DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Halaszthatatlan és rendkívüli ügyben kértem szót, egy olyan ügyben, amely ma az ország valamennyi önkormányzatát, illetve azokat az önkormányzatokat, amelyek érintettek ebben az ügyben, igencsak foglalkoztatja.
A kormány a múlt héten döntött többek között arról, hogy a gázközmû részvényeket az önkormányzatoknak hogyan, miként adják át. Négy gázszolgáltató társaság területén a beruházásaik arányában fogják az önkormányzatok megkapni a nekik járó részvényeket, egy gázközmûtársaság területén pedig lakosság-számarányosan, mert nem jött létre a törvényi feltételek szerinti megegyezés.
Szót érdemelnek az elõzmények.
(16.20)
Az önkormányzati törvény 1990-ben rendelkezett arról, hogy az önkormányzatok részére ki kell adni a részvényeket! Négy éven keresztül semmi nem történt ez ügyben, semmilyen politikai szándék nem mutatkozott az elõzõ ciklus idején arra vonatkozóan, hogy át akarják adni ezeket a részvényeket az önkormányzatoknak.
Az 1995-ös önkormányzati törvény módosításkor, szeretném képviselõtársaimat emlékeztetni arra, hogy nagyon hosszú és részletes vita folyt arról, hogy milyen módosító indítvánnyal hogyan lehessen kezelni az önkormányzati közmûrészvények átadását. Akkor olyan döntés született, olyan törvényi megfogalmazásra került sor, amelynek értelmében lakosságszám-arányosan kapják meg a gázközmûvek részvényeit az önkormányzatok akkor, hogyha a törvényi határidõn belül - azaz 1995. november 30-án belül - nem tudnak ettõl eltérõ módon, beruházásarányosan megegyezni.
A kormány, amikor meghozta a döntését, akkor tételesen megvizsgálta, hogy az önkormányzatok milyen arányban nyilatkoztak, illetve milyen arányban mondták azt, hogy beruházásarányosan kérik a részvényeket.
A Tigáz területén - amely Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest megye, Hajdú- Bihar, Jász-Nagykun, Heves, Szabolcs-Szatmár, Nógrád - az önkormányzatok 92,4 százaléka nyilatkozott, és ebbõl 79,4 százalék vagyonarányosan kérte a részvényt. Az Égáz területén - Gyõr-Moson- Sopron, Komárom-Esztergom, Vas megyében - az önkormányzatok 79,5 százaléka nyilatkozott, és 77,7 százalékuk vagyonarányosan kérte a részvényt. A Dégáz területén 86,4 százalék kérte, és 53,8 százalék vagyonarányosan; a Ddgáz területén 76,6 százalék kérte, és 64,5 százalék vagyonarányosan.
A Kögáz területén - és ez rendkívül sajnálatos -, amely Zala, Somogy, Veszprém megyéket érinti, az önkormányzatoknak mindössze 37,6 százaléka nyilatkozott, és ebbõl is 30,1 százalék volt az, amely úgy foglalt állást, hogy vagyonarányosan kérik a részvényt.
Amikor a szocialista képviselõcsoport ezzel a kérdéssel foglalkozott, akkor frakcióelnökségünk és a frakciónk úgy foglalt állást, hogy támogatjuk, hogy az önkormányzatok vagyonarányosan kapják meg a részvényeket, hiszen az az igazságos, hogyha a kis önkormányzatok - vagy a nagyobb önkormányzatok is - hitelt vettek fel, beruháztak annak érdekében, hogy legyen gázellátottságuk, akkor ennek megfelelõen részesüljenek a részvényekbõl.
Sajnos a Kögáz területén nem volt megegyezés, és ez olyan helyzetet eredményezett, hogy azok a kistelepülések, ahol gázberuházás volt, és fõként, amelyek ezt hitelbõl tették, rendkívül igazságtalannak érzik ezt a döntést, és rendkívül nehéz helyzetbe kerülnek azáltal, hogy anyagilag akár el is lehetetlenülnek e döntésük következtében.
Hogy ezt megelõzzük, hogy az ezen önkormányzatok ne lehetetlenedjenek el, a frakciónk nevében azt javasolom a kormánynak, hogy keresse meg, vizsgálja meg annak lehetõségét, hogy azok az önkormányzatok, amelyek hitelt vettek föl a gázberuházáshoz a Kögáz területén, és a lakosságszám-arányos részvényérték kevesebb, mint a felvett hitel és a kamattámogatás, valamilyen módon támogatásban részesüljenek. Nyilvánvalóan ennek a részleteit ki kell dolgozni.
Mondom ezt annak ellenére, hogy a kormány nem dönthetett másként, hiszen jogszerû döntést kellett hoznia, mondom ezt annak ellenére, hogy rendkívül igazságtalan azokra a kis önkormányzatokra nézve, akik egyébként passzívak voltak e területen, és nem tudtak utánajárni annak, hogy a szükséges számú megegyezés meglegyen.
Még egy tanulsága van ennek a történetnek: azok az önkormányzatok, amelyek felismerték az érdeküket, hogy megegyezzenek, azok egy korrekt megoldásnak az elõnyeit élvezhetik. És még egy nagyon fontos felismerés: azon önkormányzatok, amelyeknek a területén megegyezés született - a nagy önkormányzatok, a nagyvárosok -, szolidárisak voltak, mert úgy érezték, hogy ez az igazságos. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti képviselõk padsoraiban.)