MIKLÓS LÁSZLÓ, a napirendi pont elõadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A természetes monopolhelyzetben lévõ közüzemi szolgáltatásokra a fejlett jogi szabályozással rendelkezõ államok is elismerik a speciális törvényi szabályozás szükségességét.
Az Európai Unió egyes tagállamai a polgári jog, a gazdasági jog általános szabályaitól eltérõ, speciális szabályozással igyekeznek a természetes monopolhelyzetben lévõ vezetékesenergia-szolgáltatást, különösen a veszélyes gáz- és villamosenergia-szolgáltatást önálló törvényi szinten szabályozni.
A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó speciális törvényi szabályok intézményrendszere csak az adott állam közigazgatási szervezeti felépítésébe illeszthetõen oldható meg. Így például Ausztriában, Németországban elsõsorban tartományi szintû beavatkozásokat, közigazgatási hatásköröket alakítottak ki, míg más országokban ettõl eltérõ önkormányzati vagy állami szintû intézményrendszereket mûködtetnek az árképzés és áralkalmazás, a fogyasztóiigény-kielégítés és a fogyasztóvédelem megfelelõ érvényesülése érdekében.
Nem volt könnyû helyzetben tehát az Országgyûlés, amikor a szociális piacgazdaságra történõ áttérés keretében a bányászati, a gáz- és a villamosenergia-ipari tevékenységek vállalkozási alapra történõ helyezése érdekében a koncesszióról szóló törvény elfogadása után 1993- ban megalkotta a földgáz kutatására, kitermelésére, csõvezetéki szállítására, föld alatti tárolására is kiterjedõ bányatörvényt, majd ezt követõen 1994-ben elfogadta a gázszolgáltatásra, valamint a villamos energia termelésére, szállítására és szolgáltatására vonatkozó törvényeket.
Nem volt egyszerû a feladat azért sem, mert a vezetékesenergia- szolgáltatás törvényi szabályozására az EU-ban még ma sincs általánosan elfogadott egységes modell. Sõt, van olyan tagállam is, ahol nincs törvényi szabályozás. Az említett szaktörvények és a végrehajtásukra vonatkozó alacsonyabb szintû jogszabályok léte minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy - szemben az 1992. évi sikertelen kísérlettel - 1995-ben az energiaszektor privatizációja sikeres volt.
Tisztelt Ház! A gázszolgáltatásról szóló törvény kihirdetése óta eltelt két és fél év jogalkalmazási tapasztalatai, a jogszabályi környezet változásain túlmenõen, a törvény módosítását indokolják, hogy a villamosenergia-iparhoz hasonlóan, törvényben rögzítsük a gázszektor mûködési modelljét.
A törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme, hogy világos helyzetet igyekszik teremteni a gázszektor mûködési modelljében azzal, hogy törvényi szintre emeli, és ha közvetett eszközökkel is, a jelenleginél jobban kifejti azokat a szabályokat, amelyek szerint a rendszer mûködik. A földgáz kutatása és kitermelése a versenyszférába tartozik. A bányászati koncesszió keretében meginduló kutatás, feltárás és kitermelés e területeken versenyhelyzetet fog teremteni. A földgáz nagykereskedelme, amit a törvény gázértékesítésnek hív, igazodva az ország sajátosságaihoz, nem versenypiac.
A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény, valamint a villamos energia termelésérõl, szállításáról és szolgáltatásáról intézkedõ 1994. évi XLVIII. törvény sajátossága többek között, hogy az említett tevékenységek gyakorlására tulajdonsemleges szabályozást tartalmaznak.
E törvények ugyanis a tulajdonosi szerkezettõl függetlenül az engedélyköteles tevékenység gyakorlásának feltételeit, szabályait, valamint a szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony tartalmát határozzák meg. A törvény rendelkezése szerint a gázértékesítõt szerzõdéskötési kötelezettség terheli a gázszolgáltatókkal fennálló kapcsolatában a közüzemi szolgáltatáshoz szükséges gázmennyiség és gázteljesítmény folyamatos biztosítására.
Ezzel a rendelkezéssel a törvényi szabályozás a gázellátási kötelezettséget a gázértékesítõre telepítette. Ellátási kötelezettségének a gázértékesítõ természetesen csak akkor tud eleget tenni, ha rendelkezik az ehhez szükséges mûszaki, technikai, szállító- és tárolórendszerrel, valamint a gázforrásbeszerzés feltételeivel.
A privatizáció utáni helyzet egyértelmûsítése érdekében a gázszektor mûködési modelljének törvényi rögzítése szükséges, hasonlóan ahhoz, ahogy ezt a villamos energia termelésérõl, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény módosításával az 1995. évi LXXI. törvényben megtettük, mert a két rendszer analóg mûködtetése felel meg nemzeti érdekünknek.
Felvetõdhet a kérdés, miért vonok párhuzamot, és miért beszélek analógiákról a földgázellátás és a villamosenergia-ellátás között, amikor különbözõ dolgokról van szó. Bizonyos szempontból valóban igen nagy eltérés van közöttük, mert például a földgáz primer energiahordozó, amelyet fõként hõvé átalakítás útján hasznosítanak, míg a villamos energia szekunder energiahordozó, amelyet elsõsorban nem hõvé történõ átalakítással, hanem közvetlenül hasznosítanak. A földgáz tárolható, ugyanakkor a villamos energia ipari méretekben tárolhatatlan.
A kimutatható különbségek ellenére az alapvetõ gazdálkodási feladatok azonban nagyon hasonlóak a gáz- és villamosenergia- rendszerben. Így például a termelés és fogyasztás egyensúlyának mindenkori biztosítása, a rendszer teljesítményének és terhelésének összehangolása, a rendszer üzemének központi irányítása, a fogyasztói csúcsigények kielégítése, a fogyasztói terhelések egyenletesebbé tétele, a termelõ-, a szállító- és elosztóberendezések legkedvezõbb kihasználása, továbbá intézkedések a váratlan teljesítmény- és forráshiányok megszüntetésére.
Fõként ezek indokolják a két szakterület több szempontból hasonló szabályozását, és még az is, hogy a gáz- és villamosenergia-rendszer ma már szervesen összefügg egymással. Ezért is foglalkoznak egy hivatalon belül, a Magyar Energia Hivatalban a két vezetékes energiahordozóval.
A hivatal hatáskörébe tartozó gázértékesítési mûködési engedély megadásnak feltétele, hogy a gazdálkodószervezet saját szállító- és tárolórendszerén saját jogán képes és alkalmas legyen a gázértékesítõi feladatok ellátására, a gázellátó- és tárolórendszer irányítására, továbbá alkalmas legyen a gázellátási kötelezettség teljesítésére. A kormányrendeleti szabályozás a gázértékesítõ integrátori szerepét üzletszabályzatban és gázüzemiszabályzat-készítési kötelezettség elõírásával is megerõsítette.
(18.30)
A 3/1995. január 20.-ai kormányrendelet értelmében a gázértékesítésre vonatkozó mûködési engedélynek a gszt 9. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenõen tartalmaznia kell a gázértékesítési tevékenység gyakorlásához szükséges, az engedélyes üzemeltetésében gázszállító és tárolórendszer leírását, az elõzõ pontban meghatározott gázszállító és tárolórendszer üzemeltetési kötelezettségének elõírását, továbbá a gázszállító és tárolórendszernek a hosszú távú folyamatos és biztonságos gázellátáshoz szükséges fejlesztési kötelezettségét, illetve jogát.
Ennek megfelelõen a Mol Rt. gázértékesítési mûködési engedélye egyebek mellett kimondja - idézem -, "engedélyes határozatlan idõre kizárólagos jogot kapott a tulajdonában álló gázszállító vezetékrendszer és föld alatti gáztárolók kapacitásának hasznosítása révén, valamint az engedélyes fogyasztóinak ellátására szolgáló gázvezetéken földgáz értékesítésére, illetve szolgáltatásra."
Ez azért van így, mert a mûködési engedélyek többek között a vonatkozó törvények bizonyos alaprendelkezéseit megismétlik és kihangsúlyozzák, hiszen az engedély jó alkalom arra, hogy megerõsítsék az elsõdleges jogokat és kötelezettségeket annak érdekében, hogy az engedélyesek számára megfelelõ jogbiztonság adódjék. Ezen, tartalmukban késõbb csak igen korlátozottan módosítható mûködési engedélyekben megfontolt, körültekintõ és bármely tulajdonos, illetve irányítási szerkezetben helytálló, a nemzetgazdasági és fogyasztói érdekeket egyaránt figyelembe vevõ kidolgozás szükséges.
A törvényjavaslatban foglalt megoldás közvetett eszközökkel erõsíti meg és emeli törvényerõre a tényleges helyzetet, és mondja ki azt, hogy a magyar gázrendszerben is, hasonlóan a villamosenergia- rendszerhez, az úgynevezett kizárólagos vevõ modelljét mûködtetjük. Igazán javasolt megoldás nem tökéletes és minden bizonnyal módosító indítvánnyal ezen szükséges javítani.
Tudjuk, hogy a brüsszeli bizottság dolgozik azon, hogy az Európai Unió tagállamaiban elõbb a villamosenergia-szektorban, majd a gázszektorban is liberalizálják a mûködési szabályokat. Enélkül ugyanis nincs egyesült európai gazdaság. Azt is tudjuk azonban, hogy ez hihetetlenül nehéz feladatot jelent és számos tagállamnak kifogásai vannak a megvalósításra ajánlott, úgynevezett TPA, a harmadik fél hozzáférését biztosító, illetve lehetõvé tevõ rendszer gyors bevezetésével kapcsolatban.
Úgy gondoljuk, hogy Magyarországon számos ok miatt még jó néhány évig nem lehet ezt a rendszert sem a villamos-energiára, sem a gázra bevezetni. Azt is tudjuk, hogy egy ennél lényegesen könnyebb probléma megoldására, például a kõolaj- és kõolajtermék-piac liberalizálására, Portugália és Spanyolország a felvétele után 6 év átmeneti lehetõséget kapott. Minden bizonnyal az uniós szabályok tagállamokban történõ bevezetésére és rendszerbe állítása szempontjából nem a nálunk alkalmazott megoldásra a kulcskérdés.
Tisztelt Országgyûlés! A törvényjavaslat 4. és 6. §-ában a gázelosztó és csatlakozó vezetékek létesítésével kapcsolatos anomáliák feloldása érdekében javasoljuk a törvény 14. és 15. §-ának megfelelõ bekezdéseit módosítani. A törvény 17. §-ának módosításával a használatbavételi engedély kiadásának szabályait hozzuk összhangba a törvény más rendelkezéseivel.
Azokon a területeken, ahol a Magyar Energia Hivatal még nem jelölt ki gázszolgáltatót, önkormányzati és egyéb vállalkozói közremûködéssel olyan gázelosztó vezetékek létesülnek, illetve létesültek, amelyet késõbb ezt kijelölt gázszolgáltató különbözõ mûszaki okok miatt nem akar átvenni üzemeltetésre. A jelentõs anyagi káron kívül, az önerõs építéssel érintett település lakóinak súlyos érdeksérelme is tapasztalható. Tekintettel arra, hogy a törvény egyértelmûen úgy rendelkezik, hogy a megépült gázelosztó rendszert csak gázszolgáltatható üzemeltethet, megalapozott követelmény, hogy a használatbavételi engedélyt a hatóság csak a gázszolgáltató kérelmére adja ki.
A hatályos törvény 18. §-a a gázszolgáltató vállalatokat véleményünk szerint kvázi hatósági jogokkal ruházza fel. Az elõírás hibája az, hogy a terv felülvizsgálatát, mint a kétlépcsõs engedélyezési tevékenység elsõ lépcsõjét alkalmazva ez elvileg lehetõséget teremt a terv felülvizsgálata során a piac befolyásolására. Az elõírás általunk javasolt módosítása nem csökkenti a gázszolgáltatók mûszaki biztonsági feladatait és lehetõségeit, hiszen a késõbbiekben rendelkezésükre álló meó-átvétel során ez teljes mértékben biztosított.
Végül a törvény 32. §-ának (1.) bekezdése a bányafelügyelet mûszaki, biztonsági hatáskörét, a gázszolgáltató olyan tevékenységére is kiterjeszti, amelyre a Mûszaki Biztonsági Fõfelügyeletnek van hatásköre. Ugyanakkor nem szabályozta a gázelosztó vezetékben bekövetkezett súlyos üzemzavarok és súlyos balesetek vizsgálatát, a gázelosztó vezetékek építésével összefüggõ, építésfelügyeleti, munkavédelmi hatásköröket.
A javasolt módosítással megteremthetõ a törvény szükséges összhangja a munkavédelemrõl, illetve a mûszaki biztonsági felügyeletet ellátó szervezet létrehozásáról szóló jogszabályokkal.
Tisztelt Országgyûlés! Tudjuk, hogy a gázszolgáltatásban számos más probléma is fölmerülhet. Tudjuk ezt abból is, hogy a szeptemberben benyújtott törvényjavaslatunkhoz számos képviselõtársunk már elkészítette a módosító indítványát. Úgy gondoljuk, hogy a parlamenti szünet másfél hónapjában a szükséges módosító indítványok jelentõs része elkészíthetõ, a szakmai szervezetekkel és a kormányzati szervekkel a szükséges egyeztetés lefolytatható, így, mire a tavaszi ülésszak törvényhozási dömpingje beindul, akkorára azt gondolom, hogy ebbõl a törvényjavaslatból törvény lehet. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)