, maga dönthetett arról, hogy melyik országhoz kíván tartozni.

A népszavazás eredménye: Magyarországra szavazott 65,16 százalék, Ausztriára szavazott 34,84 százalék. Ezen belül Sopron város eredménye: Magyarországhoz tartozásra szavazott 72,75 százalék, Ausztriához tartozásra szavazott 27,75 százalék.

A népszavazásra ünnepélyesen és szervezetten vonultak fel a polgárok. Példa lehet elõttünk ma is az akkori szavazópolgárok lelkesedése. A népszavazás eredményét nagykövetek tanácsa december 24- én jóváhagyta. 31-én az alábbi közleményt tették közzé. "A szövetséges tábornokok kifejezést adnak abbéli meggyõzõdésüknek, hogy a lakosságban, amelyet megismertek, és amely nagyrabecsülésüket kiérdemelte, a két nemzetiség találkozása nem lesz a gyûlölködésnek és az ellenségeskedésnek szülõforrása, hanem ellenkezõleg. Ez a körülmény arra fog szolgálni, hogy a két szomszédos nép a legszorosabb baráti kapcsolatokkal fûzõdjék egymáshoz, aminek folytán a két nemzet között a legjobb viszony, és egy áldásos barátság fejlõdhetik ki." Aláírás: szövetségközi tábornoki bizottság.

Az idõ bebizonyította, hogy óhajuk teljesült. A két ország között sincs ebbõl eredõ nézeteltérés. A magyar Országgyûlés az 1922. évi XXVIIII. számú törvénycikkel megengedte Sopron városának, hogy civitas fidelissima, azaz a leghûségesebb város felírással egészíthesse ki címerét.

1931-ben a 10. évfordulóra hûségkaput kapott a város - egyik jelképéhez - a tûztorony lábához. A hûségkapu nyitottsága jelkép. Mutatja a város befogadókészségét, kitárulkozását. Ma - a nehezebb idõkben is - érdemes ezekre a napokra gondolnunk. Erõt, hitet kell hogy adjon nekünk az akkori - többségében német anyanyelvû - lakosság döntése, akik ebben az országban kívántak élni, boldogulni, akik már 1848-ban is támogatták forradalmunkat.

Köszönjük elõdeinknek és az akkori polgármesternek Dr. Turner Mihálynak, (Az elnök pohara kocogtatásával jelzi a hozzászólási idõ lejártát.) hogy önbecsülést adtak a megtépázott nemzetnek. A következõ generációk számára is példát mutattak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

(16.10)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage