DR. LÖVEY LÁSZLÓ GÁBOR, a napirendi pont elõadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A közelmúltban elfogadott 1996. évi CVIII. számú törvény, valamint az állatvédelemrõl szóló, készülõ törvény végrehajtásának feltételrendszere indokolja az 1993. évi CXIV. számú, az állattenyésztésrõl szóló törvény módosítását.
Az ez évi CVIII. törvény a közrend és ezen belül a személy- és vagyonbiztonság védelmét állami feladatként határozza meg. Több más feladat között lehetõséget teremt a kormánynak arra, hogy kutyafajtákat minõsítsen veszélyessé. Ma hazánkban nincsen szabályozva a kutyafajták kérdése. Az ebtenyésztés ma teljes mértékben egyesületekre, klubokra van bízva, így nincsen jogszabályban rögzítve az sem, hogy mely fajták elfogadottak Magyarországon.
Tehát nincsenek elfogadott fajtaleírások, sztenderdek. Nem egyértelmû a kutyák tartós, egyedi megjelölése sem. Az elfogadott gyakorlat - a tetoválás - könnyen megmásítható. Az elõbb említett 1996. évi CVIII. törvény olyan feladatokat rendel el, amelyek végrehajtásához minden kétséget kizáróan meg kell állapítani egy állat - adott esetben egy veszélyes eb - tulajdonosát.
A képviselõi önálló indítvány a gazdasági haszonállatokon túl a többi, gazdasági haszonszerzés céljából tartott állatfajt is beemeli az állattenyésztési törvény keretei közé, szabályozza ezek tenyésztését. Nemcsak a gazdasági haszonállatok, hanem más állatfajok tenyésztésének is vannak - a közbiztonságon túl - egyéb, például közegészségügyi, környezet- és természetvédelmi, de gazdasági vonatkozásai is, amelyek szintén szabályozást igényelnek. Engedjék meg, hogy néhány szóval szóljak ezekrõl.
Különbözõ állatfajoknál különbözõ, állatról emberre terjedõ betegségek léteznek, amelyek szabályozott tenyésztés esetén könnyebben elõzhetõk meg, vagy eredetük könnyebben deríthetõ fel, és a fertõzési forrás könnyebben szüntethetõ meg.
Nagyszámú állat tartása, tenyésztése esetén nagy a környezetszennyezés veszélye is, amely csak megfelelõen szabályozott felügyeleti tevékenység esetén ellenõrizhetõ és szüntethetõ meg.
Gazdasági szempontból elõnyös lehet, hogy ezeknek az állatfajoknak, fajtáknak a tenyésztése is mezõgazdasági tevékenységnek fog minõsülni, amely a tenyésztõk, õstermelõk számára kedvezõbb gazdasági, adózási megítélés alá esik.
Az állattenyésztésrõl szóló törvény védi a hazai tenyésztõket. Rögzíti az állattenyésztõi tevékenységi kör fõbb szabályait, valamint az állami feladatokat. A törvény a tenyésztésszervezés fontos szerveinek ismeri el a tenyésztõi szervezeteket és egyesületeket. Tevékenységük meghatározott körben történhet, illetve ehhez szerezhetnek jogokat, meghatározott feltételek megléte esetén. Ilyen a fajfenntartás vagy a törzskönyvezés.
Nemcsak a gazdasági haszonállatok között, hanem a kutyafajták között is vannak magas genetikai értéket képviselõ magyar fajták, amelyeknek megõrzése nemzeti érdekünk. Mindezek a törvényben szabályozott feltételek és lehetõségek hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon is kialakuljon a megfelelõ ebtenyésztési kultúra, ami végsõ soron az ebek által történõ veszélyeztetettség megszûnéséhez vezet. Ez lehetõséget tudna adni arra is, hogy az egyesületi tevékenységet össze lehetne kapcsolni a köztestületnek minõsülõ kamarai tevékenységgel. Ezáltal a szakmai kör a civil szervezõdésektõl a hatóságokig bezárólag biztosítaná az e körbe tartozó ügyek szakszerû elbírálását.
(18.10)
Egyes kedvtelésbõl tartott állatfajták tenyésztése nemzetközi állatvédelmi egyezmények hatálya alá esik, amelyek a szakhatósági ellenõrzéssel betarthatók lennének. Ez elõsegíti, hogy ezen a téren is csatlakozzunk a világ fejlett országaihoz.
A törvénymódosítás fontos lépés a kormány EU-jogharmonizációs programjában szereplõ feladatok teljesítésében is. Az EU-integrációs törekvése, az ebtenyésztés és törzskönyvezés területén kialakult helyzet indokolttá teszi az állattenyésztési törvény hatályának kiterjesztését, a törvényben fel nem sorolt egyéb állatfajok gazdasági haszonszerzés céljára történõ tenyésztése esetére is.
Ez biztosít lehetõséget az ebek és egyéb állatok tenyésztése és törzskönyvezése jogi kereteinek kialakítására. A törvénytervezethez az alkotmányügyi bizottság módosítást nyújtott be, amely tartalmilag nem érinti a törvénytervezetet, de fontos jogtechnikai módosításnak minõsül. A törvényjavaslatot a mezõgazdasági bizottság december 11-ei ülésén megtárgyalta, és egyhangúlag támogatta azt.
Kérem képviselõtársaimat, hogy szavazataikkal támogassák a törvény elfogadását. Köszönöm, elnök úr.